Charlie Kirk-gyilkosság: Ezek az álhírek terjedtek a neten
Ebben a cikkben a Charlie Kirk-merénylettel kapcsolatos, széles körben terjedő álhíreket gyűjtöttem össze a hozzájuk kapcsolódó tényellenőrzésekkel.
Merényletekkel, terrortámadásaokkal kapcsolatos dezinformációval foglalkozó cikkek az Urbanlegends.hu-n.
Ebben a cikkben a Charlie Kirk-merénylettel kapcsolatos, széles körben terjedő álhíreket gyűjtöttem össze a hozzájuk kapcsolódó tényellenőrzésekkel.
Digitálisan módosított az az Adolf Hitler náci vezetőt ábrázoló fotó, amelyet most Donald Trump merényletes fotójához hasonlítanak a neten.
Hamis az a tőzsdei dokumentumokra hivatkozó állítás, miszerint Soros Györgyhöz közeli cégek Trump közösségi oldalának bukására spekuláltak a merénylet előtti napon.
Egy közel kétéves, szerkesztett fotó az, amelyre hivatkozva hamisan azt állítják: Donald Trump az ellene elkövetett merényleg másnapján már golfozott.
Nem Trump merénylője, Thomas Matthew Crooks látható azon a felvételen, amelyen egy fiatal férfi trágárságokkal tarkított fenyegetéseket tesz a republikánusokra.
Tényellenőrzők szerint a sötét folt, amely az egyik fotón Donald Trump zakóján látszik, egy másik személy zakóján megjelenő árnyékfolt.
A Donald Trump republikánus elnökjelölt elleni merénylet után – ahogy az breaking news-ok esetében lenni szokott – a netet ellepték a hamis információk is.
A szlovák rendőrség határozottan cáfolta azt az álhírt, miszerint Robert Fico szlovák kormányfő merénylőjének a felesége ukrán menekült lenne.
Egyetlen névtelen Telegram-csatorna a forrása annak az infónak, amely a Daily Mail közvetítésével idehaza is végigfutott a sajtón. A Snopes szerint érdemes óvatosnak lenni minden hasonló infóval szemben.
Milliónyi kutatás, vallomás és vizsgálat után is lehet újat mondani John F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban, mint azt egy konteókat kutató mexikói újságíró cikkéből kiderül.
Színészek játszották el az egészet, volt egy másik merénylő is, előre megírták – ezek az állítások szinte minden iskolai lövöldözés kapcsán előjönnek a neten.
Terrorcselekmények esetén nemcsak a kamuhírek osztogatása lehet káros, hanem a támadások képeinek keringetése is az elkövetők érdekeit szolgálja – hívja fel a figyelmet a Wired cikke.
Írhatták volna, és írtak már korábban és most is hasonlókat, de az üzenetek közül a legtovább egy online képgenerátorral készített felirat jutott.
A rendőrség vasárnap este cáfolta azt a közösségi médiában terjedő hírt, miszerint a Teréz körúti robbantásban megsérült egyik rendőrnek vérre lenne szüksége.
A világ számos országában ismert szóbeszéd szerint egy járókelő segít egy titokzatos idegennek, aki hálából figyelmezteti egy konkrét és közeli terrortámadásra. A történet 2016 augusztusában Csehország felől közelítette hazánkat.
Fotója megjelent az egyiptomi repülő tragédiája, az isztambuli robbantás és az orlandói lövöldözés áldozatainak képei között is. Az Observers leleplezi a többek között a BBC-t is megvezető trollokat.
Az MTI még tegnap esti cikkében is Syed Raheel Farookot nevezte meg a szerdai San Bernardino-i lövöldözés egyik résztvevőjeként. A tévedés a Daily Beast cikkéből ered, ők voltak azok, akik a valós elkövető helyett annak testvérét hozták hírbe.
A sajtón végigment egy szám: 355. A New York Times és a Snopes cikke segít tisztítani a képet, mit értenek ezek a statisztikák tömeges lövöldözés alatt. Többségében nem azt, ami például most San Bernardinóban történt.