Terítéken egy újabb délszláv focis városi legenda, ezúttal az idei BL-győzelem ünneplős fotóinak apropóján.
Címke szerb
Jericho halála, felvétel a stoppos robot szétveréséről, lebegő Lexus-deszka, megvert bikinis lány, végigszelfizett bevándorlás, szerb zászlós drón, lázadás a menekülttáborban.
A 2041-es világvége néhány órás tündöklése és bukása, rémhírek az árvíz sújtotta Szerbiából és a polgárháború küszöbén táncoló Ukrajnából, a spermás szendvics újabb támadása, kamu mozdulatművészek és ingyenlapok Budapestről.
Elemi ösztönös tárogatással lepte meg a Playboy-modell műsorvezető a szerb kormányfőt egy kandikamerás felvétel során. Az esetet követően a humort nem ismerő rendőrszakszervezet felelősöket keres.
A Facebookon pörgő szöveget állítólag egy amerikai újságíró írta, és Magyarországról szól. A cikkben megfogalmazottak jelentős része viszont egyáltalán nem, vagy más nemzeteknél nem jobban jellemzi a magyarokat. Jobban illik néhány délszláv államra, amelyek lakói szintén szorgalmasan terjesztik magukról.
A láncos kutya és a rácok – egykor csak így emlegettük déli szomszédainkat és vezetőjüket. Aztán fordult a kocka, és Tito csúnya udvariatlansággal vágott vissza a csúfolódásért – legalábbis a legenda szerint. Szakértők segítenek eligazodni a történetben.
A 2008-as olimpia egyik legszorosabb küzdelmét hozta a férfi 100-as pillangó döntője. Phelps győzelme után összeesküvés-elméletek vonták kétségbe elsősége tisztaságát.
Amikor az országban dúló háború miatt Jugoszláviát 1992-ben kizárták a foci-Eb-ről, és a helyére a későbbi tornagyőztes Dánia ugrott, Schmeichelék a legenda szerint a strandon értesültek a lehetőségről. A sztori idézőjelben megáll, de a részletek finomítanak a történeten.
A mai nap folyamán brit és szerb portálok a hivatalos eredményhirdetés előtt megírták: az idei irodalmi Nobel-díjat a szerb Dobrica Csoszics kapta. Aztán kiderült, mégsem. A médiahekkről a Könyves blog és a Serbia Insajd is beszámolt.
Az MTI közelmúltban megnyitott archívumában barangolva bukkantam rá egy tavaly őszi Ormos Mária interjúra. Íme belőle néhány ideillő részlet a történelmi tudatlanság formáiról és az irodalom hatásáról a történelemre.
Egy Franjo Tudjman egykori horvát elnökkel kapcsolatos ultralegenda tételes cáfolatára bukkantam a héten.
Az emlékezet hét bűne című könyv kapcsán már itt is szó esett az emlékek torzulásáról. Most egy személyes példán illusztrálom, hogyan alakíthatja át legalapabb emlékeinket néhány Google-keresés.