Ébresszétek fel bennünk a rácsodálkozás érzését! – biztatja Adatdetektív című könyvében Tim Harford kommunikátortársait. És néhány tippet is megoszt arra vonatkozólag, hogyan kelthető fel az emberek kíváncsisága.
Címke könyv
Szvetlana Alekszijevics könyvéből olyan emlékeket gyűjtöttem ki, amelyek a felfoghatatlant próbálják valamiféle értelemmel felruházni – szóbeszédek vagy épp praktikák formájában.
Valós veszély-e a felfedezéseket hajszoló emberi megismerés megtorpanása? – erre keresi a választ Isaac Asimov Alapítvány-történetfolyamából kiindulva Hraskó Gábor biológus-informatikus.
Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, miután a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, az incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában – írja Murányi Gábor a HVG-ben.
Önjelölt szakértők osztják az észt az Amazonon az eboláról. Elektronikus formában elérhető könyveik nemcsak ott vannak a széles kínálatban, hanem néhányuk – nem meglepő módon – igen jól fogy is.
Más művekből átemelt részeket gyűjtenek a True Detective című sorozatból Nic Pizzolatto forgatókönyvíró vádolói. Az író és a csatorna tagadja a plagizálást.
Az NPR megunta a cikkeiket olvasás nélkül kommentelő “olvasókat”, és jó időzítéssel tette őket nevetségessé.
A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos, és Kolumbusznak kellett meggyőznie e teória tarthatatlanságáról kora neves gondolkodóit és uralkodóit?
Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Egyesek a földrajzi adottságokat, mások a kultúrát vagy épp a tudatlanságot teszik felelőssé az egyenlőtlenségekért. Egy közgazdászpáros szerint azonban mindhárom elmélet hibás.
A későbbi regényíró tudós testvérére „icipicit büszke” nagybácsi 1947-ben levelet írt egy lapnak, amit az ügyben illetékes General Electric-nek továbbítottak. A levél az akkoriban sajtósként ott dolgozó Kurt asztalára került, aki kegyetlen tréfát eszelt ki rokona ellen.
Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regénye kapcsán a Könyves blog arra kérte a szerzőt, rántsa le leplet néhány Aranycsapat körüli mítoszról.
Sok helyen olvasni, hogy a húszas évek közepén egy Victor Lustig nevű férfi hiszékeny vaskereskedőknek eladta az Eiffel-tornyot. Abban azonban az egyes leírásokban nincs egyetértés, hányszor.