Arra, hogy az aktuális üzeneteket máskor és másutt készült fényképek tolmácsolják, számos példa hozható, olvasható a friss HVG-ben. A múlt év végén Albertini Béla fotótörténész az Egyenlítő című folyóiratban még alkalmi sorozatot is útjára indított a témában.

A riportfotózást művészi rangra emelő Escher Károly életművének feldolgozásakor egy érdekes históriára bukkant. 1965-ben rendezték meg a mester első nagyszabású tárlatát, ekkor került a Magyar Nemzeti Galériában fő helyre a Hazatérés Auschwitzból címet viselő kompozíció. Az ikonizálódott fényképpel azonban akadt egy kis baj.

Albertini kezébe került ugyanis a Képes Figyelő című hetilap egy 1948-as száma, melynek címlapján az ominózus Escher-fotó alatt a következő képaláírás olvasható: „Édesanyja, felesége sírva borul a végre hazatért hadifogoly nyakába”. Kiderült: a „friss képriport” abból az alkalomból készült, hogy „Rákosi Mátyás kérésére Sztálin generalisszimusz hozzájárult a magyar hadifoglyok hazaengedéséhez”.

A képaláírás-manipulációknak Robert Capa is többször volt áldozata, képeit előszeretettel használják tértől és időtől elvonatkoztatva. A Magyar Nemzet hat évvel ezelőtti karácsonyi számában a bombatámadásokkal fenyegetett Budapest hangulatát volt hivatott felidézni. A kislánya kezét görcsösen markoló, az eget pásztázó nő fotója első látásra akár a magyar fővárosban is készülhetett. De nem ott, s nem 1944-ben készült, hanem hét évvel korábban, a napi 15-20 légitámadásnak kitett Bilbaóban. Részletek a friss HVG-ben.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!