Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki?

A Humbug blog szerzője néhány éve futott pár kört a kérdésben, és az alábbiakat találta:

– A reklám állítólag a 60-as, 70-es években ment a tévében, amíg egy-két vetítés után be nem tiltották.

– Vannak, akik a képi világára is emlékeznek, igaz, különbözőképpen. Egyesek előtt egy ablakban szőnyeget poroló nő, mások előtt egy gangon dolgozó háziasszony képe jelenik meg. És van, aki egy búgó hangú, bikinis bombázóra emlékszik.

– A „Ne verje ki, ne rázza ki” szövegnek legalább két változata ismert: Erika mellett Mónika porszívóval is mesélik.

– Egy marketingblog egy hasonló esetet is idézett: “valamikor az 1900-as évek elején a Tolnai Világlapban állítólag ez jelent meg: ‘Ne verje ki a kerítés mellett állva, kiszívja majd Veronika: Veronika a porszívók világmárkája’.

Mi került fel azóta a netre?

– Ami a veronikás mellékszálat illeti: a blogbejegyzés születése óta a Tolnai Világlapját digitalizálták. Az archívum ugyan fizetős, de a találati listák ingyenesen is megtekinthetők – ezek pedig a fenti kulcsszavakra rákeresve nem mutatnak releváns találatot. Ez alapján az idézett marketingblog állítása nem tűnik túl megalapozottnak.

– Az időben későbbi, Ne verje ki, ne rázza ki szlogennel kapcsolatban a már említett Erika és Mónika mellett Anikó, Éva és Eta nevű porszívógépnevek is előjönnek. Ezek közül az Etáról én is hallottam.

– Létezik a neten egy mónikás fotóváltozat is (lásd jobbra), amely azonban inkább tűnik egy printerrel kinyomtatott, szekrényre ragasztott tréfának, a legenda házi megelevenítésének, mint retróreklámnak.

– Kétértelmű porszívós reklámmal egyik szóba hozott korban sem találkoztam. Olyan huszadik század eleji hirdetéseket találtam csak, amelyek szövege ma viccesen hangozhat, de akkoriban mentes volt a kétértelműségtől. A Vampyr nevű “porszívó háziszerszám” 1908-as hirdetése például azt ígérte: “A hol a “VAMPYR” porszívó dolgozik, (…) ott nem kell porolni, kefélni, és butort kirakni, ott nincs szüksége a gazdasszonynak sok kellemetlen munkára.” A KOBOLD-é 1909-ben pedig ezt: “Nincs kefélés. Nincs porlás. Nincs porfelverés.”

– (Zárójelben, érdekességképpen, ha már véletlenül ezeket is előtúrtam: ugyanígy teljesen ártalmatlanok a korabeli szóhasználatban azok a kefélés köré épült apróhirdetések, amelyek például a Délmagyar hirdetési rovatában jelentek meg 1929 és 1947 között. Találtam viszont egy kevésbé ártatlant ebben a tanulmányban a 19. századból: „Erős, 25 éves fiatalember, aki ötig is tud számolni egy éjszaka, gazdag barátnőt keres. A kor mellékes. Jelige: »Lord Betom [Beton]« a kiadóba”)

És mit mond a kor és a szakma ismerője?

Kanyarodjunk vissza az alapkérdéshez, amely továbbra is az: honnan ered a Ne verje ki, ne rázza ki szlogen? A legenda szerint tévéreklámról van szó, így kézenfekvőnek tűnt, hogy Sas István filmrendező-reklámpszichológust is megkérdezzem. Sas szerint “100 százalék, hogy nem volt ilyen reklám“. Főleg nem a hetvenes évek elején, amikor egy reklámban még azt sem engedték meg, hogy messziről egy meztelen kirakati baba látszódjon.

“Akkortájt kezdtem reklámokat csinálni, de kivétel nélkül ismertem a 60-as évek termését is. A reklámok ebben az időben összesen három műhelyben készültek, a Mafilmnál és a Pannónia Filmstúdióban, később a Televíziónál, erős belső cenzúra és több hónapos dramaturgiai előkészítő procedúra mellett! Elképzelhetetlen, hogy ilyesmit ‘utólag’ véletlenül szúrtak volna ki. Megrendelőként is akkor csak a Keravill jöhetett szóba, amely viszont sosem árult Erika nevű porszívót, csak a szovjet Rakétát árulták, de azt sem reklámozták! Abban az időben elektromos háztartási készülékek közül csak egy padlókefélő gépről készült reklám 68 végén, arról is csak azért, mert a lottósorsoláson olyant lehetett nyerni. 69-ben nagy attrakció volt a Lehel hűtőgépről készült első reklám, ilyen szöveggel: ‘Egész évben hűt, megbízható, és vásárolható a Lehel’ No ezt érdemes összehasonlítani a kérdéses szöveggel” – írja Sas, aki szerint az erikás versikét egy zseniális ismeretlen szerző találhatta ki, és azután szóbeszéd útján terjedt, “ugyanúgy, ahogy a Cipőt a Cipőboltból“. Ennek legalább tudjuk az eredetét: egy Kellér Dezsőhöz fűződő kabaréban volt, ahol a korabeli reklámok értelmetlenségét figurázták ki.

Sas szerint sokan azért gondolják valósnak a porszívós reklámot, mert az újkori internetes korszakban született egy-két ál-reklám, igen amatőr állóképes megoldásokkal. Ezzel keverhetik össze azok, akik esküdnek rá, hogy “látták”.

Végezetül azoknak, akik az erikás kikacsintást legfeljebb egy kártyanaptáron tudnák elképzelni. Átbújtam néhány archívumot e reklámhordozóból is, de még ezek között is csak ilyen semlegeseket találtam porszívó fronton (az egyetlen összekacsintós-félreérthető az általam átnézett kártyák közül ez a kilencvenes évek eleji volt a Lángmentesítő Kft.-től.)

Update | Az alábbi képet bjgy-től kaptam, aki állítása szerint a BME Ballagó 1980-as számában találta.

Update 2 | Kobaljov hívta fel a figyelmem a kommentek között arra, hogy az alaptörténet a Kalef – A Moszkva téri galeri című dokumentumfilmben is megjelenik, amikor az egyik szereplő így emlékezik meg Titiről: “Mindig a Titihez jártunk aztán föl … Titi ott ugye fellépett, különböző produkciókkal minket szórakoztatott. Akkor volt ez a … nem tudom, mennyire emlékeztek az ilyen reklámokra, hogy Royal kaszni, Royal szekrény, Royal ágyon legjobb aludni. Akkor volt ez a porszívó dolog, aszongya hogy Ne verje ki, ne rázza ki, kiszívja, kiveri Zsuzsi, a porszívó. És akkor Titi elővette a porszívót, rendesen berakatta a fütyijét, és azzal egy ilyen kelet-afrikai termékenységi táncot ugye eljárt. És akkor mi körbeültünk ötvenen, és majd meghaltunk a röhögéstől.“

A nyitó illusztrációban egy amerikai karácsonyi reklám részletét láthatjátok, a teljes képet megtaláljátok itt.