A dán TV2 weboldalának cikke azt próbálja bemutatni, miként vezetheti félre egy fotó a nézőt. És a Photoshop még csak szóba sem jön az írásban.
Címke fotó
Egy Facebookon keringő kamu kép apropóján újra átvesszük a leckét a képek és videók eredetének ellenőrzéséről.
Létezik a deepfake-nél egy jóval egyszerűbb előállítási módja a téves képi információknak: amikor egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten.
Egy újabb tanulságos történet arról, hogy még egy fénykép sem mindig bizonyíték. És nem, most nem a Photoshopról lesz szó.
Lehet, hogy egy kép többet mond ezer szónál, de az is lehet, hogy csak elaltatja a gyanakvásunkat a sztori hitelességéről.
Többek között ennek a fotóhamisításnak a háttere is kiderül Murányi Gábor új könyvéből.
Közel 7 ezer megosztást kapott a Facebookon az a kép, amely feliratával – “Így működik a 2 harmad” – azt sugallja, hogy a fotó Magyarországon készült. Pedig a hozzászólásokból kiderül: nem.
Ezt a címet adta egy osztrák fotós új sorozatának, amelyben félszáz ezoterikus terméket, szolgáltatást és elméletet mutat be.
A szöveg szerint a fanatikus fotós 16 kamerával kapta lencsevégre a Holdat és a Napot a két fa között, de megérte, mert ez a pozíció legközelebb csak 2035-ben mutatja magát. Mi igaz a történetből?
A neves elméleti fizikus halála apropóján egy fotó terjed a neten, amelyen állítólag Stephen Hawking látható egy 1968-as tüntetés közben. A kép egy másik szereplője szerint nem ő az.
A farkasok elméleti tudás nélkül is megmutatják, hogyan működik egy szervezett társadalom, ahol a gyengéket támogatják az erősebbek – terjed a neten egy kép magyarázataként. Megnéztem, mi igaz a leírásból.
A legendás fotó kerek évfordulójára az Index szerzője összegyűjtötte, mit tudni a Robert Capa által halhatatlanná tett milicistáról és a kép keletkezésének körülményeiről.