A New York Times cikke például arra hívja fel a figyelmet, hogy a Motherboardon vezett, több mint 30 évre visszatekintő statisztikában a 2015-ös évre 4, 1982 óta pedig összesen 73 tömeges lövöldözést jegyeztek fel.
Mi a hatalmas különbség oka?
Az, hogy nincs elfogadott definíciója a tömeges lövöldözésnek. Illetve van, csak nem mindenki ezt használja, és amúgy is elég tág: a hivatalos skatulyázás szerint sokáig ide tartozott minden olyan támadás, amely során négy vagy több ember meghalt, újabban azonban ezt a határt levitték háromra. Ez a statisztika ugyanúgy e körbe sorol egy halálos áldozatokkal járó éjjeli bandaháborút, mint mondjuk egy közintézményben elkövetett, kilenc halottal és kilenc sebesülttel járó mészárlást – írja a NYT szerzője.
Természetesen minden áldozat fontos, teszi hozzá a NYT szerzője, de ahhoz, hogy a társadalom orvosolni tudja a San Bernardinó-i – vagy épp az egy héttel korábbi abortuszklinikás – esethez hasonló lövöldözések valóban létező problémáját, a szakembereknek meg kell szűrniük a tömeges lövöldözések tömegét. Éppen ezért az általa idézett Motherboard-statisztika nem tartalmazza a bandaháborúkat, a rablás során elkövetett gyilkosságokat és az otthonokban elkövetett, halálos kimenetelű családi erőszakot.
Honnan a 355-ös szám?
A sajtóban emlegetett szám a shootingtracker.com oldalról származik, ahol a fegyvertartás szigorításáért küzdő redditezők gyűjtenek adatot minden olyan támadásról, amely során négynél több ember állítólag meghalt vagy megsérült. A hangsúly itt a vagyon van: az oldal indítója, Brock Weller azért dolgozta át az FBI által is használt definíciót, mert felháborította, hogy például egy 2012-es, 1 halálos áldozattal és 18 sebesülttel járó diszkótámadás nem ütötte meg a mércét.
A Snopes szerint alapvetően ez az elgondolás sem hibás, de azt figyelembe kell venni, hogy az így bekerült támadások között vannak nemhalálos kimenetelűek is. A NYT pedig – az esettípusok keveredésén túl – arra is figyelmeztet, hogy a shootingtracker.com közösségi gyűjtésében összeszedett eseteiről nem mindig tudni, mennyire alapulnak hiteles beszámolókon.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Azért tegyük hozzá, hogy halálos áldozatok számához kötni a tömeges lövöldözéseket igazán nagy ostobaság és inkább tűnik a statisztikákkal való zsonglőrködésnek, mint olyasminek, amit a jogrendszer is meg tud fogni.
Teljesen jogos a felháborodás azon, hogy 1 halálos áldozat és 18 sérült esetén kidobták a statisztikából az esetet, mert kellett volna még két áldozat. A “tömeges lövöldözés” nem keverendő össze a “tömeges gyilkossággal”. Előbbi a tényt rögzíti, hogy valaki tömeges gyilkosság céljával lövöldözött (még ha egyetlen halálos áldozat sincs), utóbbi pedig azt, hogy sikerrel is járt.
A definíció úgy lenne helyes, hogy 3 (esetleg 4) vagy több ember érintettségével lezajlott lövöldözés már tömeges lövöldözésként legyen számon tartva. Akkor is ha valaki karcolás nélkül megúszta, épp elég az, hogy az életére törtek (gyilkosság kísérlete).
De nem úgy tűnik, hogy az USA-ban lesz változás a közeljövőben, többek között ezzel a statisztika-csavarással is az a cél, hogy a jelenséget bagatellizálják.
“halálos áldozatok számához kötni a tömeges lövöldözéseket igazán nagy ostobaság és inkább tűnik a statisztikákkal való zsonglőrködésnek, mint olyasminek, amit a jogrendszer is meg tud fogni.”
Pont azért van a halálos áldoztok számához kötve, hogy a jogrendszer is meg tudja fogni, hogy a szubjektív elemeket lehetőleg csökkentsék, nem úgy, mint a te definíciód, ahol az “érintettségével” szóba tulajdonképpen bármit bele lehet magyarázni, és tered ad a valódi csűrésnek csavarásnak.
@sdani:
Már miért is ne lehetne egzakt módon meghatározni a tömeges lövöldözésben az érintettséget? A jelenlegi statisztikák is pontosan így kezelik: Vannak halálos áldozatok, vannak sérültek és vannak elkövetők, ezt a kriminológia és a büntetőjog is így használja (csak nem ezzel a terminológiával). Az érintettség nagyon is jól definiálható. Sőt ezt bővíteni is lehet, ha azt mondom, hogy kezeljük a statisztikákban mindazon személyeket, akiknek sérelmére élet elleni cselekményt hajtanak végre vagy kísérelnek meg, így pedig bekerülnének azok is, akiket megpróbáltak megölni egy lövöldözésben, de nem jár sikerrel (még megsebesíteni sem).
Ha valami eszelős tüzet nyit 20 emberre, ebből megsebesül 10 és meghal 2, akkor az továbbra is 20 élet elleni cselekmény lesz. Ezt pedig a büntetőjog mondja, miközben az FBI statisztikájában ez még csak le sem jön tömeges lövöldözésként, mert ahhoz még kellene egy halálos áldozat. Nonszensz.
az is érdekes, hogyha a hatóságok a San Bernardino-i vérengzést végül terrortámadásnak könyvelik el, akkor kikerül/bekerül-e a motherboard listájából.
Én inkább motiváció szerint kategorizálnám. Nem venném egy kalap alá a Breivik-féle lövöldözést, meg itthon a magyarok nyilait, ami csak bizonyos etnikai csoportok ellen irányult az iskolai lövöldözőkkel, ami bizonyos embertípusok (bullying) ellen irányul a random őrültekkel, akik bárhol, bárkit kinyírnak aki rosszkor van rossz helyen.
Mielőtt bárki nekem támadna, tisztában vagyok vele, hogy a fent felsoroltaknál is lehetek rosszkor rossz helyen (pl. személyzet, szemtanú, stb.), mindössze arra céloztam, hogy van aminek van oka (nem mentsége, hanem OKA), így lehet ellene védekezni többé-kevésbé és van, ami bárkit, bárhol, bármikor elérhet.