Jonah Berger pennsylvaniai marketingkutató Contagious című munkájában azt próbálja megmutatni, mik azok az összetevők, amik bizonyos dolgokat – termékeket, videókat, szóbeszédeket, cikkeket, gyermekneveket – gyorsan terjedővé, és ezáltal sikeressé tesznek.
Könyvében szembeszáll Malcolm Gladwell azon gondolatával, miszerint egy termék viralitásához elég megtalálnunk azokat az embereket, akik képesek virálissá tenni. Míg Gladwell arra biztatott minket, hogy ha járványszerűvé akarunk tenni valamit, forrásainkat összpontosítsuk néhány különleges és kulcsfontosságú – általa Összekötőknek, Sokattudóknak és Ügynököknek nevezett – embertípusra, addig Berger úgy látja: az üzenetvivők helyett magára az üzenetre kell koncentrálni.
Több száz gyereknév, több ezer cikk, YouTube-videó és legenda, több millió autóvásárlás elemzése után arra jutott, a viralitáshoz hat dolog szükséges:
1. Közösségi tőke
Azokat a dolgokat, amik jobbnak/okosabbnak/trendibbnek mutatnak minket, nagyobb eséllyel osztjuk meg másokkal. Ezek lehetnek olyan tartalmak, amelyek terjesztésével a) jó benyomást keltünk, b) bennfentességet érezhetünk, 3) titkokat vagy meglepő, szórakoztató tényeket osztunk meg.
Példák:
– spéci hamburgerek titkos étlapról,
– az Ideglelés történetének megágyazása,
– a Blendtec zseniális vírusvideó-sorozata:
2. Kioldók
Nem elég felkelteni az emberek figyelmét, folyamatosan fenn is kell tartani. Ezt úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha a termékünket, gondolatunkat olyan dolgokhoz kapcsoljuk, amik folyamatosan napirenden tartják vagy újra és újra előhozzák őket. Ezt olyan kioldók segíthetik elő, amelyek gyakran megjelennek életünkben, a mi termékünkön kívül más nem nagyon kapcsolódik hozzá, és a megfelelő helyen és időben léptetik életbe az összekapcsolás reakcióját. Ez lehet egy dallam, egy illat, egy mindennapos szokás (például a kávézás) vagy akár egy napszak (reggel -> reggeli -> pehely) is.
Példák:
– a Kit Kat csokit tudatosan a kávézáshoz kötötték a reklámokban, aminek következtében a kávészünetet tartó fogyasztók nagyobb eséllyel toltak le egy Kit Katot,
– a kínai kajáldákból kiszálló illatokat érezve elgondolkodunk, mit vegyünk magunknak vacsorára,
– egy felmérés rámutatott: ha egy szavazóhelyiség az iskolában van, nagyobb eséllyel szavazzák meg az emberek oktatási költségek növelését, ha egy voksolás egy egyházi épületben van, kisebb eséllyel szavaznak az abortusz liberalizációjára.
3. Érzelmek
Azok a tartalmak, amelyek érzelmet váltanak ki belőlünk, könnyebben terjednek. Az mindegy, hogy ez negatív (harag, aggodalom) vagy pozitív érzelem (lenyűgözöttség, izgatottság), a lényeg, hogy magas izgalomszinttel járjon. Az alacsony izgalomszintű érzelmek (például a szomorúság vagy az elégedettség) csökkentik a megosztást.
Példák:
– A Google Parisian Love című, érzelmekre apelláló vírusvideója:
– A New York Times egy tudományos cikkét rengeteg ember osztotta meg ismerősével; Berger kutatása szerint a benne lévő lenyűgöző kép miatt, ami a köhögést mutatja meg úgy, ahogy még sosem láthattuk:
– a BMW a kanyargó hegyi utakon felvett idillikus képek helyett negatív érzelmekkel (félelem, izgalom) próbálta megfogni The Hire című reklámfilmsorozatának nézőit, sikerrel. A videó vírusszerűen terjedt, az értékesítések emelkedtek:
4. Nyilvánosság
Úgy kell kialakítani termékünket, ötleteinket, hogy azok folyamatosan és minél több ember számára láthatók legyenek. Amit ugyanis nem látnak az emberek, annak terjeszteni sem tudják a hírét. Az imitáció pszichológiája csak akkor működik, ha látható a termék.
Példák:
– az alma logót az Apple első gépeire – Steve Jobs kérésére – a laptopját kézbe vevő felhasználó perspektívájához igazították, így azonban mindenki más fejjel lefelé látta. Az Apple idővel rájött: fontosabb, ha a tulaj helyett inkább a világ látja, mivel dolgozunk, mert ez hírét viheti a terméknek.
– szívesebben eszünk olyan helyen, amely tele van, mint olyanban, amiben alig lézengenek.
– a Movember mozgalom sikere is annak köszönhető, hogy a kampányszerűen növesztett bajuszokon keresztül a hozzá kapcsolt téma (a rákszűrés fontossága) évente egy hónapon át folyamatosan jelen van,
– a Hotmail gyors terjedése részben a minden levél aljára biggyesztett “Get Your Private, Free E-mail from Hotmail at www.hotmail.com” szövegnek köszönhette. Ezt később az Apple is adaptálta (Sent from my iPhone)
– Lance Armstrong és a Nike sárga karkötőinek sikere.
5. Gyakorlati érték
Az emberek szeretnek másoknak segíteni, ezért ha tartalmunk hasznos – például mert időt és pénzt spórolhatunk vele, vagy mert segít egészségünk megőrzésében – , akkor az terjedni fog.
Példák:
– Ken Craig egyszerű és spontán kukoricahámozós videójának sikere:
– a New York Times cikkeinek elemzésekor Bergerék azt találták, a hasznos tanácsokat – egészségügyi és oktatási anyagok, receptek, tesztek – nyújtó cikkek igen népszerűek,
– negatív példa: vélt hasznossága miatt terjedt el az az egyébként hamis információ, miszerint a védőoltás autizmust okoz.
6. Történetek
Üzenetünket a legjobban és legészrevétlenebbül történetekbe csomagolva tudjuk továbbadni a világnak. Fontos azonban, hogy ezt a sztorit ne lehessen elmesélni üzenetünk, termékünk említése nélkül. Tehát azok a jó történetek, amik kapcsolódnak hozzánk.
Példák:
– Tim Piper Evolution című reklámja, amely egy “szomszéd lány” szupermodellé alakítását meséli el egy percben, a Dove természetes szépség kampánya részeként készült. A sztori vitát generált, ami a Dove weblapjának forgalmát megháromszorozta:
– egyéb, sztorikra épített szóbeszédkampányok az archívumból,
– negatív példa: 2004-ben a kanadai Ron Bensimhon meghackelt egy olimpiai versenyszámot. Az emberek sokat beszéltek cselekedetéről, szakemberek mégis rossz példaként tekintenek az esetre. Egyrészt megzavarta a versenyzőket, ami hatással volt a szám végkimenetelére, másrészt kivitelezőjét letartóztatták és megbüntették, harmadrészt pedig Bensimhon akciója semmilyen szálon nem kapcsolódott a hirdetni kívánt termékhez (egy online kaszinó), így a történet a kaszinó említése nélkül is elmesélhető volt.
Hat: Én itt élek és nem gondolom, hogy itt diktatúra lenne. Ezt nem a mostani kormány védelmében mondom, mert jópár intézkedésük nálam is kivágta a biztosítékot, de az a lejáratóhadjárat, ami külföldön megy Magyarország ellen, több mint gyomorforgató. Ne higgy el minden szemetet, amit odakint megírnak, mert sokszor a fele sem igaz.
Visszakanyarodva a pénzügyi kultúrához én azt látom, hogy az embereknek (mint az élet minden területén) a saját bénázásuk elismerése helyett könnyebb mindig mást, jellemzően kormányt, multinacionális vállalatokat hibáztatni. Te azt mondod, hogy a cél itt a vagyon továbbadása, amire én azt mondom, hogy még nem volt olyan társadalom, ahol a vagyon ne járt volna körbe, hiszen már a cserekereskedelem idején is ez történt – tehát egy normális dologról beszélünk. És bár sokan szeretnék azt hinni, hogy a “gonosz” multiknak érdekük az emberek kisemmizése, ez nagy baromság, hiszen ha mindenki kisemmiződik, akkor nem marad fizetőképes kereslet. Az is bazi nagy tévhit, hogy a bankoknak megéri “elvenni” és elárverezni az emberek lakását, holott ez is nagyon messze van az igazságtól, mivel egy lakás csak nyűg a bank vállán, áll benne a pénz, költeni kell rá, áron alul megy el, stb.
Az ilyen tévhiteket órákig tudnám sorolni, és pont az ilyenek feloszlatására kell komoly pénzügyi oktatás. Én azt mondom, hogy ha valaki egy kicsit is konyít a pénzügyekhez, az próbálja meg a baráti-családi körében “terjeszteni az igét” hogy minél több, pénzügyileg művelt ember legyen ebben az országban.
Megjegyzem a mostani kormány már csinált nem egy közérdekű felhívást, tévés reklámok képében. Nem is annyira rövidek, 5 perc körüliek, és egy-egy témát tök jó közérthetően magyaráznak el, már amennyire el lehet ezt 5 percben. Mindenképpen értékelendő próbálkozás, kár hogy nem hamarabb jutott eszükbe.
A szerény megélhetésről meg annyit, hogy szerintem aki akar, az megél idehaza is. Persze tudjuk, hogy kik a leginkább érintettek: a cigányok illetve a 8 általánost (sem) végzettek – ami két kör között valószínűleg nagy-nagy átfedés van. Ezt a két (vagy majdnem hogy egy) kört meg úgysem lehet felzárkóztatni, mert nem lehet velük mit kezdeni. De ez már egy másik történet, nem akarok belemenni.
Kedves Névtelen,
Őszintén köszönöm vélemény nyilvánításodat. Szerintem én nem azok az emberek közé tartozok akik könnyen elhisznek mindent, és lassan egy ¼ évszázada külföldről figyelem hazánk sorsának alakulását, beleértve a magyar sajtot és az elektronikus médiákat is, de lejárató kampánynak még a csiráját se vettem észre.
Olyan helyen dolgozok ahol megtalálható az Unió minden országának egy jó néhány tanult állampolgára, és senki nem gondolja úgy a magyar kormánytagokon kívül (na meg az elkötelezett Fidesz hívek), hogy az ország lejáratásáról lenne itt szó. Ez a lejárató kampányt sugalló üzenet a Magyar Fidesz választóknak szól. Hazánkat különben nagyon szeretik a külföldiek, több kollégámnak én is segítettem otthoni nyaralásukhoz.
Akkor íme egy pár dolog ami azért zavaró lehet egy demokráciában a zökkenőmentes működéshez : Mennyire szabad az a demokrácia ahol a Miniszterelnök, a Parlament elnöke és az Államfő gyerekkori barátok ? Ahol egy párt delegálhatja csak embereit olyan intézményekhez, akik a saját emberinek a munkáját felügyelik ? Ahol olyan hatóságokat hoznak létre akik csak a kormánypropagandát engedélyezhetik ? Ahol csak olyan kérdéseket kap a miniszterelnök a köztévében meg a rádióban ahol a kérdések előre meg vannak beszélve különben repül az újságíró ? Ahol betiltják a választási kampányokat a kereskedelmi csatornákon ? Ahol az állami tendereken szinte csak jobboldaliak nyerhetnek (lásd föld, dohány, frekvencia, stb).
Amikor a kormány lecserélte az autóit azt mondta a kormányhoz közeli médium, hogy Audiról Skodara váltanak, amikor pedig ellopták Bajnai kocsiját, akkor pedig luxusautóról beszélnek. A múltkor a kék-fény azt feszegette, hogy miért kell méregdrága Q7-es Audikat vásárolni a TEK nek (mert magas, nehéz, ezért ez kell a miniszterek kíséretéhez) mialatt Brüsszelben kisebb autók szállítják a külföldi minisztereket. Milyen az a demokrácia, ahol a nép a kormány mellett tüntet ? Hazánk pedig egy olyan “nemzetközi tömörület” tagja, ami egy közösen elfogadott értékrend szerint működik. Ehhez az értékrendhez önként csatlakoztunk, amire referendum is jogosított. Viszont, a mostani Magyar kormány nem közös értékrendben gondolkozik, hanem csakis jogszabályokban, ők ehhez értenek. A játékszabályokat pedig testre szabjak a meccs alatt (sőt visszamenőleg is ha lest mer fújni a bíró), és ez tényleg nem fér össze a nyugati demokratikus kultúrával.
Rezsicsökkentést szeretne a kormány ? Akkor az legyen a cél, ne a szolgáltatók kigolyózàsa. Belgiumban ez màr megtörtént, de nem a kormány szabta meg az árakat, hanem a piac. Az energiapiac ugyanis liberalizálódott egy pár évvel ezelőtt, ami 20 %-os rezsicsökkentéshez vezetett. Ha kapitalizmus van, akkor legyen szabad verseny. De nem. Nálatok az írott sajtó a kormány “keze”, a köz TV és a rádió a nemzet szája, aki pedig zavar, azt onnan kirúgják. Tényleg nem támadta meg senki az országot, én inkább öngyilkosságról beszélnék.
“… még nem volt olyan társadalom, ahol a vagyon ne járt volna körbe, hiszen már a cserekereskedelem idején is ez történt” — ez igaz, de a cél mindig a gyarapodás volt, ma meg azt veszem észre, hogy azt is feléli az ember, ami még nem is az övé (kölcsön).
A Névtelen én vagyok, nem tudom miért ilyen névvel került fel.
Emerson : “… ha valaki szopóágra született, melyik forgatókönyvvel képes a legtöbbet kihozni az életéből a három kategória közül.”
Szerintem létezik több lehetőség is az általad felvázoltakan kívül is. A determináció létezik, de szerintem minden ember beleszólhat azért egy “kicsit” a saját jövőjébe. Biztosan nem fogja lecserélni a szüleit, a bőre színét, de azért szabadon dönthet majd amikor nagykorú lesz, hogy milyen jövőt szeretne magának.
Én az életvitelt úgy fogom fel, mintha a sorsunk egy autó lenne, de mi vezetünk. Lehet, hogy nem húz a motor, eltört a váltó, rohad az egész kaszni, de amíg megy a kocsi, addig azért beleszólhatunk az irányításába. Ha pedig még a kereket is kilövik, akkor is lehet kormányozni egy kicsit.
Magyarul, ne amiatt sírdogáljunk, hogy ez meg az nem jó, hanem azt vegyük kézbe, amit lehet. A fiatalokat tényleg taníttatni kell, és lehet hogy egyszer csak kinő majd az a csira amit beléjük ültetünk. Ha pedig ennek ellenére aztán mégis felőrli a jövőjét és az életét, akkor mondhatjuk azt, hogy ez az ő felelőssége.
xezs: “mivel egy lakás csak nyűg a bank vállán, áll benne a pénz, költeni kell rá, áron alul megy el, stb.”
Attól is függ, hol van az a lakás és milyen állapotban. Jelenleg a fővárosban (ahova sokan mennek a munka miatt) sok ember vállalkozik olyan formában, hogy felvásárolja nagyon olcsón a panellakásokat, egy nagy panelben ő birtokol 10-20 lakást, majd ezeket kiadja. Akár még ő személyesen is mehet beszedni, mert autóval sem kell ide-oda szaladgálni, havonta egyszer beül és begyűjti a 20×50 000 Ft-ot. Ha nem adózik utána (ezek nem szoktak), akkor ez tisztán 1 millió profit minden hónapban. Mivel a közös költséget az albérlők fizetik, még az amortizációra is csak minimális összeget kell elkülöníteni, ha esetleg valaki kárt okoz és nem hajlandó megtéríteni.
Ezek alapján meg a banknak is megérheti beszállni, még ha ők kénytelenek adózni is. És már be is szálltak, mert sok helyen kínálnak olyan lehetőséget, hogy ők felvásárolják a lakást és innentől nem nyom tovább a törlesztőrészletek terhe, csak lakbért kell fizetned, de életed végéig ott lakhatsz. Önkormányzatok is évek óta csinálják. Tehát nem mondanám, hogy annyira rossz üzlet.
“Persze tudjuk, hogy kik a leginkább érintettek: a cigányok illetve a 8 általánost (sem) végzettek – ami két kör között valószínűleg nagy-nagy átfedés van.”
Ők azok, akiknek valamelyest (bár nem annyira, amennyire a szélsőjobb harsogja) kedvez a jelenlegi rendszer, mert a tehetős fehérgallérosokhoz hasonlóan nekik sincs a nevükön semmi. Ezen felül népes a család, amire állami “prémiumok” járnak, miközben a gyerekek a családi hagyományt folytatva elveszik, amiről úgy gondolják, hogy jár nekik.
Akikről én beszéltem az az egykori középosztály.
Hat: “Az energiapiac ugyanis liberalizálódott egy pár évvel ezelőtt, ami 20 %-os rezsicsökkentéshez vezetett. Ha kapitalizmus van, akkor legyen szabad verseny.”
Ez elméletben szép, viszont csak normális emberekkel működhet. Ha a keresleti oldal leszar mindent és belenyugvó, akkor a kínálati oldal vérszemet kap és az lesz a helyzet, mint itthon:
Töredéke fizetést kapunk ugyanazért a munkáért, mint a nyugati, mert elfogadjuk. Senki nem fog tüntetni. Ha mégis, akkor a hangadókat megvesztegetik, a többieket meg kirúgják. Ebből következik, hogy senki nem akar a “többiekbe” tartozni, ami csökkenti az érdekérvényesítési kedvet. A hatalmas munkanélküliség tovább csökkenti az érdekérvényesítési kedvet, mert a legtöbb ember pótolható.
Ezzel szemben az árak ugyanott vannak, vagy bizonyos esetekben drágábbak is, mint nyugaton. Itt sincs érdekérvényesítési kedv, mert aki tehetősebb annak ez megéri, aki meg birkább, az ugyanúgy ki fogja fizetni. A szolgáltatóknak és a kereskedőknek nem éri meg árat csökkenteni. Minél több a birka, aki hajlandó jövedelme elég nagy százalékát szánni az adott termékre, annál magasabb áron fog profitot maximalizálni a kínálati oldal.
Ahogy az egészségtudatosság is gyerekcipőben jár. A keresletet lefedik az olcsó, de nagyon rossz minőségű termékek, a középkategóriás termékek és a magas minőségű, vagy márkanév miatt divatos termékek.
Az olcsó rontani fogja a minőséget, mert a nincs-ből bármennyire szeretné bárki bojkottálni, rá lesz kényszerülve, hogy megvegye.
És itt a kígyó a saját farkába harap. Tehát Magyarországon jelen állapotában csak a diktatúra működhetne.
“A fiatalokat tényleg taníttatni kell, és lehet hogy egyszer csak kinő majd az a csira amit beléjük ültetünk. Ha pedig ennek ellenére aztán mégis felőrli a jövőjét és az életét, akkor mondhatjuk azt, hogy ez az ő felelőssége.”
Egy idilli világban így is lenne. De nem olyanban élünk. Külföldön biztos másképp van, de itthon inkább azok kapnak támogatásokat, akik messziről reménytelenek. Mondhatni, feneketlen kútba dobálják a pénzt ahelyett, hogy azokat segítenék, akik talán vihetnék valamire.
A felelőtlenséget támogatják a felelősséggel szemben. Ha az ember spórol, úgy vannak vele, hogy ő kevésbé érdemel bármilyen segítséget, mint a felelőtlen embertársa, aki évente 3 alkalommal fekszik az addiktológián az állam pénzén, mellette erős dohányos és bármilyen támogatást is kap az nemhogy változásra nem fogja őt motiválni, de még támogatja is a jelenlegi életvitelét.
Ettől még nem mondom azt, hogy feltétlenül hagyják meghalni ezeket az embereket, de vagy valami hatékony módszerrel próbálják meg “életre nevelni”, vagy tényleg hagyják őket. És ne őket támogassák, hanem azokat, akik ki szeretnének emelkedni az ilyen környezetből.
Emerson: “Ha a keresleti oldal leszar mindent és belenyugvó, akkor a kínálati oldal vérszemet kap és az lesz a helyzet, mint itthon” —- ezzel én is így voltam egy pár évig, maradtam a drága áram mellett mert azt hittem, hogy jobb a már “megszokott” szolgáltató. Aztán tavaly, az egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi társaság (Test-achats) aktiválta magát, és ismertette a lakosokkal a konkurencia árait is, végül több mint 800.000 család váltott csak egy év alatt. A fogyasztók tömeges migrálása aztán kikényszerítette, hogy a mamut cég is levigye az árait. Nincs jó meg rossz 220 V, ez nem alma vagy gyógyszer ! De ez csak olyan jogi és politikai környezetben lehetséges, ahol nem hoznak minden nap egy új törvényt, hiszen az előreláthatóság és a kiszámíthatóság alapfeltétel.
Különben én nem látok akkor különbséget mit Te az itteni meg az ottani emberek között, Belgium se egy fajilag tiszta nép (persze ez nagyon zavarja a flamand szélsőjobbot), a különbség inkább a gondolkodással van. Itt is van rengeteg arab, török és cigány, de aki akar, az talál munkát, igaz egyes településeken azért 30%-os a munkanélküliség. A takarító cégek arab és török kézen vannak, akik nagyon aktívak a tömegközlekedésben is. Nálatok szerintem inkább a fejekben van a probléma, és ez a folytonos “harc” meg gyűlölet kampány nem nagyon segít a kisebbségek beilleszkedéséhez. Igazad van, nem egy gyorsan megoldható problémáról van szó, de az emberek világnézete is tud fejlődni.
Hat: Itthon is van EON. Szidják is, mert drága, kapzsi és mellette még áramszünetek, áramingadozások is sokkal gyakrabban vannak. Ahhoz itt nem éveknek, hanem évtizedeknek kéne eltelnie, hogy minden szolgáltató mindenhol elérhető legyen. Itt van az internet. A Digi-nek nincs párja semmilyen szempontból. De hol érhető el? Nagyvárosok panellakásaiban, mert oda olcsón be tudják húzni a kábeleket. A többieknek marad a T-Com meg az Invitel meg a többi túlárazott csomag. Aki még kevésbé szerencsés, mert mondjuk egy kis községben vagy faluban él, az örülhet, ha kap 2013-ban 512/128 sebességű mikrohullámú netet a helyi vállalkozótól 10-15 ezres havidíjért.
Ebből kiindulva biztos, hogy jó lenne, ha az áram, víz és gázszolgáltatók is szabadpiac szerint rendeződnének be? Hát nem. Mert ahol tudják, sanyargatják a népet. Könnyű lenne, ha csak annyin múlna az egész, hogy holnaptól gőzerővel lemásoljuk a nyugati törvényeket, jogszabályokat, majd utána várjuk, hogy mi lesz belőle. De ezek közül (vagy ezekkel együtt) az egyetlen célravezető megoldás az lenne, ha az ottani fizetéseket és adókulcsokat is lemásolnánk. Nem tudom, hogy ez mennyi idő múlva tenné tönkre az országot és okozna a görögökétől is nagyobb államcsődöt, de ez lenne az, ami még talán működhetne is.
Miért? Mert az emberek nem bíznak egyetlen politikai pártban sem, mert eddig kivétel nélkül mindegyik dilettáns tolvaj banda volt, aki hatalomra került itthon. Tehát emiatt a bizalmatlanság miatt arra lenne szükség, hogy ők teszik meg az első lépést. De mivel ekkora államadósságunk és ilyen kicsi termelékenységünk van, ezért vagy az működhetne, ha valami extra méretű (az eddigiektől sokkal nagyobb) hitelt vennénk fel és abból felépítenénk, vagy ha az embereket megszállná valami földöntúli motiváció, ami miatt egy csapásra elkezdenének becsületesen adózni, nem okoznának károkat a vandálok és alkalomadtán még önkéntes munkák keretében fákat ültetnének, szemetet szednének, régi épületeket újítanának fel, stb.
De enélkül soha nem lesz itt nyugat.
Emerson: Meggyőztél, tényleg fényévnyi különbség van a nyugati és a magyar fejlettség között, amit nem lehet egy kormányciklus alatt behozni. Ha pedig négyévente cserélődnek a vezetők, és mindig más-más irányt vesz az ország, akkor tényleg csak egy helyben való toporzékolás lehetséges. De majd csak kialakul nálatok is egyszer egy olyan választási szellem, ami lehetővé tenné egy széles koalícióval egy-egy program (pl. energia) továbbvitelét több ciklus alatt is.
Ha nem, akkor marad az effektív egypártrendszer, a lopkodás, és a háborúzás a többiekkel.
Emerson: Azért a mostani kormány védelmében elmondanám, hogy pont ők azok, akik mertek változtatni a családi kedvezmények rendszerén, és meglépték azt, hogy adókedvezmény formájában kapod, illetve nincs családi pótlék, ha a gyerek nem jár iskolába. És láss csodát, az ilyen családok gyerekei hirtelen elkezdtek iskolába járni. Ez szerintem egy jó kezdet ahhoz, hogy rászorítsuk ezeket a családokat arra, hogy ne vadember módjára éljenek.
Más: a bérek. Azt azért te is beláthatod, hogy nem lehet nyugati bérszínvonal idehaza, hiszen akkor nem érné meg a külföldi cégeknek ide telepíteni a leányvállalataikat. Tetszik vagy sem, aki nyugati bért akar, annak nyugatra kell költöznie.
Az adózásról meg jól beszélsz, épp ideje lenne mindenkinek becsülettel adózni. Manapság az van Magyarországon, hogy a bérből élők tartják el az adócsaló vállalkozókat, akiknek mindenre jut a nyaralástól kezdve A8-as Audiig, csak adózásra nem. Félreértés ne essék, én nem irigykedem. Én azt mondom, legyen mindenkinek A8-asa, de szigorúan csakis adózás után. Egy csomó helyen nem kapok blokkot, mikor bemegyek vásárolni. Ha az államnak lenne egy kis esze, érdekeltté tenné az állampolgárokat az ilyen helyek bejelentésében, teszem azt a kiszabott bírság X%-át kapnák meg a bejelentést tevők, természetesen megosztva annyi ember között, ahányan bejelentették, vagy netán sorsolnának. A lényeg az hogy akármilyen szemétségnek is hangzik meg “jajfújbesúgórendszer” a magyar ember sajnos csak az erőből ért mert a jóindulattal csak visszaélnek. Ez pl. szépen látszik a közlekedési kultúránkban is: ha valahol kint van egy 70-es tábla, azt azonnal mindenki minimum 80-asnak értelmezi. Csak mert magyar.
Emerson: “Reklámpszichológia az egyetemi, főiskolai kereskedelem és marketing tananyag része. Ahogy a pszichológia által el nem ismert neurolingvisztikus programozás is. Ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus voltam a sok összeesküvés-elmélet miatt, de aztán felvilágosítottak páran, akik tényleg jártak ilyen szakra, hogy valóban volt erről szó a tananyag részeként.”
Hat: “az NLP tényleg nem tartozik a pszichológiához, hiszen itt nem a probléma feltárása a cél, hanem a másoktól való tanulás. Magyarul, nem egy lelki probléma okát és annak kezelését keressük mint a pszichológiában, hanem egy bizonyos cél megvalósítását. Persze aki ismeri ezen manipulációs technikákat, azok egyből észreveszik amikor egy eladó ezzel próbálkozik. Tehát tényleg nem tudományról, hanem egy eszközről beszélhetünk csak.”
Az NLP-vel azért nem igazán foglalkozik a pszichológia, mert a maga területén egy elavult eszköz. Kábé a hetvenes években megrekedt, az akkori elméletekkel van valamennyire összhangban, azóta csak a marketingje fejlődött. Ma már vannak nála jobb eljárások is.
DJS : “… azóta csak a marketingje fejlődött…” Ez nem igaz, hiszen még ma is fejlődik. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy azóta a marketingre is szakosodott. Te hol tanultad ? Az én tanár “bácsim” aki egyben pszichológus is például még ma is oktat, sőt rendszeresen ír új könyveket. http://www.interactif.be/