Sokan aggódnak amiatt, hogy a közösségi oldalak algoritmusai kiszűrik hírfolyamunkból a világnézetünkkel ellentétes híreket. Richard Fletcher kutató szerint mélyebbre kell ásni az okok keresésében.
Címke infobuborék
Egy friss kutatás az információs buborékhatás megszüntetésére irányuló próbálkozások potenciális veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Elterjedése idejében a rádiózást hasonló ellenérzésekkel fogadták, mint napjaink online dezinformációs eszközeit – mutat rá a New Yorker anyaga.
Az áltudományok és az információs buborékok kezelése is szóba jön abban az interjúban, amit Lovász László, az MTA elnöke adott a 8. World Science Forummal kapcsolatban.
Kognitív torzítások, helytelen heurisztikák és logikai tévedések tucatjai befolyásolják cselekedeteinket nap mint nap. Cikkemben azokat a főbűnösöket mutatom be, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozatul essünk kamuhíreknek.
Bármennyire is fárasztó kamuhíreket osztó ismerőseink aktivitása, bármennyire is hiábavaló törekvésünk a helyreigazításra, vannak érvek amellett, hogy mindezek ellenére se töröljük őket.
Azok a felhasználók, akik napi 50-nél több linket posztolnak a közösségi oldalon, nagy valószínűséggel szpemelnek, kamuhíreket vagy egyéb silány minőségű cikkeket osztanak meg – véli a Facebook.
A konkrét hazugságok leleplezése helyett inkább a propagandához tartozó médiumokat érdemes leleplezni – idézi Magyari Péter a RAND intézet tavalyi elemzését az orosz propagandáról.
A tényellenőrzők bevonása mellett a Facebook folyamatosan frissíti algoritmusát a kamuhírek elleni küzdelemben. Állításuk szerint szövegellenőrzésben már elég jók, a következő frontot a képek és videók csekkolása jelenti majd.
A BuzzFeed olyan konzervatív és liberális (kamu-)híroldalakat talált a neten, amelyeknek ugyanaz a tulajdonosa. Céljuk az emberek felháborodásán keresztül minél több hirdetési bevételhez jutni.