Bár emlékezetünkre szeretünk fotógyűjteményként gondolni, inkább impresszionista festmények sorozatáról van szó, amelyek alkotója nagy szabadsággal viszonyul a témához – mutat rá Daniel Gilbert harvardi pszichológiaprofesszor.
Történelem
Rotschild Klára neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal és a luxussal Magyarországon. Széles legendáriumából Simonovics Ildikó könyvének útmutatásával válogatok öt történetet.
A neten újra felbukkant egy 1940-es filmrészlet, amelyben a H kocsijelzés jelentését magyarázzák el egy kisfiúnak. Ennek apropóján néztem utána a H kiválasztásának valós történetének.
Egy újabb tanulságos történet arról, hogy még egy fénykép sem mindig bizonyíték. És nem, most nem a Photoshopról lesz szó.
Évek óta terjed egy szöveg, ami állítólag egy ötvenes évekbeli háztartástan könyvben jelent meg a női feladatokról. Biztosan nem Magyarországról származik, de talán még Amerikában sem volt ennyire egyoldalú a helyzet.
A történet szerint műegyetemisták elefántok segítségével nyertek meg egy kollégiumi versenyt. Ennek néztem utána, és – ha már elmerültem A Jövő Mérnöke című lap archívumában – néhány további emlékezetes feladatot is kigyűjtöttem a legendás Vásárhelyi Napok történetéből.
A nagy fizikus nagy titokra mutat rá: a mese hasznos! Egy újabb tanács, amihez megint csak nincs szükség Einstein koponyájára.
Még a Beatlesben se ő a legjobb dobos – mondta az anekdota szerint Lennon egy interjúban Ringóról. Semmi bizonyíték nincs rá.
Valós történelmi alapokon nyugszik annak a világháborús propaganda szórólapnak a szövege, ami megjelenik a Watchmen sorozat második epizódjában.
A HVG cikke szerint a Prado története során a fenntartás rendre gondot okozott, a múzeum hívei ezért nem akármilyen ötlettel szereztek pénzt a XIX. század végén.
“Hogy miket tud meg az ember” alcímmel fut az interneten egy gyűjtés arról, milyen volt a higiénia a középkorban. A Snopes tételesen cáfolja meg az egyes állításokat.
Valós veszély-e a hatalmas felfedezéseket hajszoló emberi megismerés megtorpanása? – erre keresi a választ Isaac Asimov Alapítvány-történetfolyamából kiindulva Hraskó Gábor biológus-informatikus.
Az 1920-as évek Oklahoma államában dúsgazdag indiánok tucatjait gyilkolták meg rejtélyesen. Az ügyben a szárnyait próbálgató FBI is nyomozott, vegyes eredménnyel.
A tényeket magával ragadó történetbe kell ágyazni – vallja Yuval Harari izraeli történész, aki szerint ez is a politikusok munkájának a része. A fikció azonban nem mindig egyenlő a hazugsággal.
Eredményt hirdettek a történelmi tévhitekkel foglalkozó Tényleg!? diákoknak kiírt videós pályázatán: a győztes egy szabadkőműves konteókat bemutató alkotás lett.
Egy sokat idézett gondolat akkor sem lesz feltétlenül aranyszabály, ha valóban az mondta, akinek tulajdonítják.