A Facebook március elején jelentette be, hogy – az AFP hírügynökséggel együttműködésben – magyar nyelvű tényellenőrzést indít. E tevékenység részeként a hírügynökség erre speciálizálódott egysége többek között ellenőriz és kontextustba helyez magyar nyelvű cikkeket is. Ezt a munkát Záborszky Ede végzi a Ténykérdés nevű oldalon keresztül, ahol heti átlagban 2-4 új tényellenőrző anyag jelenik meg.

Bár ez a szám marginálisnak tűnhet a közösségi oldalakon terjedő álhírek áradatában, Záborszky szerint nem is ez a tevékenységük egyetlen hozadéka. Az elemzett álhírek terjedésének visszaszorítása mellett ugyanis ennek a munkának van egy edukációs célja is. Az egyes állítások tételes cáfolata ugyanis kvázi megtanítja az embereket arra, hogyan végezzenek el akár maguk is hasonló csekkolásokat. Ezzel kapcsolatban Záborszky így fogalmaz a Political Capital blogján megjelent bejegyzésében:

“Itt jön képbe egy fontos alapelv, amely meghatározza a munkát: a tényellenőrző anyagoknak didaktikusnak és reprodukálhatónak kell lenniük. Azaz nem elég bebizonyítani, hogy egy állítás nem igaz, ezt úgy kell tenni, hogy a felhasználó saját maga is végig tudja járni azt az utat, amelyet a tényellenőr megtett, amikor a cikket megírta. Ez a módszer beleillik abba a megközelítésbe, amely szerint az emberek digitális kompetenciáit kell fejleszteni az álhírek elleni harcban. (…) Így a cáfolat mellett az álhírek kiszűréséhez szükséges módszerek és gondolkodás is eljut közvetlenül azokhoz, akiknek tényleg ‘szükségük van rá’.”

Záborszky ezzel indokolja azt is, hogy az álhírek, téves infók tengeréből néha ártalmatlan, semleges témákat emelnek ki. Ezek irányába ugyanis azok is nyitottabbak, akik más megosztó témák esetén – mint amilyen például a koronavírus vagy a politika – ösztönös ellenkezéssel reagálnak. A kevésbé kiélezett, kis színesek – mint amilyen volt például szeptemberben ez a vadrezervátumos poszt – viszont alkalmasak lehetnek arra, hogy olvasójuk elsajátítson olyan készségeket, amelyek más, komolyabb hamis információk felismeréséhez is segítséget nyújthatnak.

Persze nehéz számszerűsíteni, hogy az effajta “rávezetésnek” mekkora a valós hatása. És az is biztos, hogy egy ilyen gyorstalpaló nem váltja ki a helyes forráskritika alkalmazásának iskolai oktatását sem. De ha az erőforrások adottak, az újságírás alapjain nyugvó tényellenőrző tevékenység – és ezzel párhuzamosan a hatása is – könnyen bővíthető – mutat rá cikkében Záborszky.

Illusztráció: Marten Newhall / Unsplash

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!