A Facebook és a Twitter anélkül korlátozták egy cikk elérését, hogy ellenőrizték volna valóságtartalmát. A Facebook tényellenőrző partnerei szerint e lépés hiba volt.
Címke fact-checking
A New York Times cikke azt a vitát mutatja be, amely a Facebook friss tényellenőrző partnere, a StopFake körül alakult ki az elmúlt hetekben.
A Bellingcat részletes cikke abban nyújt segítséget, miként ellenőrizzük egy neten felbukkant felvétel eredetiségét.
A címben szereplő kérdés is megjelenik abban a levélben, amelyben a Facebook holland tényellenőrző partnere fejti ki, miért szakít a közösségi oldallal.
A First Draft egy újabb tényellenőrzést segítő útmutatót tett fel a netre. Bár e technikák és eszközök többségéről már beszámoltam az oldalon, sosem árt egy kis ismétlés.
A gyűjtést a Poynter intézet heti hírlevelében találtam, aztán végig is játszottam és értékeltem az egyes játékokat. Nyelvismeret egyelőre mindegyikhez kell, de néhány közülük felnőtteknek is hasznára válhat.
Vezető tényellenőrzők mondják el a véleményüket a tényellenőrzés elkövetkező egy évéről, a várható trendekről és a veszélyforrásokról.
Szépen illusztrált páros portrét közölt a BBC egy amerikai álhírgyárosról és egy brüsszeli tényellenőrzőről. És még az is lehet, hogy nem minden az, aminek látszik.
Lépésről lépésre – előbb a helyszín, majd az időpont, végül a felelősök azonosításával – nyomozta ki a BBC afrikai részlege egy kameruni kivégzés történetét.
A tények retorikai alkalmazásáról és megváltozott világunkban való szerepéről elmélkedik tanulmányában Szilágyi Ákos költő, esztéta.
Mivel a hozzászólások között rendszeresen felmerül a kérdés, megpróbálom elmagyarázni. Az egyik rövid válasz: mert minden részlet – a teljes kép – nem fér bele egy címbe. A többit megtaláljátok a cikkben.
Legalábbis így értelmezi néhány újságíró, hogy a közösségi oldal nem tiltja ki felületéről az egyik legismertebb konteóoldalt. A Facebook szerint viszont csak egyensúlyoznak.