Néhány hete írtam épp arról: válsághelyzetekben gyakran előfordul, hogy egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. Olyan esetekről van szó, amikor például egy természeti katasztrófa után a netet elárasztja egy állítólagos helyszíni videó, amelyről azonban tényellenőrzők kiderítik: egy több évvel azelőtti, a világ egy másik pontján történt katasztrófáról van szó.

A koronavírussal kapcsolatban is rengeteg hasonló megtévesztő esetet dokumentáltak már. Előjött például egy olyan, utcán heverő hullákat ábrázoló fotó, amely valójában egy több évvel ezelőtti, németországi művészeti projektet ábrázolt, vagy olyan videó a járvány gócpontjának tekintett vuhani piacról, ami valójában Indonéziában készült évekkel ezelőtt. És – igaz, a kínai állami propaganda tálalásában – előbb lett fotónk a vuhani mobilkórházról, mint az felépült volna.

Az oknyomozó újságírásra szakosodott Bellingcat friss cikkében egy olyan videónak jár utána, amelyen a holland Haarlem egy Aldijának állítólagos megrohamozása látható a koronavírus miatt pánikoló tömeg részéről (lásd a nyitóképet). Az írás nagy előnye, hogy nem csupán ítéletet mond a szóban forgó felvételről, hanem a példa kapcsán részletesen is bemutatja a kép- és videoellenőrzés technikai lehetőségeit. Így az anyag úgy is hasznos lehet Magyarországon, ha a kérdéses felvétel idehaza (még) nem bukkant fel.

Egészséges kételkedés

A Bellingcat cikében ugyan nem szerepel az ellenőrzés nulladik lépése, de érdemes megemlíteni: minden egyes alkalommal, amikor egy képet vagy videót látunk, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogy amit látunk, olvasunk, annak van-e egyáltalán értelme. Használjuk józan eszünket – vágyaink, félelmeink és egyéb érzelmeink kizárásával, a túl-jó-hogy-igaz-legyen szűrő gyakori alkalmazásával.

A gyanú megfogalmazódása után keressünk rá mások véleményére a témáról, hátha valaki már elvégezte a nyomozást az ügyben. Ez lehet egy hozzászólás az adott bejegyzés alatt, vagy egy újságíró oknyomozó munkája. Keressünk rá a Google-ben a megfelelő kulcsszavakra, és tegyünk mellé tényellenőrzésben használt kulcsszavakat (például kamu, átverés, fake, hoax, stb).

Ha e lépések után sem sikerül megállapítani egy kép vagy videó hitelességét, magunknak kell elvégezni a tényellenőrzés lépéseit.

Azonosítható jelek keresése és ellenőrzése

A Bellingcat szerzője két jelet választott ellenőrzésre: az egyik egy német nyelvű felirat a megrohamozott Aldi ablakában, a másik pedig egy F.B.I. felirat az üzletlánc bejárata mellett.

Fotó: bellingcat.com

A kettőt pedig összerakta: ha a felirat német nyelvű, akkor talán a felvétel nem is Hollandiában, hanem Németországban készült. Ezért aztán a Google képkeresőjébe bepötyögte az F.B.I. és a Laden (magyarul: bolt) szavakat. Ami – egy nyelvi véletlennek köszönhetően – nem vitte közelebb a megfejtéshez: ugyanis használható találatok helyett előjött rengeteg archív anyag arról, hogy az FBI keresi Oszama bin Ladent.

Ezért a Laden helyett egy másik német szó, a Geschäft lett a befutó. Itt is felbukkant néhány megtévesztő FBI-os szál, de már használható nyom is: a Friseure Bringen Ideen nevű német fodrászlánc képei. A lánc weblapja szerint országszerte hat helyen van üzletük, és ezekről az oldalon fotókat is közölnek. A képek alapján az újságíró három helyszínt rögtön ki is zárt, a három további címet pedig a Google Maps utcaképein ellenőrizte – egyben azt is megnézte, van-e Aldi a közelben.

A kieli üzletet az újságíró gyanúsan hasonlónak találta, komoly különbségként azonban felfedezte, hogy az F.B.I. logója másképp néz ki a két képen. Ami azonban talán azért lehet így, gondolta tovább a cikk szerzője, mert a videó vagy előbb, vagy később készült, mint a 2019 októberére dátumozott Google-kép.

A felvétel aktuális megjelenésének visszakövetése

Annak megállapításához, hogy a Whatsappon keresztül kapott videó melyik platformon bukkant fel először és hol vált virálissá, a szerző a TweetDeck nevű szolgáltatást választotta, amelyben rákeresett az “Aldi AND corona” kulcsszavakra. Így bukkant rá arra a bejegyzésre, amelyben a kapott videó is szerepelt – annak bal sarkában pedig egy TikTok logó és egy felhasználói név is látható volt.

A felhasználói név alapján az eredetileg február 28-án közzétett TikTok-videó is meglett, amit a cikk írásának pillanatában több mint 4 milliónyian láttak már. A videóhoz kapcsolt megtévesztő szöveg szerint a felvétel február 28-án készült a németországi Herthen városában, és a koronavírustól pánikoló bevásárlók rohama látható rajta.

Tehát van egy felvételünk, ami egyesek szerint a hollandiai Haarlemben, mások szerint a németországi Herthenben készült, miközben jó eséllyel évekkel ezelőtt vehették fel a németországi Kielben.

Az eredeti felvétel beazonosítása

Ahhoz, hogy megtudjuk, a felvételen látható tömegjeleneteknek mi lehetett az oka, érdemes felkutatni a felvétel korábbi verzióit. Tehát nem csupán azt megállapítani, hogy ki kapcsolta először tévesen egy aktuális eseményhez, hanem azt is, hogy a videó eredetileg hol készült.

Ebben a fordított keresés segíthet. A képkeresőkhöz hasonló eszközök videók ellenőrzésére is léteznek: ezek egyike a Chrome és Firefox böngészők alá telepíthető InVID kiegészítő. De vághatunk ki pillanatképeket kézzel is a videóból, és olyan hagyományos képkeresőkkel is dolgozhatunk, mint a TinEye vagy épp a Google képkeresője.

A Bellingcat szerzője utóbbit választotta, és így találta meg a videó egy 2016-os verzióját. Ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a felvétel abban az évben készült, csupán valaki akkor tette fel a netre. Mindenesetre ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az események biztosan nem a mostani koronavírus-pánikhoz kapcsolhatók, hiszen akkor nem posztolhatta volna ki valaki már 2016-ban.

De aki nem elégszik meg ennyivel, és a vásárlói roham eredeti okára is kíváncsi, az – például a felvétel alatti kommentek átfutása révén – eljuthat egy 2011-ben feltöltött videóig is, amely szerint a felvétel egy műszaki cikkekre vonatkozó, kieli Aldi-akció nyitó pillanatait ábrázolja.

ALDI Sonderverkauf in Kiel – aus 2011 !!

am 30.01.2011 gab es einen Sonderverkauf von PC, Handy, Drucker, etc. bei ALDI in Kiel. Dieses Video hat NICHTS mit dem Corona Virus zu tun.

Ez így talán elsőre bonyolultnak tűnik, és felmerülhet a kérdés, hogy:

Kinek van ideje minden videót így ellenőrizni??? (ennél több kérdőjellel leírva is láttam már)

Először is: nem kell minden videót ellenőrizni, ahogy nem kell minden cikket sem. Vannak hiteles források, és olyanok is, amelyek kapcsán fokozott óvatosság ajánlott. Egy közösségi médiás platformon közzétett vagy egy csetprogramon keresztül átküldött tartalom utóbbiak közé tartozik, még akkor is, ha jó ismerősünk osztja meg velünk. Persze csak azért, mert egy videó a Facebookon jelent meg, még nem biztos, hogy kamu, de az óvatosság nem árt. Főként akkor, ha azt tervezzük, mi is tovább osztjuk.

Másodszor: a Bellingcat által leírt folyamat – nyilván edukációs célzattal – jóval többet mutat meg a videoellenőrzésből, mint ami a szóban forgó videó hitelesítéséhez szükséges (és ennél még vadabb eszközök is rendelkezésükre állnak a kutakodóknak, lásd ezt a néhány évvel ezelőtti példát). Az adott feladat megoldható lett volna akár az utolsó pont – a fordított videokeresés – kivitelezésével is, ami kis gyakorlattal párperces rutinmunka.

Öszefoglalva: én arra biztatok mindenkit, hogy ha egy felvétel bizonytalan forrásból származik, és a hitelességével kapcsolatban akár a legkisebb gyanú is felmerül, legalább továbbküldés esetén nézzen utána az eredetiségének. És képezze magát, például a First Draft játékos kvízével, amelyben országokat és településeket kell azonosítani a képeken látható részletek azonosításával.

Update | A félreértések elkerülésére: természetesen nem elképzelhetetlen, hogy a járvány terjedésével párhuzamosan a közeljövőben valóban megtörténnek majd hasonló jelenetek a világban. Attól azonban a fenti felvétel még nem lesz igaz, és kontextusból kiemelt keringetésének káros hatásai sem fognak utólagosan semmivé válni. Nem válik a videó “jóslattá” sem, az marad, ami mindig is volt: a köz nyugalmának megzavarására alkalmas megtévesztés.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!