A projekt első youtube-os videója 2020 februárjában jelent meg. Az Egyesült Államok-szerte bevont diákok eredetileg az általuk használt felületek mémjeit és virális tartalmait tervezték helyrerakni. A koronavírus azonban közbeszólt, és az azóta eltelt több mint egy évben rengeteg komolyabb – a járvánnyal, a vírussal, az oltással és az amerikai választással kapcsolatos – tényellenőrző anyag került fel a TikTokra, az Instagramra, a Twitterre és a YouTube-ra.

Welcome to ‘Is This Legit?’

Welcome to ‘Is This Legit?’ a new series where the MediaWise Teen Fact-Checking Network works to debunk viral claims being shared on YouTube, plus teach some…

A MediaWise szakértői elkészítés és publikálás előtt átnézik a tartalmakat, emellett folyamatos képzéssel, coachinggal és technikai háttérrel segítik a programban résztvevő tiniket. A 91 közreműködő – köztük 12 kiemelt youtube-os tényellenőrző – közel 400 anyagot gyártott az indulás óta.

Videóik nem csupán lelepleznek vagy kontextusba helyeznek egy-egy kiválasztott tartalmat, hanem minden esetben általános tanulságokat, trükköket is tartalmaznak. A cél ugyanis az, hogy a nézők idővel maguk is értőbb befogadói legyenek az online tartalmaknak. A MediaWise saját felmérései szerint a megkérdezettek közel 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy-egy ilyen tényellenőrzés után maga is hajlamosabb lett utánanézni más információk hitelességének.

Az alábbiakban mutatok három példát arra, hogyan épül fel, miként néz ki egy ilyen videó – hátha valakinek kedve támad hasonlók készítésére. Olyan széleskörű támogatást nem ígérek, mint a MediaWise, de szívesen átnézek, véleményezek vázlatokat, forgatókönyveket, ha átkülditek az e-mailcímemre. És akkor jöjjenek a példák!

Slenderman tényleg megjelent egy Disney-filmben?

Az állításnak a 17 éves Angie Li járt utána, a következő forgatókönyvet követve:

Was Slenderman spotted lurking in Disney’s ‘Beauty and the Beast’?

While tales of Slenderman might feel as old as time … was the creepypasta meme old enough to appear in Disney’s 1991 classic ‘Beauty and the Beast’? Nah. W…

  • Rövid, személyes felvezetés. (Saját Disney-emlékek a gyerekkorból.)
  • Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy YouTube-on terjedő videó azt állítja, hogy A Szépség és a szörnyetegben megjelent Slenderman alakja.) Valódi-e a felvétel? (Részletes kifejtés a videóban, rövid válasz a végén.)
  • Háttér: Kicsoda Slenderman, mit lehet róla tudni, kell-e félni tőle?
  • Forráselemzés: Hol jelent meg a videó? Mi derül ki a csatornáról, ha a szerző más anyagaiba is belenézel? (Árulkodó lehet, hogy a csatorna más videói szerint Slenderman állítólag egyéb Disney-filmekben is megjelent.) Mit ír magáról a szerző a bemutatkozó oldalán? (Hogy TikTok-videós.) Mi az eredeti forrás? (Egy TikTok-csatorna, amely videoszerkesztéses videókkal van tele, sőt tutorial is van például arról, hogyan szerkesszük bele magunkat egy mozifilmbe.) Valódi a felvétel? (Ha megnézzük A Szépség és a szörnyeteg báltermi részét, kiderül: nincs Slenderman a háttérben.)
  • Kulcsszavas Google-keresés: Írt-e valaki más erről a témáról? (Kulcsszavak a Google-kereséshez: Magyarul a Slenderman Szépség és a szörnyeteg szavakra nincs találat. De angolul a Slenderman in Disney Movies kulcsszavakra feljön például a Snopes tényellenőrző oldal cikke. Ez a sztorit kamunak minősíti.)
  • Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. Választ adni a kérdésre, hogy tényleg megjelent-e Slenderman a filmben. (Nem jelent meg, digitálisan tették bele.) Mik a tanulságok? (A digitális manipuláció néha veszélyes is lehet. Ezért ha olyan felvételt látunk, amely megijeszt, felidegesít, gondoljuk át, hogy nem azért készült-e épp abban a formában, hogy ezt a hatást váltsa ki belőlünk. És mindig próbáljuk megkeresni az eredeti közzétevőt.)

Tényleg chipet rejtettek a koronavírus elleni vakcinákba?

A 16 éves Ssuuna McKitty tényellenőrző munkája a kérdésben:

There is NO tracking CHIP inside the COVID-19 vaccine | Is This Legit?

There has been a LOT of vaccine misinformation circulating the web, including the claim that there is a tracking chip INSIDE the COVID-19 vaccine (not true!)…

  • Bevezetés: A videó céljának meghatározása. (A felvétel készítője elmondja, hogy nem orvos, nem akar senkit rá- vagy lebeszélni az oltásról, csupán eszközöket szeretne bemutatni neten terjedő állítások ellenőrzéséhez.)
  • Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy YouTube-videó címe azt sugallja, hogy a koronavírus elleni vakcinában chip van.) Hiteles-e a forrás? Azt tartalmazza-e a videó, amit a címe állít?
  • Kontextusba helyezés: Hogyan értelmezik félre a videót? (Bár a videóban megszólaló szakember valóban arról beszél, hogy léteznek olyan fecskendők, amelyek külsején a vakcinák nyomon követését segítő chipek találhatók, ezek nem a vakcinában vannak. A cím ezért erősen kattintásvadász és megtévesztő, amit a videó alatti kommentek is tanúsítanak.)
  • Általános tanács: Mik a videóból levonható tanulságok? (Ne csak a címet olvassuk el, hanem nézzük végig a videót, fussuk át a teljes anyagot.)
  • Motivációk feltárása: Mi lehetett a céljuk a videóval azoknak, akik ezzel a címmel rakták ki? (Félelmet kelteni az oltások iránt.)
  • Kulcsszavas keresés: Írt-e valaki más erről a témáról? Ellenőrizte-e más korábban az állítást? (Igen: Reuters, USA Today, FactCheck, PolitiFact)
  • Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésekre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. (Nem a vacinákba tesznek chipet, hanem egyes injekciókba. A videó címe szándékosan félrevezető.)

Egy nővér tényleg arcidegbénulást szenvedett az oltása után?

A 14 éves Isaac Harte tényellenőrző videója:

Did a Nashville nurse develop Bell’s palsy from COVID-19 vaccine? | Is This Legit?

A Tennessee woman in a now-viral video claims she is a registered nurse by the name of Khalilah Mitchell, and says she developed Bell’s Palsy three days afte…

  • Bevezetés: Helyzetkép a koronavírussal kapcsolatos félrevezető információkról. A videó céljának meghatározása. (A felvétel készítője itt is elmondja, hogy nem akar senkit rá- vagy lebeszélni az oltásról, csupán eszközöket szeretne bemutatni egyes állítások ellenőrzéséhez.)
  • Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy Khalilah Mitchell nevű, magát nővérként bemutató nő egy videóban azt állítja, hogy koronavírus elleni oltása után részleges arcidegbénulása lett.) Hiteles-e az állítása?
  • Kulcsszavas keresés: Ellenőrizte-e más korábban az állítást? (Igen, az AP tényellenőrzése arról ír, nincs nyoma ilyen nevű regisztrált nővérnek Tennessee-ben.)
  • Szélesebb kontextus: Még ha az elbeszélő esetleg nem is az, akinek állítja magát, van-e kapcsolat a vakcina és a megfigyelt jelenség között? (Az AP tényellenőrzése szerint a vakcinák tesztelésekor 52 ezer ember közül 8-an jelztek hasonló problémát (köztük egy ember a placebós csoportból), szakértők azonban egyelőre nem tudták bizonyítani, hogy ezeknek közük lenne a vakcinához.)
  • Hiteles források: Hol lehet hasonló állításoknak hiteles forrásból utánanézni? (A videó szerzője az FDA és a CDC koronavírussal foglalkozó oldalait ajánlja.)
  • Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésekre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. (A nyilatkozó személyazonossága ismeretlen, a betegség és a vakcina közötti kapcsolat nem bizonyított.)
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!