Egy újabb tanulságos történet arról, hogy még egy fénykép sem mindig bizonyíték. És nem, most nem a Photoshopról lesz szó.
Címke fénykép
Csak mert nagy, még közel sem az első. De azért még fotótörténelmi jelentőségű fényképezőgép.
A fotózás közbeni műmosolyt kiprovokáló csíííz szócska, illetve a fényképeken való mosolygás történetének járt utána a Today I Found Out blog.
A fotón tizenegy építőipari munkás látható, amint több mint 250 méter magasban eszegetik szendvicsüket, szívják cigijüket vagy olvassák újságjukat. A több mint nyolcvan éve készült kép után évtizedekig nyomoztak, de mindig vannak új bizonyítékok.
Több mint egymilliárd ember látta 2002 óta Charles O’Rear Bliss című, XP-s tájképét képét, és ezzel minden idők leghíresebb fotója – bukkant fel az állítás blogokon. Milliárdokkal dobálózni felesleges; ugyanúgy nem tudunk pontosat mondani, mint ahogy a Mona Lisa képét ismerők számát sem tudjuk megbecsülni.
Az e heti Múlt-kor tévémagazin a nagy történelmi fotóhamisításokkal foglalkozott.
A kamera előtti időkben a lovak mozgását a hagyományos „haskidudorító” mozdulattal ábrázolták (első láb előre nyújtva, a hátsó hátra), mert ezzel a kép a vágtatás mozgássorát idézte fel. Aztán jött Eadweard Muybridge híres sorozata a vágtató lóról, és ezzel az ún. ventre-á-terre-korszak véget ért.
A múltátírás bevett formája a nemkívánatos alakok kiretusálása a fotókról, a szovjet gyakorlatról írt képes könyv már magyar nyelven is elérhető. A hamisítás egyszerűbb módszere az, amikor a fényképet magát nem manipulálják, csak a keletkezési időpontját vagy helyszínét változtatják meg.