Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezután a kérdéssor tetejére görgetve megtalálod az eredményed, az egyes válaszok alatt pedig a magyarázatokat.

Örülök, ha tetszik a kvíz, de azt érdemes fejben tartani, hogy ez csupán egy szemléltető játék. Az Urbanlegends.hu viszont azon van, hogy betekintést nyújtson a hírek és az álhírek működési mechanizmusába is. Ha fontos számodra ez a munka, támogasd te is az oldal működését!

Results

#1. Ez tényleg egy ausztráliai bozóttüzekről készült műholdas fotó?

NEM. Anthony Hearsey képe valójában egy 3D-s vizualizációja az egy hónap alatt jelentett ausztrál bozóttüzeknek. Hearsey állítása szerint a művészi igénnyel készített összeállítás a NASA bozóttüzes adatbázisa alapján készült, de nem fotó, és a rajta narancssárgával-pirossal jelölt helyeken sem egyszerre lángolt a tűz.

#2. Két kínai orvosnak tényleg besötétedett a bőre, miután koronavírussal kórházba kerültek?

IGEN. A kardiológus Ji Fan és az urológus Hu Veifeng valóban elkapták a koronavírust januárban, és állapotuk súlyosbodásával mindketten lélegeztetőgépre kerültek. Április 18-án a pekingi BTV egy tudósítást adott le a két orvos felépüléséről, amiben jól látható, hogy a doktorok bőre elszíneződött. Arról azonban nincs szó – mint az az esettel kapcsolatban elkezdett terjedni a neten -, hogy a koronavírus egyik hatása a bőr pigmentációjának megváltozása lenne. Részletek.

#3. Nagy-Britanniában tényleg mobiltornyokat gyújtottak fel, miután elterjedt az a szóbeszéd, hogy az 5G technológiának köze lehet a koronavírushoz?

IGEN. Az alaptalan szóbeszédek hatására több tucat tornyot rongáltak meg áprilisban Nagy-Britannia-szerte. Sok helyen olyan állomásokat is támadás ért, amelyek egyelőre csak hagyományos mobilforgalom bonyolítására alkalmasak. Részletek.

#4. A fenti felvételen tényleg az látható, hogy a járvány lezárásainak hatására a delfinek visszatértek Velencébe?

NEM. A járvány hatására Európa városainak utcáiról, köztereiről eltűntek az emberek, és sok helyen korábban ritkán látott állatok tértek vissza. A városokban kószáló állatokat ábrázoló képek és videók egy része valós, de a velencei delfines videó épp nem – ugyanis Szardínián készült.

#5. Agyműtéte közben tényleg hegedült is Dagmar Turner brit művész?

IGEN. Az 53 éves Turner attól félt, hogy tumoreltávolító műtétje alatt az orvosok megsértik agya mozgásért felelős területeit. Ezért aztán koponyája felnyitása után a művészt felébresztették, és hegedülésre kérték. Ez segítette az orvosokat abban, hogy a beavatkozás során ne okozzanak karrierjére nézve maradandó károsodást a művésznek.

#6. A fenti képeken tényleg emberi fogyasztásra szánt tojásokat hamisítanak Kínában?

NEM. Február végén újra megjelent a Facebookon az a videó, amely állítólag kínai tojáshamisítást leplez le. Valójában egy tojásutánzatú játék gyártásának képeit láthatjuk.

#7. A csernobili erdőtüzek után valóban egy egészségre káros radioaktív felhő vonult át Magyarország felett?

NEM. Április elején csetappos üzenetek formájában kezdett terjedni egy figyelmeztetés, miszerint április 9-én sugárzás éri el Magyarországot, és nem érdemes szabad levegőre menni. A figyelmeztetés egyik változatában hírbe hozott Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az egész csupán álhír volt. Részletek.

#8. Tényleg egy gyerekekből álló fegyveres milíciát is bevetettek az atlantai tüntetők ellen?

NEM. Bár egy neten elterjedt videóban arról beszéltek, hogy Atlantában 12-13 éves fegyveresek néznek farkasszemet a George Floyd halála miatt utcára vonult tüntetőkkel, a rendőrség szerint az alakulat minden tagja megfelel az életkori határoknak. Részletek: 1, 2.

#9. Valódi-e ez a fotó egy kairói építkezésről?

IGEN. A 12 kilométer hosszúra tervezett, környezetében bizarrul mutató felüljáró építéséről további felvételeket láthattok a DW híradásában. A híd kivitelezői szerint nem ők hibáztak, hanem a lakóházak tervezői, amikor túl közel építették az épületeket a híd tervezett nyomvonalához. A kivitelezők arra számítanak, hogy néhány házat el is kell majd bontaniuk – adta hírül a hvg.hu.

#10. Trianon évfordulóján tényleg a turáni testvérekre emlékeztek a japán parlamentben?

NEM. Kamu az a youtube-os videó, amelyben a feliratok szerint a japán parlament képviselői Trianonról emlékeznek meg. Részletek, tanulságok.

#11. A LEGO tényleg leállította rendőrös játékai gyártását és forgalmazását az amerikai tüntetések miatt?

NEM. Az erről szóló híradások a játékgyártó szerint félrevezetők, és csupán egy marketingre vonatkozó kérésük félreértéséből ered. Részletek.

#12. Az északi sarkkörön túli orosz Verhojanszkból tényleg 38 Celsius-fokos hőmérsékletet jelentettek?

IGEN. Kelet-Szibéria e régiójában a telek szélsőségesen hidegek, de a terület ismert nyári extremitásairól is. Viszont a 38 Celsius-fok még így is kivételes – idézi az Index a Meteorológiai Világszervezet szóvivőjét.

#13. A képen tényleg Barack Obama, Anthony Fauci és Melinda Gates látható, amint 2015-ben meglátogatják a vuhani víruslabort?

NEM. A kép nem Vuhanban és nem is 2015-ben készült, továbbá Melinda Gates sem szerepel rajta. A 2014 decemberi fotó az amerikai Országos Egészségtudományi Intézet bethesdai víruskutató központjában készült, a téma pedig az intézet ebolaoltás-kutatása volt.

#14. Egy 1976-os cikk tényleg azt bizonyítja, hogy a mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírus már évtizedek óta ismert?

NEM. A Facebookon keringetett rövid cikk valóban az Orvosi Hetilapban jelent meg, kontextus nélkül terjesztve azonban alkalmas lehet a jelenlegi, újfajta koronavírus által okozott járvány bagatellizálására. Természetesen nem arról van szó, hogy egy régóta ismert betegséget próbálnának “valakik” most újként eladni. A koronavírus nem új jelenség: egyes fajtáit már az 1960-as években felfedezték. A kórokozónak azonban több fajtája ismert: a mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírust 2019-ben azonosították Kínában, előtte ismeretlen volt.

#15. Valódi-e az a felvétel, amely szerint a bejrúti robbanást valójában egy rakéta okozta?

NEM. A rakétatámadás teóriájára nincs bizonyíték. A nem sokkal a robbanás után felbukkant ezzel kapcsolatos felvétel manipuláció eredménye. A Bellingcat vizsgálódásai szerint ráadásul nem is egy ilyen videó készült.

#16. A kormány már 2018-ban Covid-19-tesztek vásárlásával készült a mostani járványra?

NEM. Bár facebookos bejegyzések szerint a magyar kormány már 2018-ban tudta, mi vár az országra, és ezért 1700 tonna Covid-tesztanyagot rendelt be, az ennek alátámasztására előszedett statisztikai adatok nem erről szólnak. A WITS kérdéses adatsorai olyan, korábban más célokra használt orvosi felszerelések kereskedelmi adatait tartalmazzák, amelyeket csak utólag láttak el Covid-19-re utaló címkével. A félreértésre alkalmas megjelölést később módosították. Részletek.

#17. Tényleg piros-fehér-zöldbe borult a Niagara-vízesés 1956 hőseinek tiszteletére?

IGEN. A megemlékezésről készült videót Magyarország torontói főkonzulátusa tette közzé.

#18. Egy Excel-baki miatt tényleg több ezer koronavírus-esetet hagyott figyelmen kívül a brit közegészségügyi hivatal?

IGEN. Az eset mögött az áll, hogy a hivatal fejlesztői a táblázatkezelő egy régebbi fájlformátumát, az XLS-t választották az alapértelmezett XLSX helyett. Utóbbi előnye, hogy egymilliónál is több sornyi adat fér el benne, így míg egy XLS kiterjesztésű fájlban mindössze 65 ezer sor. Amikor a nyilvántartás szoftvere nem tudott már több mezőt létrehozni az XLS-fájlban, késznek vette a munkát, és ezért sok adatot nem rögzített – írja a hvg.hu.

#19. Wisconsinban tényleg többen szavaztak, mint amennyien regisztráltak?

NEM. Egy Twitteren közzétett “breaking leleplezés” szerint Wisconsinban többen (3 239 920) szavaztak, mint amennyi az állam regisztrált szavazója (3 129 000). A félreértést valószínűleg az okozta, hogy aki ezt az információt keringetni kezdte a közösségi oldalon, a regisztrált szavazók számát egy 2018-as adatból vette. A wisconsini választási bizottság szerint az államnak 2020. november elsején 3 684 726 aktív regisztrált szavazója volt.

#20. Trumpék tényleg titkos vízjellel láttak el minden szavazólapot a csalások leleplezésére?

NEM. A neten terjedő összeesküvés-elméletre semmi bizonyíték nincs, és a szavazólapok sem úgy készülnek, ahogyan azt az elmélet elképzeli. A szavazólapokat ugyanis nem a konteóban említett Belbiztonsági Minisztérium készíti, hanem a helyi kormányzatokat bízzák meg, akik ezt a feladatot jellemzően kiadják nyomdáknak. Összességében több ezer hatóság foglalkozik ezzel a feladattal, gyakorlatilag lehetetlenné téve egy titkos összeesküvés kivitelezését. Részletek.

Beküldöm

Ha belejöttél az ikszelgetésbe, próbáld ki magad a havi kvízekkel is!

Fotó: Polina Tankilevitch / Pexels

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!