A Franz Kafkával kapcsolatban évtizedek óta mesélt, berlini babás történetnek a Snopes legendavadásza járt utána.
Történelem
Szvetlana Alekszijevics könyvéből olyan emlékeket gyűjtöttem ki, amelyek a felfoghatatlant próbálják valamiféle értelemmel felruházni – szóbeszédek vagy épp praktikák formájában.
Arthur Laffer legendás adóügyi ábrája, a szalvétára rajzolt Laffer-görbe ma egy múzeumban pihen. A közgazdász szerint azonban egy későbbi másolatról lehet szó.
Milliónyi kutatás, vallomás és vizsgálat után is lehet újat mondani John F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban, mint azt egy konteókat kutató mexikói újságíró cikkéből kiderül.
Az emberek szeretik a mintázatokat, mert azok könnyebbé teszik a világ megértését. Túlzottan azért nem érdemes támaszkodni rájuk.
A HVG cikke azt a KGB által gyártott konteót mutatja be, amely szerint a HIV-vírus egy amerikai laborból szabadult ki.
A rövid válasz: amióta csak oltások vannak. A HVG cikke tüntetések, bírósági csaták és felkelések felidézésével mutatja be a korai oltásellenző mozgalmakat. Bónuszként utánanéztem, hogyan nézett ki mindez a 19. században idehaza.
A kötelező maszkviselés ellenzése nem újkeletű jelenség az Egyesült Államokban. Az ottani maszkfóbiások már az 1918-19-es influenzajárvány alatt hangosan elleneztek minden ezzel kapcsolatos intézkedést.
Az Amikor… sorozat legújabb cikkében a Loch Ness-i szörny utáni nyomozás első hullámának hazai sajtóvisszhangját mutatom be.
Nem először próbálnak egy globális járványt egy technológiai újításra kenni. Ami ma az 5G, az a 19. század végén, az orosz influenza idején az elektromos világítás volt.