A koronavírus-járvány első hónapjaiban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jól hangzó infodémia szóval címkézte meg a vírussal és a járvánnyal kapcsolatos hamis információk elburjánzását. A metafora szerint ezek az infók vírusszerűen, de még magánál a vírusnál is gyorsabban terjednek, komolyan veszélyeztetve a járvány leküzdésére tett erőfeszítéseket.

A kifejezést hamarosan nemcsak a sajtó, hanem a politikusok és a tudományos élet képviselői is felkapták. Egy 2021 nyarán publikált tanulmány szerint azonban a metafora túlzottan leegyszerűsítő, és mindennapos használata akár komoly károkat is okozhat.

Mi a baj az infodémia kifejezéssel?

A Felix M. Simon és Chico Q. Camargo által jegyzett tanulmány az infodémiát hibás metaforának nevezi. A szerzők fel is sorolnak három okot, ami miatt a kommunikációs jelenségek epidemiológiai eredetű metaforákkal való megjelenítése általában félremegy.

  • Az első: a valódi járványoknak olyan jól meghatározott oka van, mint amilyen például egy idővel pontosan beazonosítható vírus. Az információt és a téves információkat azonban általában sokféle, egymástól független források terjesztik, nagyon különböző – például tájékoztatási vagy éppen károkozási – célokkal.
  • A második: a (téves) információ nem fertőző, az emberek nem fertőződnek meg csak úgy, akaratlanul. A szerzők szerint bármennyire is jól hangzanak az emberről emberre terjedő “elmevírusokról” szóló teóriák, figyelmen kívül hagyják a kognitív tudományok számos kutatását. Ezek ugyanis arra mutatnak rá, hogy nagyon sokszor aktívan döntünk arról, milyen információkat fogyasztunk, mit hiszünk el, és mit osztunk meg.
  • A harmadik: a gyors és széleskörű terjedés nem feltétlenül jelent járványszerűséget. Élesen megmutatkozik például a különbség a vírusok és az infók terjedése között összehangolt propagandaműveletek során, amikor is az információ terjedése még kevésbé emlékeztet spontán kialakuló terjedésre.

A szerzők szerint az információs bőség okozta károk emlegetésével is érdemes csínján bánni, mert bár valóban sokan érzékelhetnek információs túlterheltséget, kutatások szerint az emberek nagy része jól megbirkózik ezzel a helyzettel. Nem veszünk el a non-stop hírfolyam világában, mert az idők során – különböző kognitív stratégiák segítségével – megtanultuk szelektálni a beáramló infókat. Még egyszer: nem mindenki, és nem mindenhol egyformán, de önmagában az az ellentétes előjelű állítás is erősen leegyszerűsített, hogy a minket elárasztó infóáradat miatt már nem tudjuk, hova nyúljunk megbízható infókért. A kutatók szerint azt az állítást is érdemes fenntartásokkal kezelni, miszerint a világjárvány alatti (téves) információbőség markánsan különbözik a pandémia előtti időkben tapasztaltaktól.

Hogyan kezeljük az infodémia metaforát?

A tanulmány szerzői elismerik, hogy a metaforák segítségével könnyebben bemutathatók összetett folyamatok, és ezáltal például a nemkívánatos jelenségek (esetünkben a veszélyes egészségügyi tévhitek terjedése) elleni globális összefogás is könnyebben elérhető.

De egyben károsak is lehetnek, például amikor összemosnak dolgokat, és – akárcsak korábban a fake news szó használata esetén – csak muníciót kínálnak a hatalmuk megerősítésére törő politikusoknak. Ugyanaz a kattintékony infodémia kifejezés ugyanis, amivel a tudomány képviselői leginkább a munkájukra szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét, akár ürügyként, sőt egyben fenyegető jelszóként is szolgálhat egy helyzetet kihasználó politikai erő számára. És ez nem csak egy elméleti lehetőség, figyelmeztetnek a kutatók. Egy tanulmány szerint 2020 januárja és júliusa között világszerte 18 kormány vezetett be intézkedéseket az infodémia ellen, amelyek közül nem egy potenciálisan korlátozhatja a szólásszabadságot és a média függetlenségét.

A szerzők azt sem tagadják, hogy a megbízhatatlan egészségügyi információknak komoly valós életbeli következményei lehetnek. Különösen abban a helyzetben, amikor sok múlik a tudományba vetett bizalmon. De álláspontjuk szerint a túlegyszerűsített metafora olyan megoldásokat válthat ki, amelyek figyelmen kívül hagyják a valódi problémákat és azok okait. Ez szerintük jobb esetben hatástalan intézkedésekhez, rosszabb esetben pedig az emberi jogok megsértéséhez vezethet.

Nézőpontjuk szerint az infodémia kifejezés nem képes teljes mértékben megragadni például az információ, a félretájékoztatás és a dezinformáció terjedésének és hatásának különböző árnyalatait. Kiirtani nyilvánvalóan már nem lehet, de azért azt javasolják, ha tehetjük, használjunk helyette inkább – az adott témától függően – olyan régről ismert, pontosabban körülírt fogalmakat, mint például a “hamis információ”, a “propaganda” vagy épp az “összeesküvés-elmélet”.

(via Oxford Internet Institute)

Illusztráció: Fusion Medical Animation / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!