Téveszméink sokfélék, széles körben elterjedtek, és nagy részük régóta velünk van. Valószínűleg sosem fogjuk őket teljesen kiirtani, mert emberi természetünkből erednek, de sokat tanulhatunk már abból is, ha felismerjük tévedéseink fő okait – mutat rá könyvében Bobby Duffy.
Nyelvi babonák és mítoszok Steven Pinker kognitív pszichológus okosan magyarra fordított könyvéből.
Az idősek arányát illető elképzeléseinket külső és belső okok egyaránt befolyásolják, aminek köszönhetően átlagban a valós szám több mint a dupláját tippeljük.
Az Index interjújában Rachel Botsman bizalomkutató beszél manipulációról, a tények tiszteletéről, oltásellenes tévhitekről és a kritikai gondolkodás fontosságáról.
A felhívás szerzői szerint nem vagyunk klímavészhelyzetben, így pánikra sincs okunk. A levél állításait tényellenőrzők veszik sorba, elemzésük a szöveg hitelességét “nagyon alacsonyként” értékeli.
Az Eszty-torta története, avagy hogyan lett egy kiskapus üzleti gyakorlatból politikai törleszkedés vádja, majd pillanatok alatt bojkottfelhívás.
Anders Ericsson kiválóságkutató új könyvében arról is szót ejt, hogyan értelmezte félre megállapításait a 10 ezer órás szabály atyja, Malcolm Gladwell.
A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, ezért sehol és semmivel ne etessük őket – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az aerodinamika törvényei szerint a dongó nem repülhetne. Ő viszont ezt nem tudja, és egyszerűen csak repül – terjed a neten. Motivációs szövegnek nem rossz, de az igazi fizikához nem sok köze van.
A gonosz ábrázatú, öntudatra ébredő, fegyveres robotok képével illusztrált cikkek frappáns módon foglalják össze mindazt, amitől az MI-kutatók NEM tartanak – mutat rá az MIT fizikaprofesszora, Max Tegmark.
“Várd csak ki”, “majdnem talált”, “közbejött valami”, “más a hibás”, “jobb félni, mint megijedni” – Kathryn Schulz újságíró összegyűjtötte a leggyakoribb védekezési lehetőségeket.
A nemtörődömségnek pszichológiai és politikai okai egyaránt vannak – mutat rá a Verge cikke.