“Mától kezdve minden földi és drót nélküli telefontársaság köteles rögzíteni és fél évig tárolni ügyfelei összes hívását, a beszélgetések idejét, tartamát, az előfizető címét, valamint üzeneteit: mikor, kinek, honnan, hová, mit küldött SMS-ben. A 2008/298-as törvény szerint az emígy rögzített adatokat a telefontársaságok kötelesek az ügyészek rendelkezésére bocsátani (sürgősségi esetben bírói jóváhagyás nélkül is), ha valami bűntény gyanúja merül fel, vagy az uniós tagállamként ránk háruló kötelezettségek teljesítése a tét. És ez még nem minden: március 15-től a számítógépen folyó levelezésünket és a világhálón való barangolásainkat is felírják és tárolják, ezúttal az internetszolgáltatók, vélhetően szintén bűnmegelőzésképpen” – áll a Facebookon újra terjedő cikkben.
Ez a hír azonban – mint arról egy korábbi hullám során a ribizlifozelek blog is beszámolt – nem a magyarországi állapotokról szól, hanem a romániaiakról. Az írás az erdélyi magyar lapokban jelent meg, évekkel ezelőtt, és a törvény – többek között tévinformációk miatt is – arrafelé sem aratott nagy sikert a civil társadalomban.
Ennyivel le is lehetne zárni az ügyet, azonban – az első hozzászólást megspórolandó – érdemes megnézni a vonatkozó magyar szabályozást is (a Facebookon ez a kérdés “A 2008/298-as törvény ROMÁN, de attól még nálunk is lehetnek hasonló sandaságok” formában jött elő).
A TASZ Adattárolás Magyarországon című háttéranyagából kiderül: az adatvédelem egyik alapelve a célhoz kötöttség, ennek az elvnek az elektronikus hírközlésben is érvényesülnie kell. Mivel törvényszövegeket nem érdemes véletlenszerűen szemezgetve közölni, nem másolom ide az odaát olvasottakat. Akiket érdekel, kik, milyen típusú adatokat, mennyi ideig tárolhatnak Magyarországon, a TASZ anyagából megtudhatják.
A szervezet egy másik cikkéből az is kiderül: a telekommunikációs adatok rögzítését uniós irányelv határozza meg, mely kötelező célokat, eredményeket fogalmaz meg. Ezek “kötelezőek a tagállamokra nézve, de az ehhez szükséges módszer megválasztásának lehetőségét meghagyja a tagállamok számára”. Az uniós irányelv szerint a tagállamok kommunikációs szolgáltatói minimum hat hónapig, de maximum két évig kötelesek megőrizni a szabályban szereplő adatokat. Az irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok kivételes esetben ennél hosszabb időtartamra írják elő az adatok megőrzését. Magyarországon a szigorúbb szabályok érvényesek, a szolgáltatók bizonyos adatokat a kommunikációtól számított 3 évig kötelesek megőrizni.
Nem meglepő, hogy nem mindenki fogadja el az irányelveket. Az adatrögzítés ellen szól egyes vélemények szerint, hogy a magánéletbe tolakodás mellett egyetlen európai vizsgálat sem bizonyította a terrorizmus és a bűnözés elleni fellépésben a hatékonyságát, ezenfelül sosem látott mértékű megfigyelést tesz lehetővé.
Akit ennél is részletesebben érdekel a téma:
– A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Kedves olvasók!
Már rég óta derülök jókat az Urbanlegends remek történetein, így megmosolyogtatott ennek a cikknek az erdélyi vonatkoztatása. Nagyszalontai születésű vagyok, de már lassan egy évtizede lakom Kolozsvárott. Amikor anno behozták ezt a törvényt, akkor nagyon nagy felháborodást keltett, pontosan azokért az okokért, amiket az író fennebb is említ: magánszférába való mérhetetlenül nagy betolakodás. Valóban felháborító.
Azonban ha végiggondoljuk: naponta e-mailezünk ismerőseinkkel, ezek a levelek kötelezően tárolva vannak mindenféle szerveren, adatbázisokban. Egy jobb hekker gond nélkül hozzáférhet. A Google évekre visszamenően rögzíti a kereséseinket, tud mindenki legféltettebb titkairól, innen a végtelenül jól jövedelmező, személyre szabott reklámok, hírdetések az oldalakon.
Namost ezeknek az adatoknak a rögzítése nem jelenti azt, hogy publikussá is teszik őket. Megfelelő bírósági hatátozattal, alapos indokkal lehet ezt csak megtenni. Mindez nem jelenti azt, hogy megbíznék a hatósági eljárásokban. Csak azt szeretném ezzel sugallni, hogy nem eszik a kását olyan forrón, ahogy főzik. 2008 óta létezik a törvény, de még életben vagyunk… Megjegyzem, hogy a CIA már évtizedek óta csinálja ezt az adatrögíztős mesét, akár volt rá törvény, akár nem. És az USA szerverei meghatározatlan időre tárolják az adatokat. Miért vagyunk abban biztosak, hogy a romániai szerverek fél év után törlik a beszélgetéseket, de egy kóbor email-ünk sem ment át egy USA-i szerveren?
Napütéses napot kívánok mindenkinek (Kolozsváron hétágra süt a nap)!
imola, mivel a google szembe ment az FBI-al és külön kérésre sem volt hajlandó betekintést nyújta a felhasználók magánlevelezésébe, nem lennék annyira meggyőződve arról, hogy a google rossz. Technikailag meg muszáj tárolni egy email szövegét, hiszen amíg a címzett nem olvassa el, addig is léteznie kell valahol. Sem egy sobb, se egy rosszabb hacker nem férhet hozzá minden emailhez. Ehhez ugyanis már nem elég az otthoni képzés. Ahhoz, hogy egy bejáratott levelezőszerverbe bejusson az ember felhatalmazás nélkül félistennek kell lennie. Elméletileg sima halandóként is megoldható, ha van rá úgy 600éved. 256bites titkosítás mond valamit? Az amcsi szerverek biztonsági szempontból is jobbak, nem beszélve az adattárolásról. Báluk törvény mondja ki, hogy az amerikai szabadnak született. A szabadságjogot náluk komolyan veszik.
“Az adatrögzítés ellen szól egyes vélemények szerint, hogy a magánéletbe tolakodás mellett egyetlen európai vizsgálat sem bizonyította a terrorizmus és a bűnözés elleni fellépésben a hatékonyságát, ezenfelül sosem látott mértékű megfigyelést tesz lehetővé.”
ez utóbbi miatt a “mi biztonságunk érdekében” végzett adatrögzítés egy masszív lol
a szó, amit az olvasók keresnek, az a társadalmi kontroll, a kamerák sem sokat segítenek a bűnügyek felderítésében, viszont mindenkit szemmel lehet tartani, és a gyártók komoly nyereségre tesznek szert
a második lol meg az, hogy amerikában komolyan veszik a szabadságjogokat, elég, ha az ember figyelmesen végigveszi, milyen törvényeket hoztak 9/11 után a “terrorizmus ellen”, máris kilóg a közmondásos lóláb
Na most akkor tárolják vagy nem?
(még egy `román`, Szentgyörgyről)
Meg ugye az is ,hogy akkora kapacitás kellene hozzá, mind processzor mint adattárolás terén, ami nagyon nem érné meg.
Tulajdonképpen visszamehetünk a postagalambok idejéhez is, vagy célba érnek, vagy nem(lelövik, elkapja egy héja, vagy a madárinfluenza, stb), de ha ez nem kell, van még a füstjel, esetleg a két zászlós integetős módszer, vagy egyáltalán ne üzengessünk senkinek, hanem menjünk oda, és (jól) mondjuk meg a magunkét. Ha ez sem jön be, marad a hallgatás, az állítólag Arany, beszélni meg Petőfi!