A sötét web mítosza

Ha a dark web szóba jön, általában ezek a kijelentések kapcsolódnak hozzá:

– egy hatalmas és titokzatos tér a hagyományos internet alatt,
– amely méretét tekintve többszöröse is lehet a nyílt internetnek,
– és ahol – kihasználva a Tor titkosítási rendszer által biztosított anonimitást – sötét alakok kereskedhetnek zavartalanul illegális termékekkel (többek között kábítószerrel, gyermekpornóval és lopott adatokkal),
– vagy terveznek merényletet a szabad világ ellen.

A felületet 2013 óta tanulmányozó Cox szerint ez azonban erős túlzás.

A Wiredben megjelent cikke szerint a fent említett termékek ugyan valóban elérhetők a sötét weben, de ugyanígy a normál neten is – mindenféle titkosító szoftver használata nélkül.

Ami a terrorista szervezkedést illeti: bár a közelmúltban igen népszerű sajtótéma volt, hogy az Iszlám Állam a sötét neten szervezkedik, és gyűjt pénzt világhódító tervei számára, Cox szerint erre kevés bizonyíték van. Az állítólag ezzel foglalkozó sötétnetes oldalak közel sem olyan hatásúak, mint azt a sajtó állítja, ráadásul terrorista szervezkedésre a hagyományos neten is volt és van példa.

Ami pedig a gyermekpornót illeti: az Internet Watch Foundation tavalyi jelentése szerint az interneten 31 266 olyan urlt találtak, amely ilyen tartalmakat tartalmazott, ezek közül azonban csak 51 darab (azaz 0,2 százalék) volt a dark weben – a többi a normálisnak mondott neten kapott helyet.

A dark web ráadásul nem is nagy, inkább igen kicsi. Míg a normál internet több mint egymilliárd különböző oldalt tartalmaz, a Tor mögé rejtett szájtok száma friss becslések szerint 7 és 30 ezer közé tehető – ez a normál web 0,03 százalékát teszi ki. A napi látogatók száma is elenyésző: bár a Tor Projects adatai szerint titkosító eszközüket napi szinten kétmillió ember használja, a látogatásoknak csupán 1,5 százaléka irányul a dark webre. Vagyis a Tor-használók nagy része jó eséllyel csupán böngészési szokásai leplezésére használja az eszközt.

Az sem igaz – írja Cox -, hogy a dark weben a bűnüldözéstől zavartalanul végezheti a tevékenységét mindenki. Mert nemcsak a nagy vihart kavart, milliárdos forgalmat bonyolító Silk Road alapítóját kapcsolták le a hatóságok, hanem 2011 óta több mint 300 további embert is – többek között drog- és fegyverkereskedőket. Úgy tűnik tehát, hogy az olyan hagyományos rendőrségi taktikák ellen, mint például a beépülés, a Tor sem nyújt védelmet.

Mi akkor a sötét web?

Cox meghatározása szerint egy kis gyűjteménye azon oldalaknak, amelyek a titkosítási technológiát használó jó, rossz vagy – nevezzük őket így – furcsa emberek igényeire reflektálnak. A technológia lehetővé teszi, hogy orvosok adjanak tanácsot a más felületeken a lebukás réme által fenyegetett drogfogyasztóknak, vagy hogy a cenzúra által sújtott országok állampolgárai, aktivistái szabadon diskuráljanak. És igen – írja Cox – sok vad és gusztustalan dolog is megjelenik itt.

Sőt a dark webet pillanatnyilag elsősorban valóban bűncselekmények elkövetésére használják, de a titkosított online tér globális cyberbűnözésben betöltött szerepe jelentősen túlbecsült. Ezt alaptalanul hangsúlyozni Cox szerint már csak azért sem érdemes, mert ha folytatódik a normál internethez való hozzáférés ilyen vagy olyan okokból való korlátozása, akkor a nem túl távoli jövőben a ma sötét webnek nevezett hely lehet az a terep, amely felváltja a hagyományos netet a gondolatok szabad áramoltatása területén.

Fotó: pexels.com