A Facebook a 2016-os amerikai elnökválasztás után – amikor is a platformot elsőszámú bűnbakként kiáltották ki a populista politikai erők előrenyomulása miatt – több lábon álló programot indított a hamis információk visszaszorítására. Ennek részeként a szervezet világszerte több országban független tényellenőrzőkkel szerződött le, akiknek a feladata a platformon megjelenő megtévesztő információk monitorozása és ellenőrzése lett. A Facebook nem törli a fact-checkerek által megcáfolt tartalmakat, de megjelöli és csökkenti ezeknek a cikkeknek az elérési számait.

A tényellenőrző együttműködések kritikusai szerint azonban a közösségi oldal nem teljesen őszinte ezekben a kapcsolatokban: partnereit nem segíti minden rendelkezésére álló eszközzel, és inkább csak kipipálna egy kellemetlen feladatot a jól hangzó együttműködésekkel. A facebookos fact-checkingből időközben több partner is kiszállt (köztük például a világ legismertebb tényellenőrző oldala, a Snopes is), de közben a közösségi oldal egyre több országban hoz létre újabb és újabb megállapodásokat.

A New York Times cikke azt a vitát mutatja be, amely a Facebook új ukrán partnere, a StopFake tényellenőrző oldal körül alakult ki az elmúlt hetekben. A szövevényes ügy a Zaborana nevű ukrán lap cikkével kezdődött, amely július elején arról számolt be, hogy a StopFake két prominens tagjának is szélsőjobbos kapcsolatai vannak, és ezek befolyására törölhették az ő egyik, szélsőjobbos témájú cikküket. A StopFake válaszközleménye mind a Zaborana-cikk törlését visszautasította, mind a szélsőjobboldali kapcsolatokat és elfogultságot tagadta, a Zaborana anyagát pedig az orosz információs hadviselés részének nevezte.

A New York Times cikke idézi Anton Sekovcovot, a Bécsi Egyetem európai szélsőjobbot tanulmányozó oktatóját, aki szerint a StopFake nem egy szélsőjobboldali szervezet, de azt sem gondolja, hogy teljesen elfogulatlan lenne. Nem is egyszerű annak lenni egy országban, amely háborúban áll szomszédjával – ezt már a facebookos tényellenőrzés szabályait is lefektető International Fact-Checking Network vezetője, Baybars Örsek teszi hozzá a cikkben; a szervezet ettől függetlenül komolyan veszi és kivizsgálja a StopFake-et ért vádakat.

Maga az ügy egyébként pont olyan csúnya, mint amilyennek a részletek ismerete nélkül is el tudnánk képzelni. Egyrészt a Zaborana újságírója elsősorban a StopFake két tagjának nyilvános megjelenései és hozzászólásai alapján bélyegez meg egy teljes szervezetet, és annak munkáját. Másrészt viszont a cikk megjelenése után ukrán szélsőségesek – minden bizonyíték nélkül – orosz kémnek bélyegzik a Zaborana újságírónőjét, vegzálni kezdik, majd halálos fenyegetésekkel elüldözik a lakóhelyéről (az újságíró zaklatása ellen többek között a StopFake is felemelte a szavát).

A New York Times cikkéből az is kiderül, hogy a StopFake-et 2014-ben alapították ukrán újságíróhallgatók az orosz dezinformációs kampány visszaszorítására, és e feladatát a szervezet – még a Zaborana szerzője szerint is – példaértékűen látta el az első néhány évben. A lap 2020 áprilisa óta – a VoxCheckkel közösen – tagja a Facebook tényellenőrző hálózatának, munkatársai ez idő alatt több mint 200 ellenőrzést végeztek. A StopFake elmúlt néhány hónapbeli anyagai közül sok foglalkozott a koronavírussal kapcsolatos hamis információkkal, de – mint azt a New York Times cikke megjegyzi – olyan, nemzeti identitással kapcsolatos témákat is feldolgoztak, amelyek már a véleménynyilvánítás határán mozogtak – és így a tényeken alapuló fact-checkingnek nem sok dolga lett volna velük.

Illusztráció: pexels.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!