Tényleg infodémiában élünk? Mi az egyáltalán?
Két oxfordi kutató szerint a koronavírussal kapcsolatos hamis infók gyors terjedésére használt metafora egyszerűsítő. Emiatt pedig esetenként nemcsak félrevezető, hanem komoly károkat is okozhat.
Két oxfordi kutató szerint a koronavírussal kapcsolatos hamis infók gyors terjedésére használt metafora egyszerűsítő. Emiatt pedig esetenként nemcsak félrevezető, hanem komoly károkat is okozhat.
Bonyolult kérdésekben nem elég, ha a másik oldal érveit is megismerjük – mutat rá Adam Grant pszichológus. A kompromisszum létrejöttében sokat segíthet egyszerűsítésre irányuló ösztönünk leküzdése.
Az iszlám szélsőségesek ugyan kaphatnak kommunikációs tanácsokat a neten keresztül, de egészen biztosan nem abban a formában, ahogyan azt a sajtó a héten elképzelte.
A kubai válság után Washington és Moszkva közötti közvetlen összeköttetésről határoztak a hidegháborús felek. De korántsem abban a formában, ahogyan azt Hollywood bemutatta nekünk.
A mobiltelefon és a Facebook mellett a néplélek ismeretére is szükség van az árvíz vagy más katasztrófa idején történő hatékony tájékoztatáshoz – derül ki egy európai kutatásból, amit az e heti HVG idézett.
Hogyan küzdhet a tudomány a tudománytalan állítások ellen? Miért utasítják el egyesek oly mereven a tudományt? Okosabbá tesz-e minket az információs technológia? Cikkszemle.
A rettegett 2008/298-as törvénnyel riogat egy körlevél, pedig nekünk nem sok közünk van hozzá. Csak mert egy cikk magyar nyelvű, még nem biztos, hogy Magyarországról szól. Ettől függetlenül a kérdés fennáll.