Egyáltalán nem biztos, hogy az internet mindent megőriz
Szeretjük azt hinni, hogy ami elérhető online, az mindig elérhető lesz, de ez nincs így – mutat rá a Wayback Machine archiváló szolgáltatás igazgatója.
Szeretjük azt hinni, hogy ami elérhető online, az mindig elérhető lesz, de ez nincs így – mutat rá a Wayback Machine archiváló szolgáltatás igazgatója.
Egy figyelemfelkeltő április elsejei tréfát több hazai sajtótermék – köztük az MTI hírügynökség – is komolyan vett, és valós tényként számolt be róla.
Az internet problémamegoldás szempontjából félrevezető hibáztatása visszatérő téma az Urbanlegends.hu-n, most Theresa May brit miniszterelnök minapi nyilatkozata apropóján veszem elő újra.
A tinédzsereket öngyilkosságra buzdító netes oldalakról sok írás jelent meg az elmúlt hónapokban. Megpróbálom összefoglalni, mi a baj a „Kék bálna játékról” szóló cikkekkel.
A Cornell egyetem kutatói azt nézték meg, milyen technikákkal győzhetjük meg beszélgetőpartnerünket a közösségi oldalakon. Ami még változni kész emberek esetében sem könnyű.
Éveken át állig felfegyverzett taktikai egységeket küldött online játékostársaira egy kanadai tini, a hatóságok mégsem tudtak mihez kezdeni vele. Egy bűncselekmény-sorozat és annak háttere a New York Times feldolgozásában.
A Facebook vezére által nemrégiben beharangozott Dislike-gomb aktiválásának ígéretével szedik áldozataikat csalók a közösségi oldalon. Nem érdemes kattintani, gomb helyett csak bonyodalmakat kapunk.
A dark web, ahogyan a médiából ismerjük, csupán egy mítosz – írja a Wired szerzője. Joseph Cox szerint a sokak által az internet legaljának nevezett hely a jövő szabad gondolatáramlásának ígéretét hordozza magában.
Emlékeztek még Fukusima óriási bajára, a teljesen befagyott Niagarára és a bikinihídra? Hát a szocsi farkasra, a furcsán égő hóra, a chemtrailezéséről elfeledkező pilótára és az eltűnő tintás tollra? Ideje felidézni az év nagy netes átveréseit.
A Google egyik technológiai fejlesztése léggömbök segítségével juttat internetet hagyományos módon nehezen behálózható területekre. Amit aztán elég sokan ufónak néznek.
A Pandodaily szerzője felbérelt egy csapatot, hogy meghackeljék online aktivitását, és ezen keresztül az életét, ha tudják. Tudták. Tapasztalatairól az újságíró egy gigacikkben számolt be.
Előadásában Markham Nolan szerkesztő arra keresi a választ, hogyan igazodhatunk el a felhasználók által a netre feltöltött tartalmak között, hogyan buktathatjuk le a valótlan információkat, és hogyan emelhetjük ki a valós topsztorikat.
Az online kémkedési botrány kirobbanása után újra terjed az az üzenet a Facebookon, amely adataink megvédésére nyújt egyszerű, de tuti tippet. Egyszerűnek egyszerű, csak éppen semmit nem ér.
Alig voltam gépközelben az elmúlt napokban, így nem tudtam válaszolni a beérkező levelekre. Pedig jött pár téma, amiket aztán mások felgöngyölítettek. Íme egy gyorsösszefoglaló azoknak, akik nem találták meg a válaszokat máshol.
“Nem az számít, hogy ki mondta, hanem az, hogy mit” – érkezik az instant válasz, amikor egy idézetről kiderül, a hozzá kapcsolt hírességnek semmi közzé hozzá. Az alábbi válogatást címezhetném azoknak, akiket érdekelnek a források, de elsősorban mégis előbbieknek szól.
Pornóoldalak látogatásáért bírságoltak meg csalók svéd internetezőket.
Nemzeti hőssé, majd gazdaggá tett egy tízperces videó egy iskolabusz-felvigyázót. Azóta már elindult a vita, elfogadhatja-e a pénzt a 68 éves asszony.
Mától a Google-ön keresztül is promózhatjátok az Urbanlegends.hu bejegyzéseit. Bloggereknek pedig íme a Google lájkgombjának, a +1 gomb telepítésének útmutatója Wordpress alá.