Bak Árpád rendszeres kommentelője az Urbanlegends.hu facebookos falának. Az alábbiakban az elmúlt hónapokban általa ajánlott cikkekből válogatok.
Diss Information: Is There a Way to Stop Popular Falsehoods from Morphing into “Facts”?
A Scientific American cikke azt a jelenséget vizsgálja, amikor néhány tévhit, legenda annak ellenére is erősen tartja magát, hogy korábban milliószor megcáfolták. Az írás rámutat: a cáfolat néha nem hogy nem segít, de vissza is üthet. Ha ugyanis egy olyan “tényt” próbálunk cáfolni, ami már szinte beivódott hallgatóságunk világképébe, tevékenységünkkel csak jobban megerősítjük nézetüket. Különösen igaz ez a sztereotípiákra, a vallási meggyőződésre és az énképre.
A tények puszta prezentálása helyett ezért különböző trükköket ajánlanak az e jelenséggel foglalkozó szakemberek: például hogy éljünk az ellentábor eszközeivel és ismételgessük mi is az álláspontunkat – de ne a megszokott tudományos nyelven, hanem egyszerű és közérthető mondatokkal, néhány alapüzenetet használva. Ez még akkor is hatékonyabb, ha a sarkítás és egyszerűsítés sokszor pontatlanná tesz minket, és az idejétmúlt kutatások szajkózása sem tűnik túl tudományosnak.
A Tufts Now cikke is a tudomány elutasításának okait boncolja. A lap által megkérdezett tudós szerint a tudomány képviselőinek valós sztorikkal kellene bombázni a történetekre fogékony emberiséget, például filmeket készíteni inspiráló tudósokról és eredményeikről. Persze a tudomány e rivalizálásban hátrányból indul, képviselői ugyanis nem tudnak ugyanazokkal az eszközökkel harcba szállni igazukért, mint a másik oldal. Mindenesetre a Howard Hughes Medical Institute belekezdett egy ilyen projektbe 2011-ben, filmprogramjukról itt és itt olvashattok részletesebben.
Myth-busting climate change website wins global award
A globális felmelegedés nem az emberi tevékenység eredménye – állítja egy szűk csoport, és az amerikaiak nagy része hisz is nekik. Annak ellenére, hogy a tudomány képviselői egyetértenek abban, hogy igenis hozzájárulunk a felmelegedéshez. A Phys.org cikke a klímaváltozós tévhit ellen küzdő, díjnyertes Globe-Town oldalt mutatja be, amely arra próbál rámutatni, hogy a világ országai mennyire össze vannak kapcsolva egymással. Emigrációs, légi közlekedési, export-import adatok, valamint a klímaváltozás hatásairól szóló történetek segítenek a kapcsolatok feltárásában, országokra lebontva. A végcél pedig az, hogy az emberek megtudják, a klímaváltozás milyen károkat okoz világszerte és ki mit tehet ellene.
Technology’s power to misinform dims utopian hopes
A Psu.edu cikke arról szól, hogy a számítógépek hozta tudás és információ nem teszi automatikusan okosabbá társadalmunkat, sőt – legalábbis Shaheed Nick Mohammed kommunikációkutató szerint – napjaink információs túlkínálatában az emberek egyre nehezebben különböztetik meg a tényeket a véleménytől és a kitalációtól.
Galileo didn’t invent thermometer that bears his name
A Journal of Chemical Education cikke arról számol be, hogy nem Galileo Galilei találta fel a róla elnevezett színes hőmérőt. A kutatás lényege röviden: Galilei csinált ugyan valami hasonlót, de mai formáját csak évtizedekkel később készítette el egy tudós társaság. Egy kis csavar a végére: a tanulmány utolsó bekezdéséből kiderül, hogy az ihletet Galilei egy korábban papírra vetett ötletéből merítették.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Vannak, akiket nem lehet észérvekkel meggyőzni. Lásd: az összes fideszes
azért tegyük hozzá, hogy észérvek nem csak a “tudomány oldalán” hangzanak el, hanem akadnak az ellentábor indoklásai közt is. így az igazság nem a tudományosság függvénye, de nem is az észérvek függvénye.
“hanem akadnak az ellentábor indoklásai közt is. így az igazság nem a tudományosság függvénye, de nem is az észérvek függvénye.
”
Na, ez a gond, csak akadnak. Ráadásul elég sok érv nem észérv, legfeljebb az “ő eszük érve”.
A tudományos ismeretek felhalmozása az emberi teljesítmény egyik legnagyobb csodája. Az, hogy az emberi természet ellenére eddig eljutott a világ racionális megismerésében, hihetetlen. Nem szabad túlbecsülni, de alul sem.
Na, ismét helyben vagyunk. “Ellentáborok”, meg “tudomány”, esetleg “hivatalos tudomány”. Meg “észérvek”. Azt kéne észrevenni, hogy valójában nincsenek különböző oldalak. Vannak állítások, amiket bizonyos emberek hangoztatnak. Ha az állítás, illetve annak indoklása, bizonyítása megfelel a tudomány módszertanának, akkor az tudományos. Ettől még lehet, hogy nem igaz, de tudományos. Ezen állítások észérvekkel indokolhatók,de cáfolhatók is. Továbbá össze lehet őket vetni a valósággal, vagyis megfigyelési eredményekkel.
Más állítások nem ilyenek. Azokat nem tartjuk tudományosnak. És vajmi kevés közük van a valósághoz. Nem azért tartjuk őket hamisnak, mert nem tudományosak, hanem azért, mert a tudomány módszertanát követve megvizsgálván azokat, hamisnak bizonyulnak.
Az igazság bizonyos értelemben tényleg nem a tudományosság függvénye: csak éppen a tudomány az a folyamat, amellyel feltárjuk a bennünket körülvevő valóságot, és kimutatjuk a valóságról tett állítások igazságtartalmát.
ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD!
Ha egy állítás a jelenlegi tudomány és technológia felhasználásával a legjobb létező állítás, akkor az bizony az igazsághoz a legközelebb lévő állítás. Ennyi. Megcáfolhatja egy garázstudós, de nem fog sokat érni.
“Ha egy állítás a jelenlegi tudomány és technológia felhasználásával a legjobb létező állítás, akkor az bizony az igazsághoz a legközelebb lévő állítás.” — az igazsàgnak semmi köze a bizonyithatósàghoz. Inkàbb ugy fogalmaznék, hogy egy elfogadott àllitàs addig nem dôl meg, amig nem tudjuk tudomànyosan càfolni. Amig nincs egy jobb àllitàs, addig pedig a régire alapozunk.