A hetvenes évek közepén egy valóságban meg nem történt tragédia híre járta be az országot. Hann Endre ezzel foglalkozó, 1976-os esettanulmányát azért is érdemes felidézni, mert az álhírek terjedésének megértéséhez is közelebb vihet.
Címke szóbeszéd
Történelmi és társadalmi adottságok, valamint kormányzati hiányosságok egyaránt felfedezhetők a WhatsApp csetalkalmazásra fogott indiai lincselések hátterében – figyelmeztet az Atlantic szerzője.
Mostanra szinte már menetrendszerűvé vált Japánban, hogy a természeti katasztrófák után előjönnek az idegenekkel riogató szóbeszédek – írja a Japan Times.
Az Atlas Obscura térképre vitte az Egyesült Államokban elmúlt hónapokban jelentett bohócészleléseket. Idióta poéngyárosok, szenzációhajhász média és rettegő lakosok duzzasztják országosra a pánikot.
Mit mondanak a szóbeszédek a valóságról? Hogyan különíthetjük el a valós aggodalmakat az előítélettől és a hisztériától? – teszi fel a kérdést az Atlantic szerzője a bevándorlós szóbeszédeket a szociológia irányából vizsgáló cikkében.
Az április elsejei ugratások eredetéről sokfelé olvasni sok mindent, köztük – stílszerűen – néhány kitalált vagy tudományosan nem alátámasztott történetet is. Stephen Winick folklórkutató cikke ezt a kérdéskört próbálja rendbe tenni.
Interjút készített a Washington Post egyik blogja a Snopes legendavadász oldal szerzőjével, akivel többek között a kezdetekről, az internet legendákra gyakorolt hatásáról és a politikai tényellenőrzésről beszéltek.
A városi legenda szerint ezzel a félreérthető szöveggel futott egy porszívóreklám valamikor a hatvanas-hetvenes években, amíg be nem tiltották. Összegyűjtöttem, mi lehet tudni az esetről.
Az HBO egyik új szolgáltatása apropóján a Quartz szerzője olyan cikket írt, amelyben a szürke különböző árnyalataival jelölte az egyes infók hitelességét.
Valós időben monitorozza a “rossz információ” terjedését egy most indított oldal. A hírfogyasztói szokások megváltoztatásáról beszélni talán korai lenne, de az én munkámban biztos hasznos lesz.
A viralitás okait keresi új könyvében Jonah Berger marketingszakember, aki Malcolm Gladwellel szembehelyezkedve nem az üzenetközvetítőkben látja a siker titkát, hanem magában az üzenetben.
Tudósok kidolgoztak egy algoritmust, amellyel állításuk szerint kimutatható, ki indított el egy adott szóbeszédet. Meg még más is kiderülhet.