Az emberi aggyal kapcsolatos tévhitek, legendák elemzése.
Gőzerővel terjed a Facebookon egy állítás, miszerint a PCR-teszt valódi célja a félelemkeltés az agy ingerlésén keresztül. Tényellenőrzők szerint a kép értelmezése teljes félreértés.
Az Atlantic cikke személyes történetek és emberi emlékezéssel foglalkozó szakértők segítségével mutatja be, hogyan változnak emlékeink idővel.
A sajtót megjárt ohiói eset egy ritka betegség következménye volt, az orron keresztüli mintavétel biztonságos – mutat rá a Conversation szakértője.
Dean Burnett neurológus-blogger gyorstalpalója a konteók, a babona és más bizarr hiedelmek közötti kapcsolatról.
Valószínűleg veled is előfordult már, hogy élénken emlékeztél egy történésre, de minden más bizonyíték ellened szólt. A jelenség oka az agy működésében keresendő – mutat rá könyvében Kathryn Schulz.
Kognitív torzítások, helytelen heurisztikák és logikai tévedések tucatjai befolyásolják cselekedeteinket nap mint nap. Cikkemben azokat a főbűnösöket mutatom be, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozatul essünk álhíreknek.
A felejtés az emlékezet lényeges funkciója, amely lehetővé teszi a hatékony működést. A szelekció azonban nem mindig sikeres: néha hasznos információkat felejtünk el, triviális vagy nyomasztó infók viszont megmaradnak emlékezetünkben. Miért?
Az állítás legfeljebb abban az értelemben igaz, amennyire a cukortartalmú ételek túlzott fogyasztása veszélyes lehet a szervezetre. Annak a figyelmeztetésnek, amely a neten terjed a témában, azonban nem sok alapja van.
Ne nevezzük beszélgetőtársunkat idiótának, butának, őrültnek, ha nem akarjuk, hogy befeszüljön – javasolja többek között Stephan Lewandowsky pszichológus, a magyarul is elérhető A leleplező kézikönyv társszerzője.
A minket érintő veszélyről tudósító és a társadalmi kapcsolataink kezeléséhez mankót nyújtó legendák a legnépszerűbbek – mutat rá egy friss kutatás. Ebben semmi új nincs, de a tanulmány szerint érdekes módon elsősorban utóbbi típus ragad meg a leginkább az emberek emlékezetében.
Tudatánál marad-e egy lefejezett ember, és ha igen, mennyi ideig? A kérdésre amatőr és nem annyira amatőr tudósok keresték a választ évtizedeken át.
Honnan tudjuk, mi egy emberi arc és mi csak hasonlít rá? Velünk született tudás-e, hogy látás alapján megkülönböztessünk egy kockát egy gömbtől? Két érdekes tény az emberi agy működéséről.
És mirét tjuduk még eénnl is knnöyebebn ellovsnai ezt? Mert agyunk kiegészíti a nem létező korrektorom helyett a dolgokat. Találgat, és kicsit lassabban ugyan, mint normális esetben, de célba ér.
A szám változó, hol hét másodperc, hol fél óra, de majdnem mindig túlzó.
Ugyan a bal és jobb agyféltekék egyes mentális feladatok esetében viszonylagosan jobban teljesítenek a másiknál, a normál agy valójában integrált módon működik.
Egy közkeletű hiedelem szerint Mozart zenéjének hallgatása nemcsak nyugtatja, hanem okosítja is a csecsemőket. Nézzük, mi igaz belőle.
Az agy számtalan legenda forrása. Az egyik legismertebb darab szerint agyi kapacitásunknak csupán tíz százalékát használjuk. Valóban így van ez?
„Cseppet sem vagyok jól! Fejbe lőttek és most a kezemmel tartom az agyamat, nehogy kifolyjon” – történet a nőről, aki egy bevásárlóközpont parkolójában újjászületett, hogy aztán legendává váljon.
Tényellenőrzés: Egy egyiptomi kép leleplezi a PCR-teszt valódi célját? 
Hogyan emlékezünk majd utólag a koronavírus-járványra? 
Tényellenőrzés: A koronavírusteszt tényleg megsértheti az agyat? 
Mi a közös az ufókban és a négylevelű lóherékben? 
Biztos vagy benne, hogy jól emlékszel? Simán lehet, hogy tévedsz! 
Hogyan csap be minket az agyunk nap mint nap? 
Miért emlékezünk bizonyos dolgokra rosszul? 
