Az alábbi cikk H. Colleen Sinclair szociálpszichológus Conversation oldalán megjelent írása és saját korábbi anyagok alapján készült. Törzsolvasók számára nagy újdonságok nincsenek benne, de egyrészt senkinek sem árt egy kis ismétlés, másrészt mindig vannak itt új olvasók is.

Képezd magad

Hatalmas segítség a félrevezető információk felismeréséhez az, ha megismered a hamis infók gyártóinak motivációit és jellemző trükkjeit.

Ha te szórakozva szeretsz tanulni, próbáld ki ezeket a játékokat. Segítségükkel legközelebb, amikor éles helyzetben találkozol álhírekkel, létrehozóik mögöttes szándékáról is több információd lehet.

Vagy nézd át az álhíreket tipizáló, 2020-as és 2019-es gyűjtéseimben a példaként felhozott hírcímeket, amelyek a legjellemzőbb fogásokra, trükkökre hívják fel a figyelmet.

Ha ennél is több időt tudsz erre szánni, rágd át magad ezeken az online kurzusokon. Bár ezek elsősorban gyerekeknek szólnak, felnőttek számára is hasznosnak lehetnek.

Mivel a hamis infók elsődleges forrása mostanában a koronavírus-járvány, ismerd meg azt is, mire érdemes figyelni a tudományos kutatásokról szóló hírek olvasásakor.

Feketeöveseknek pedig ezek az anyagok lehetnek hasznosak: Az online tényellenőrzés fogásai | Tényellenőrző online kurzus | Így derítettek fényt egy kivégzésre tényellenőrzők | Így ellenőrizd egy videó hitelességét

Legyél tisztában a sebezhetőségeddel

Bár sokan gondolnak magukra úgy, hogy őket aztán nem vezetik meg hamis információkkal, a valóságban senki nem védett az álhírekkel szemben.

Mindig tartsd fejben, hogy azokban a témákban tudnak a legkönnyebben megvezetni, amelyek valamiféle érzelmet – félelmet, haragot, örömet, irigységet, stb. – váltanak ki belőled.

Az elfogultság szintén befolyásolhatja az álhíreknek való kitettséged, az emberek ugyanis jellemzően azokat az információkat szeretik, keresik, osztják tovább, amelyek alátámasztják világlátásukat.

Vagyis légy különösen kritikus minden olyan információval kapcsolatban, amelyek hozzád hasonló nézőpontot képviselő emberektől, csoportokból érkeznek – főleg ha ezek érzelmileg is megérintenek. Újraosztás előtt mindig nézz utána ezeknek az információknak különböző forrásokban, hátha létezik a témának másfajta magyarázata is.

Az információbefogadást befolyásoló kognitív torzításokról és logikai tévedésekről ezekben a cikkben olvashatsz részletesebben: Hogyan csap be minket az agyunk nap mint nap? | 10 ok, amiért tévesen látjuk a világot | 9 tanács, amely segíthet legyőzni téveszméinket | Mennyire vagy racionális?

Figyeld a forrást

Az talán senkinek nem újdonság, hogy a médiatermékek nagy része elfogult valamilyen irányba, de – részben saját elfogultságunk miatt is – ennek fokozataival nem mindig vagyunk tisztában. Néhány kapaszkodó azért ehhez is van.

  • A Conversation szerzője illusztrációként az Ad Fontes Media médiaelfogultsági diagramját mutatja be, amely a klasszikus bal -> jobb, valamint nem megbízható -> tényalapú skálákon helyez el nagy sajtótermékeket. (Milyen jó lenne egy ilyen térkép magyar lapokból is).
Lapok elfogultsága és hitelessége  - Ad fontes Media
Forrás: Ad Fontes Media (A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.)
  • És végül megint csak a játékok kedvelőinek: a Fakeyben különböző online források megbízhatóságát kell megítélni.

Összességében figyelj arra, amiről az előző pontban is írtam: az információt csekkold több forrásból is. Mindig nézz utána, hogy az újságírás klasszikus szabályait betartó oldalakon hogyan dolgozzák fel ugyanazt a témát.

Tarts rövid szünetet

A legtöbb ember szórakozni, közösségi életet élni jár a netre, és a hitelesség, pontosság nincs mindig a prioritási listán – írja a Conversation szerzője. Mivel azonban a téves információ terjesztésének ára magas lehet, mind egyéni, mind társadalmi szinten, mégiscsak érdemes elkerülni a kamuinfók terjesztését.

Éppen ezért – mielőtt egy cikket, posztot újraosztanál – mindig állj meg egy pillanatra. Gondold át, hogy amit látsz, az hiteles forrásból származik-e, van-e bármi értelme, és mi lehet a megosztásod következménye. Sok esetben már az is segít, ha megosztás előtt végigolvasod a cikket, mert például a klikkvadász oldalak gyakori technikája, hogy a cím nincs összhangban a később leírtakkal.

Tedd szóvá, ha hamis infót látsz

Nem könnyű szembemenni ismerőseid állításaival, főleg ha azok megszállottan ragaszkodnak hozzájuk, te pedig amúgy konfliktuskerülő vagy. De vannak helyzetek, amikor szükség van a közbeavatkozásodra.

Mint azt ebben a cikkben már kifejtettem: a korrekció során érdemes fejben tartani, hogy a hamis információkat megosztók jelentős része jót akar, csak ez valahol félremegy. Éppen ezért fontos – de legalábbis jóval hatékonyabb – az empatikus fellépés. A kioktatás, a személyeskedés jó eséllyel csak befeszíti a megtámadottat, aki ezután erőn felüli energiákat fordít majd “hitelessége” megvédésére. Ez pedig garantáltan meddő vitához vezet.

Az esetek nagy részében célravezetőbb a személyes megkeresés, mondjuk, egy csetablakban átküldött cáfoló link, rövid kísérőszöveggel. Néha azonban elkerülhetetlen a nyilvános állásfoglalás, például ha egy félrevezető állítás nagy nyilvánosságot kap, és a benne foglaltak veszélyesek lehetnek az emberek egészségére.

Akkor se spóroljuk meg a kiigazítást, ha esetleg más már megtette előttünk. Minél többen mondanak el ugyanis valamit, annál nagyobb eséllyel éri el hatását – ez a félrevezetésre és a cáfolatra egyaránt érvényes.

Illusztráció: Pexels.com / cottonbro

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!