Egy-egy választási kampány során nemcsak a kamuhíres oldalak száma ugrik meg, hanem új tényellenőrző projektek is születnek – írtam pár napja. Ebben a cikkben most egy 2017-es szerkesztőségközi próbálkozást mutatok be.
Címke fact-checking
Igaz, nagyságrendekkel kisebb számokról beszélünk, de négy év alatt megháromszorozódott a tényellenőrző szervezetek száma – derül ki a Reporters’ Lab globális éves jelentéséből. Magyarországról senki nem szerepel a listán.
Szaporodó politikai manőverek, szerkesztőségek közötti és nemzetközi együttműködések, újfajta harc az új platformokon – ezeket emelik ki éves előrejelzésükben a tényellenőrzők nemzetközi hálózatának munkatársai, Alexios Mantzarlis és Daniel Funke.
A közösségi oldal a jövőben a címkés megjelölés helyett inkább csak a kapcsolódó leleplező anyagokat mutatja a kamuhírek alatt.
A Checkology online oktatási platform olyan készségekkel látja el a diákokat, amelyek segítségével megtanulhatnak kételkedni a rájuk irányított információban, kérdezni a források hitelességét illetően, majd az összegyűjtött infókat összevetni, és az alapján mérlegelni.
A BuzzFeed a Facebookon népszerű választási kamuhíreket elemezve arra jutott, hogy a kamu infók a kampány végén kelendőbbek voltak az igaziaknál. Megállapításuk mégsem bizonyíték arra, hogy a kamuhírek több embert mozgattak meg.
Augusztus végén a Facebook hírfigyelő algoritmusa bedőlt egy kamuhírnek. Az esetről kárörvendve adott hírt a világsajtó, de közben maguk az újságírók is elkövettek egy hibát.
A Donald Trump-jelenség is terítékre került a fact-checker újságírók Buenos Aires-i konferenciáján. Abban nem tudtak egyetérteni a felszólalók, hogy az amerikai elnökjelölt konstans csúsztatásai visszaütnek-e majd a választás során.
Úgy is lehet egy egészségügyi előrehaladásról szóló hír teljesen haszontalan az olvasó számára, hogy egyébként tényszerűen 100 százalékosan pontos – hívja fel a figyelmet a Poynter cikke.
Megérteni, honnan érkezik egy adott dezinformáció, az első lépés lehet a probléma leküzdéséhez – írja a tényellenőrzésere szakosodott First Draft News, amelynek cikke öt kategóriába csoportosítja a kamuhírek gyártóit és keringetőit.
Hiába üzent hadat a Facebook a kamuhíreknek, legfeljebb néhány nagy kamuoldal közösségi oldali forgalmát tudta visszaszorítani – és azt is csak egy kis időre.
Mivel a jó szándék önmagában nem garantálja az adatok hitelességét, egy jó újságíró nem kezeli tényként a civil és nonprofit szervezetektől kapott számokat – mutat rá a Poynter.