Készítettem egy válogatást az idei hoaxkvízek kérdéseiből. Tippelhetsz is, de érdekesebb a teszt akkor, ha válaszadás előtt utánanézel az állításoknak.
Címke fotó
A válasz leginkább attól függ, hogy mit értünk teniszezés alatt, de igen, a szóban forgó fotó eredeti.
Sokan még azt is kétségbe vonják, hogy a kép valós lenne, pedig nincs ok kételkedni a The Carter Center által közzétett fotó hitelességében.
Egy silány minőségű kamufotóval illusztrált, alaptalan állítás terjedt a múlt héten Semjén Zsoltról. A félrevezető gólyás poszt története nem ért véget a tényellenőrzők kiigazításával.
Egy Twitteren terjedő szelfi szerint Chuck Norris is jelen volt a washingtoni Capitolium elleni támadáskor. A színész szóvivője tagadja a vádat.
Ugur Sahin BioNTech-vezér hasonló körülmények között került Németországba, mint a Facebookon terjedő fotó sárga pólós kisfiúja, de nem ő látható a képen.
A félrevezető állítást “bizonyító” montázst egy valós cikkből, egy bizonytalan eredetű posztból és egy képkeresés találati oldaláról származó képből gyúrták egybe.
A dán TV2 weboldalának cikke azt próbálja bemutatni, miként vezetheti félre egy fotó a nézőt. És a Photoshop még csak szóba sem jön az írásban.
Egy Facebookon keringő kamu kép apropóján újra átvesszük a leckét a képek és videók eredetének ellenőrzéséről.
Létezik a deepfake-nél egy egyszerűbb előállítási módja a téves képi információknak: amikor egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten.
Egy újabb tanulságos történet arról, hogy még egy fénykép sem mindig bizonyíték. És nem, most nem a Photoshopról lesz szó.
Lehet, hogy egy kép többet mond ezer szónál, de az is lehet, hogy csak elaltatja a gyanakvásunkat a sztori hitelességéről.