Marinov Iván Ami a csíííz (angolul cheese) eredetét illeti, a blog szerzője a mosolyra fakasztó szó legkorábbi említését egy 1943-as The Big Spring Herald cikkben találta meg. Ebben Joseph E. Davies amerikai diplomata tutibiztos módszerét ajánlják fényképezkedés esetére, aki trükkjét egy nagy politikustól tanulta. A szóban forgó politikus nevét Davies ugyan nem árulta el, de a Today I Found Out szerzője szerint minden bizonnyal Franklin D. Roosevelt lehetett. Ez természetesen nem jelenti, hogy az Egyesült Államok 32. elnöke találta volna ki a műmosolyra fakasztó szócskát, csupán annyit, hogy a legrégebbről megtalált írásos említés áttételesen hozzá vezet (a fotón balra FDR, jobbra pedig tanítványa, JED egy sikeres próbálkozása látható).
A mosoly egyébként nem volt mindig kötelező kelléke a fotóknak, az 1900-as éveket megelőzően inkább csak gyermekek, parasztok és részegek arcán lehetett vidámságot látni. Ennek okai a blog szerint az alábbiak lehettek:
– az etikett és szépségideál is különbözött a 19. században (a nyílt mosolygás helyett a visszafogott, érzelemmentes viselkedést kívánták meg),
– a technológiai feltételek sem voltak adottak egy mosoly elkapásához (a hosszú expozíciós idővel dolgozó gépek korában a fényképezőgép elé állóknak nehéz lett volna bármilyen érzelmet kimutató arckifejezést tartósan fenntartani),
– a korban, amikor a fogászati kezelés nagyobbrészt a problémás fogak kihúzását jelentette, az emberek hézagos mosolya se nagyon tette lehetővé az ilyen pózolásokat,
– a technológia a kezdetekben olyan drága volt, hogy az emberek csupán különleges alkalmakkor engedhették meg maguknak a fényképeket, és ilyenkor inkább az akkori etikettnek megfelelő, komoly képet akartak magukról, nem olyat, amin mintha részegek lennének.
A blog szerzője szerint a fényképarcot a Kodak olcsó és egyszerűen kezelhető fényképezőgépe változtatta meg azáltal, hogy a technológiát széles tömegekhez is eljuttatta.
A professzionális körülmények között, műtermekben felvett fényképeket lassan felváltották a mindennapi eseményekről készült felvételek, és ezeken a fotókon már egyre több mosolyt láthattunk.
Időközben beindult a filmgyártás is, és a nagy mozisztárok mosolygó arcát látva a mosoly egyre inkább elfogadottá, sőt kívánatossá vált.
A Wikipédián egyébként összegyűjtötték, mely nemzet milyen szavakat használ(t) a mosoly előcsalásához, többek között a nálunk is ismert, szintén idejétmúlt „Itt repül a kis madár” is szerepel a listán.
Érdekességképpen előkerestem nektek a fortepan.hu adatbázisából korai fogas mosolyt, az 1900-as évek elejéről:
Itt viszont inkább csak a bajuszok mosolyogtak:
– The Phrase Finder: Say cheese
– Why Do We Say „Cheese” When Having Our Photo Taken?
Meg tudod mondani a két fortepanos kép eredeti számát?
Sajnos nem, de ha elindulsz 1900-tól, az első százban benne van mindkettő :)
13355 és 8041.
Most, hogy fölhoztad, egész sok mosolygós képet találtam rögtön az elején is.
Igen, engem is meglepett :)
Nekem úgy rémlik Sisi egyik fényképéről, hogy egy enyhe, zárt szájas mosolyt látni tőle, de lehet, hogy csak nekem tűnik annak :) Más képeken inkább komoly.
Mindenesetre, róla például úgy tudom, hogy amikor meglepetésszerűen császárné lett, az anyósa folyton piszkálta mindennel, többek között azzal, hogy a fogai túl sárgák, ezért megtanult zárt szájjal mosolyogni. Azt mondjuk nem tudom, mennyire volt ekkor divat a fogvillantás a képeken, de róla egy sem készült úgy, hogy látszanának a fogai, legfeljebb csak egy zárt mosoly, ami visszafogottabbnak tűnik. :)
Kinek is lett volna kedve mosolyogni egy 19. századi fényképezési szituációban?
Lásd a képet:
http://www.photolondon.org.uk/images/Photographic_Pleasures_Cuthbert_Bede_300px.jpg
illetve:
http://www.antiquephotoparlour.com/images/photographer.jpg
Ugyanakkor a mosoly és a vidámság sohasem volt távol a fotográfiától. Vegyünk csak példának ezt a vicces (tan)könyvecskét:
http://special.lib.gla.ac.uk/exhibns/month/oct2009.html
Ami a mozdulatlanságot illeti a „Portrait of a very unsteady young Gentleman” nagyszerűen szemlélteti a problémát.. :)
ezzel a kismadárral kivoltam gyerekkoromban, Idegesített, hogy mindenki látja, de én nem.
Most a következők mennek britniszpííííííííísz! szilikon cicci! vizit díííííííííj! Kismadár már nincs.
A németeknél még mindig a Käse, ami a cheese német fordítása (a németek mindent lefordítanak .) )