Marinov Iván Az alábbiakban a szeptemberi Jövő magazinban megjelent cikkem szerkesztett változatát olvashatjátok.
1. Valami becsapódik a Földbe
A sok tízmillió éves időszakonként ránk zúduló űrtörmelék nem egyszer eltörölte már a Föld élőlényeinek nagy részét. Alok Jha tudományos újságíró szerint 30-35 millió éves ciklusokban a Naprendszer fel-alá mozog a Tejútrendszerben, és amikor áthaladunk a legsűrűbb részén, eltalálhat minket valamilyen kozmikus tárgy. A Pánikológia című könyv szerzői szerint már egy százméteres átmérőjű kisbolygó is hatalmas károkat okozhat, attól függően, hol ér földet. Száraz landolás körülbelül tízezer ember életét olthatja ki, ha viszont a tengerbe csapódik, az áldozatok száma a szökőár következtében több millió lehet. Félni viszont nem kell, a mi életünket – beleértve az unokáinkét is – jelenlegi tudásunk szerint nem fenyegeti ilyen veszély. A kockázat ráadásul tovább csökken, ha időben értesülünk a veszélyről.
2. A Nap haldoklása
A Nap több milliárd év múlva bekövetkező haldoklása a távoli, de biztos világvégék közé tartozik, ahogy erre a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök is rámutatott. A csillag jelenleg életének középső szakaszában tart, körülbelül ötmilliárd év múlva azonban elfogynak elégethető hidrogénkészletei. E ponton a Nap magja előbb zsugorodni kezd, majd külső rétegei a jelenlegi átmérő több tízszeresére tágulnak. Az égitest elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt, és ha a Föld még túl is éli ezt a tágulást, az élet egészen biztosan kipusztul. Ezután a Napból Vénusz-méretű, a jelenleginél százszor fényesebb fehér törpe lesz, és intenzív fénye kiégeti a Föld kőzeteit és szétszakítja a felszíni molekulákat.
3. Földönkívüliek támadása
Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvételről Stephen Hawking fizikus pár éve igen pesszimistán nyilatkozott: szerinte az emberiség akkor jár a legjobban, ha az élet más formáinak keresése helyett inkább megpróbálja elkerülni a kontaktust. S ha nem is mindenki ért egyet vele ebben, már úgyis mindegy. Ahogy a földönkívüli intelligenciát keresők egyik vezető csillagásza rámutatott: a televízióknak, rádióknak, radaroknak köszönhetően a világűr már jó ideje tele van a nyomainkkal. Persze, ha a statisztikát nézzük, a Hawking-tábornak nincs oka aggodalomra. A találkozás valószínűsége igen kicsi, még ha eddig nem sikerült is tudományos megalapozottságú képletet találni a civilizációk közötti randevú lehetőségének kiszámítására.
4. Megacunamik
„La Palma az Atlanti-óceánba fog omlani. Nem az a kérdés, hogy ez be fog-e következni, hanem hogy mikor” – idézi az egyik katasztrófakutatót Alok Jha. Aki szereti a borzongást, annak a turisták által kedvelt sziget geotörténetének tanulmányozása megfelelő olvasmány lehet. Egyes jelentések szerint egy jövőbeli vulkánkitörés soha nem látott méretű földdarabokat szakíthat ugyanis a vízbe, ami akár 800 méter magas és óránként 240 kilométeres sebességű hullámokat gerjeszthet az óceánban. Ekkora vízfal nemcsak minden útjába eső szigetet elsöpörne, de az európai, az afrikai és az amerikai partokig se nagyon csökkenne 40-90 méter alá. Persze, ahogy az lenni szokott, olyan kutatások is léteznek, amelyek megalapozatlannak tartják a szigettel kapcsolatos riogatásokat.
5. Szupervulkánok
Globális következménye lehet egy normál vulkánnál sokkal erősebb szupervulkán kitörésének is – ekkora erupció hatása 900 méter átmérőjű aszteroida becsapódásához mérhető (ennek tizedének hatását lásd fentebb). Geológusok becslése szerint a 100 ezer évente előforduló, az 1883-as Krakatau-kitörésnél százszor nagyobb erejű katasztrófa esélye ötször-tízszer nagyobb a következő pár ezer évben, mint egy aszteroida becsapódása. Ilyen szerencsétlenség esetén kontinenseket borítana el a sár, a hamu és a tűz, az átlaghőmérséklet pedig fény hiányában drasztikusan csökkenne.
6. Mesterséges fekete lyuk
Népszerűek azok az elméletek is, amelyek az emberi tevékenységben látják világunk pusztulását. A legújabb ezek közül a médiában is alaposan kitárgyalt nagy hadronütköztető (LHC). A CERN svájci–francia határon kiépített részecskegyorsítójától a tudósok azt várják, hogy kitágítja a világunkról szerzett információk határait. A gyorsító ellenzői viszont attól félnek, hogy megismerés helyett önmagunkat pusztítjuk el, például mesterségesen létrehozott fekete lyukkal. Fekete lyuk és fekete lyuk között azonban nagy különbség lehet, ugyanúgy, ahogy az állat szóval egyaránt leírható elefánt és amőba mérete között is – mutatnak rá fizikusok. Miközben a Földet csak több tonnás fekete lyuk tudná eltüntetni, az LHC-ben születő lyukak súlya a gramm értékelhető hányadát sem éri el. Ilyen lyuk az előtt elpárologna, hogy bármi kárt okozna – érvel Alok Jha. Arról nem is beszélve, hogy ami a gyorsítóban történik, a természetben már számtalanszor bekövetkezett a Föld története során, bolygónk mégis él.
7. Atomháború
Hirosima és Nagaszaki, majd egy korszakkal később a csernobili és a fukushimai katasztrófa példáján a világ ízelítőt kapott a nukleáris pusztítás erejéből. A kölcsönös bizalmatlanságban átvészelt hidegháború már a múlté ugyan, de időközben új hatalmak jelentek meg a nukleáris csapásra képes államok térképén. A ma közel tucatnyi tulajnak több tízezer rakétatöltete van, bevetésükkel százmilliókat lehetne rövid időn belül elpusztítani.
8. Terrortámadás
Arctalan fenyegetésként rendre felbukkan a mindenre elszánt terroristának a képe is, aki valamely bizonytalan státusú állam rosszul fizetett tudósainak segítségével jut radiológiai, biológiai vagy vegyi fegyverhez. Az alapanyagokhoz manapság valóban nem olyan nehéz hozzáférni, sokkal nehezebb viszont hatékony bombát gyártani belőlük. Bárhogy jön is össze ilyen összeesküvés, valószínűleg nem pusztítaná el a civilizációnkat. Egy-egy várost örökre tönkre tudna ugyan tenni egy piszkos bomba, súlyosak lennének a csapás pszichológiai és gazdasági következményei is, de a földi élet eltörléséhez többre van szükség.
9. Mesterséges szuperintelligencia
Ennél is kisebb az esélye, hogy a közeljövőben az általunk létrehozott intelligenciák okozzák majd a végzetünket. Jelenleg a legmodernebb gépek sem közelítik meg egy gyerek gondolkodásának komplexitását, s a legoptimistább technológiai jóslatok sem számolnak azzal, hogy a XXI. század közepe előtt elérjék az ember szintjét.
Egyes vélemények szerint e ponttól viszont a folyamatok felgyorsulnak, és a gépek gyorsan túllépnek rajtunk. Hogy miként fogunk együtt élni velük, az rajtunk is múlik, ezért az első szuperintelligencia megtervezésekor külön figyelemre lesz szükség. Van időnk gondolkozni.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Csak hogy legyen min gondolkodnod, mielőtt válaszolsz: ugye ilyen alapon az állam akkor nyomtat magának pénzt, amikor csak akar, ugye? De hisz akkor meg van oldva a szegénység problémája, nem? Nyomtasson az állam annyi pénzt, hogy minden magyar szegénynek és hontalannak jusson, nem?
Na hol a hiba a fenti okfejtésben? És hol a tiédben? Kezded érteni?
Mint írtam, nem vagyok pénzügyes… És tényleg csak jó messziről nézegetem a bankokat :)
Azt hittem eddig, hogy régebben a pénznek valamilyen fedezettel kellett rendelkeznie. Lehet akkor már régen se…
Ma tényleg bizalmi kérdés, azt látom én is pl. abból hogy ha Viktor királyunk vagy valamelyik szárnysegédje hülyül egyet 1-2 nap múlva lemegy a Ft. értéke… Lehet hülyeséget írok de mintha ez régebben nem így működött volna. Az hogy komoly gazdasági viszonyokat beszólások, álhírek, urban legendsek vagy bármi befolyásolhat elég rendesen, mintha a pénzügyi szakembereknek nem lenne agya és pénzügyi szakértelem helyett pletykákkal dolgoznának az ijesztő nekem.
Ha az informatikát is így működtetnénk mindig újraindulna magától a számítógéped ha hapcizol előtte :)
A bankalapításról én azt olvastam ha van x alaptőkéd a többit hitelezed a jegybanktól, azaz a semmiből csinálsz pénzt, de akkor ezt is rosszul tudom, nem tudom melyik oldalon mi mennyire hiteles amit összeolvasok.
És ami még nem tetszik a mai pénzrendszerben (és ami nemrég, ~10 éve még biztosan nem így működött) pl. egy hdd gyártó tönkrement nemrég, pedig jó termékeket készített, vették is őket, azaz volt jó minőségű olcsó termék és kereslet is rá rendesen.
Aztán bezárt a cég mert hiába a hibátlan kereslet-kínálat képlet a jen árfolyam meg a jó ég tudja milyen részvények miatt tönkrement a cég.
Nem tudom mennyire van eltorzulva ez a mostani rendszer ha jó termékkel jó áron jó kereslettel se lehet már megélni, csak „csalással” (Mert amit pl. a bankok nyomnak szerintem az) meg szélhámmoskodással.
Lehet hogy elméleti síkon jól működik ez a rendszer de a gyakorlatban csakis és kizárólag rossz példákat látok sajnos.
A kérdésre válaszolva mert elfelejtettem az előbb – pénzt lehet ám nyomtatni dögivel, csak le kell cserélni a forint feliratot pengőre :)
Na látod, az utolsó mondatod bizonyítja, hogy kapizsgálod azért. Én azt javaslom, hogy beszélgess minél többet olyanokkal, akik értenek is a dolgokhoz, az ilyen Michael Moore féle baromságokat meg hagyd meg az aljanépnek, mert nekik készülnek.
Dióhéjban: a gazdasági folyamatok a bizalomra épülnek. Te elfogadnál pl. a Ft-odért cserébe USA dollárt? Felteszem hogy igen. Miért? Mert bízol abban, hogy ez a pénz értékes, és az is marad egy darabig. Na de elfogadnál a Ft-odért cserébe valami sehonnai közép-afrikai pénzt, aminek még a nevét se hallottad? Nem valószínű.
A pénz mindig is egy virtuális dolog volt, függetlenül attól, hogy van fizikai kivetülése papírpénz formájában. Mert ha belegondolsz, az csak egy darab papír. Mit csinálsz vele? Még megenni sem tudod, max. a seggedet törölheted vele. De itt jön képbe a bizalom: én bízok benne, hogy a Ft-ért cserébe kapok valamit, ezért elfogadom tőled, ha mondjuk eladok neked valamit.
Ha hülyeséget mond egy politikus, a befektetők bizalma meginog az országban és annak fizetőeszközében, ezért esik le a Ft árfolyama. Persze ez így irtózatosan le van egyszerűsítve, de nagyjából ez történik. És hogy régen miért nem volt ilyen? Felteszem a régen az ’89 előttre vonatkozik, ott pedig teljesen más világ volt, mondhatni mesterségesen el voltunk zárva a külvilágtól. Építettük a boldog kis kommunánkat, amiből aztán lószar se lett, nem is lehetett volna.
A pénznek nincs már aranyfedezete, ha fedezet alatt ezt értetted. Volt régebben, már megszűnt szinte mindenhol. A pénz értékét sok tényező befolyásolja, de leginkább talán egy adott ország GDP-je, vagyis hogy az ország kereskedelmi mérlege mennyire zár pozitívan egy adott időszakban. Tulajdonképpen mindennek ez határozza meg az árát, legyen az egy cég, mint az Apple vagy a Microsoft. Ha pozitívan zár, özönlenek a befektetők, pörögnek a részvények.
Nem ördögtől való dolgok ezek, csak gondolkodni kell rajtuk.
És abban viszont igazad van, hogy komoly gazdasági viszonyokat komolyan befolyásolhat egy álhír, ezt konkrétan büntetik is szerte a világon, nálunk is. Pl. ha te elkezded teerjeszteni, hogy az OTP csődbe fog menni 1 héten belül, és elég nagy nyilvánosságot szerzel és követőt, az emberek pánikszerűen kiveszik a pénzüket a bankból, az meg emiatt csődbemegy. Pedig a banknak semmi baja sincs, de a bizalomvesztés (ismét a bizalom!) önbeteljesítő jóslatként fog funkcionálni.
És hogy a bankok mennyire a semmiből csinálnak pénzt? Hát nézd, van aki semminek gondolja a kamatot, pedig józan, épeszű ember nem adja oda a pénzét másnak kamat nélkül, kivéve persze ha nagyon jó barát vagy családtag, bár megjegyzem, hogy pont ezek szoktak nagyon durván hátbaszúrni másokat. A bank összehozza a keresletet a kínálattal, vagyis te berakod a pénzed mondjuk 7% kamatra (ez egész jó már), ő meg továbbadja másnak mondjuk 19%-ra. Miért nem te adod hát oda a pénzed a 3. félnek mondjuk 12%-os kamatra (mindketten jól jártok) – kérdezhetnéd? Ismét a bizalom: biztos vagy te abban, hogy egy vadidegentől visszakapod a pénzed? A banktól mindenképp vissza kell hogy kapd, hiszen egyrészt ellenőrzik nagyon keményen a felügyeleti szervek, másrészt ha elterjed, hogy a bank ellopja a pénzed, ismét bizalomvesztés következik be, és az emberek elfordulnak a banktól. A bankok között nagyon is komoly verseny van az ügyfelekért, nem tehetik meg, hogy ilyen amatőr módon megrövidítsék az ügyfelet. Sőt elárulom, hogy a bankoknál néha olyan is van, hogy olyan ügyfélnek adnak igazat, akinek nincs is igaza, csupán azért, mert túl jó ügyfél ahhoz, hogy elveszítsék.
Na ez jó hosszú lett és néhol pontatlan is, de dióhéjban ennyi. A sikeres üzlethez fenn kell állnia a bizalomnak az emberek között, a cégek között, az államok között, és ezek kombinációi között.
Egyébként ha szinte nulla kockázattal viszonylag jó befektetéshez akarsz jutni, akkor szerintem állampapírt vegyél. Az állam egyáltalán nem rossz adós, és magasabb kamatot ad, mint a kereskedelmi bankok.
Shaddark!
Menet közben behoztad a hdd gyártó vállalat esetét, ami szintén megér pár szót. A „jó minőség”, meg a „jó ár” önmagukban szintén nem értékelhető fogalmak. Ezeket a „vásárlók dollárszavazatai” alapján lehet lemérni. Azt meg kívülről elég nehéz eldönteni, hogy miért megy tönkre egy vállalat. Az általad említett esetben elképzelhető például, hogy a költségekhez képest túl olcsón árulták a terméket -persze ezt a boltban mi nem vesszük észre, de a vállalat tőkéjét ez előbb-utóbb feléli. Az is lehet, hogy nem tudták az embereket meggyőzni arról, hogy a lehető legjobb választás az ő hdd-jük (reklám), ezért nem tudtak eleget forgalmazni. Vagy a tulajdonosok valami kockázatos pénzügyi manőverbe kezdtek, és vesztettek.
Ez nem a pénzrendszer torzulása, hanem a piacgazdaság természetes jelensége. Cégek jönnek és mennek. Kész.
A piacgazdaságról meg azt mondják a bölcsek, hogy ez a második legjobb módszere gazdaság irányításának – az elsőt meg még nem találták fel.
Ui.: Ha lenne egy ország, amely nem piacgazdasági alapokon működik, ugyanakkor vezető hatalomnak számít, és lakosai tejjel-mézzel folyó kánanánban élnek – arról azért tudnánk , nem?
Sziasztok! :)
Byzon szerint:
2012. december 22. szombat – 17:10
http://ipon.hu/hir/a_fold_es_a_hold_kozott_huzott_el_egy_aszteroida__/23397
Bocs, itt egy link, ha sikerül betennem… :) Igaz, h NEM NAGY cuccos, de mindössze 2, azaz KETTŐ nappal az elhúzás előtt!!!!! fedezték fel…
Psze, ha becsapódik, akkor okoz kárt, nem túl nagyot, de annak a párszáz-párezer embernek, akit megöl, azért elég nagy kárt jelentene… A rokonaiknak is…
Ha pedig a tunguzkai eseményekhez hasonlítom, akkor ott is valami párezer négyzet KILOMÉTER!!!! területen döntött ki fákat, és csinált kis rendet… Magyarul rosszabb, ha fönt robban fel, bár közel a földhöz, mint az, ha becsapódik.
Más:
valaki a hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatban is írogatott, illetve sokan.
Ezzel kapcsolatban, és szigorúan politikamentesen, csak annyi kérdésem lenne /psze feltéve, h ha van állandó melóhelyed, ha tutira kapsz fizetést, és évekre előre tudsz tervezni!!!/:
ha venni akarsz egy kocsi, vagy mondjuk, legyen kisebb dolog, egy TV-t, legyen bármilyen, de csak éppen többet kapsz, mint ami a rezsi-kaja-utazás, akkor hogyan is vehetnél magadnak bármit?
Természetesen hitelre.
Márpedig nincs az a hülye, aki ingyé’ adna hitelt bárkinek. Ezen szempontból tök mindegy, h kihez mégy, mivel úgyis felszámol X összeget kamat és kezelési költség gyanánt.
EZ sztem nem bűn…
Régen mondjuk úgy ment, h ha visszafizettem hamarabb, mert mondjuk volt kis év végi zsé, akkor elengedtek valamennyi kamatot, vagyis jobban jártam.
Sajna, most ez így nem megy. Ill nem ÍGY megy…
Sztem ez a változás rossz irányú, de mivel aki hitelt vesz fel, az kényszerűségbe kerül, vagyis mindenképp ki van szolgáltatva, beletolják az arcába, h amennyi időre és amennyi kamatot számoltak, akk annak a kamatnak, ha rövidebb időn belül is, de meg kell lennie. :(((
De hát evvan, aki hitelt vesz fel, az sztem tudja, h van rá kamat, és a pénzt is vissza kell adnia majd.
És most kis politika, tökmindegy, h banki avgy párt, a lényege az, h az, aki hitelt vesz fel mindenképpen ki van szolgáltatva egy pénzügyi rendszernek.
Ha a bank szivatja meg, akkor a banknak, ha egy forintdőltés, bármi miatt, akk a vezetésnek.
Ráadásul sajna, manapság leginkább azok engedhetnék meg maguknak a hitel luxusát, akiknek am is sok van.
Vagy akik már akkor tudják, h csalni fognak, és azért merik felvenni…
A „normál” ember sosem tudhatja, h meddig van munkahelye, mikor kap, és h kap-e egyáltalán fizetést, ha kap, mennyit, max bízhat benne, h a cég tuti cég… :(((
Tessék megszűntetni a pénzt, járjon mindenkinek minden alanyi alapon, ne lehessen felhalmozni semmit, és kész… :DDDD
Ha valaki jobb cuccot akar, annak többet kellene letennie az asztalra.
De lakhatna, melegedhetne, ehetne, közlekedhetne, orvoshoz járhatna mindenki.
Csácsá, jóé jt és BÚÉK! :DDD
Dody
:)))
Dody: Manapság is vannak olyan konstrukciók, ahol tudsz előtörleszteni, ilyen pl. a legtöbb devizahitel, vagy a diákhitel. Ez egyszerűen attól függ, hogy milyen konstrukciót dolgoz ki a cég, és hogy mit ír alá az ügyfél. Ha egy konstrukcióban nincs lehetőség előtörleszteni, annak megvan az oka, így döntöttek üzletpolitikai szempontból. Nem mellesleg ha valakinek több pénze van amivel előtörleszteni tudna, akkor fektesse be addig, amíg nincs szüksége rá.
Az alanyi jogon járó dolgot meg gondolom poénnak szántad, csak sajnos sokan komolyan gondolják. Pedig van egy bazi nagy hátulütője: iszonyat sok a lusta ember, és kihasználnák a rendszert. Még így is sok van, és nem csak Magyarországon.
A végére pedig erre hadd reagáljak: „aki hitelt vesz fel, az sztem tudja, h van rá kamat, és a pénzt is vissza kell adnia majd” – nos hiszed vagy sem, vannak akik nem tudják. Persze jellemzően a legbutább, legtanulatlanabb rétegek. Meglepő, de van ilyen.
Sziasztok, ha már a hitelről beszélünk, akkor íme egy-két nyugati példa is. Tudni kell, hogy a bankoknak nincs igazán pénze, a bankárok feladata a pénzcsinálás. Tehát egyik részről a „takarékoskodók” beteszik a pénzüket hogy kamatozzon, amit aztán kölcsönadnak másoknak, nagyobb kamattal. Tegnap jelentette be pl. a francia TV is, hogy ismét csökken a kamat. Aki most vesz fel jelzálog hitelt, az 3% alatt is kaphat. Ez viszont azt jelenti, hogy aki a bankban tartja a pénzét, az tapsikol ha 1%-nàl több kamatot is kaphat.
Az országok is hitelből élnek, és a „gazdagságukat” a termelékenységükkel mérjünk fel, amit évente összehasonlítunk egymással. Ha a mutató nagyon jó, akkor pedig negatív kamattal kapják a hitelt. A németek és a belgák is pénzt kapnak még a kölcsönvett pénzért is, találjátok ki, hogy miért.
Ilyen pénzügyi környezetben tehát szerintem őrültség elsiklani egy 3% -os hitel mellet, és 7% -os kamattal finanszírozni a gazdaságot a piacról. A bankok érdeke az, hogy minél több pénzt szedjen be a visszafizetett kamattal, tehát minél kisebb legyen a kamatot fizessen a megtakarított pénzért. Ha pedig megszűnt a bizalom, akkor csakis számokkal lehet érvelni. Ha van pl. 100 € -m, akkor szerintetek mi éri meg jobban ? Otthagyni a bankban a sok pénzt 1% -os kamatra, vagy pedig venni egy EU-s országból származó államkötvényt ami 7 % -ot hoz majd évente ? Szerintem, a befektetőknek elég egyszerű a válasz.
De ez kinek jó még ? Ki fizeti majd meg ténylegesen ezt a hatalmas kamatot ? Nem lenne olcsóbb inkább a bizalmat visszaállítani és olcsó, 3-4 % -os hitellel fenntartani a gazdaságot ?
Most képzeljük el azt, hogy nincs egy forintom se, de előállok egy „hatalmas” üzleti tervvel. Legyen a példa pl. egy volt szobafestő, akit kirúgtak a munkahelyéről, de vannak kliensei. Ha van érdeklődés, akkor aláír egy pár szerződést, és elmagyarázza bankárnak, hogy milyen sok hasznot tudna termelni. Ami szerintem ilyen esetben a legfontosabb, az egy céges kocsi, nehogy a buszon kelljen szállítani a létrát. Ha sikerül meggyőznöm a bankárt, hogy az X részlet visszafizetése után marad még a hó végén 3-szor X, akkor talán ad majd kölcsönt a kocsira. Ha megy az üzlet azért nyer majd meg kamatozok neki, ha meg nem, azért mert eladja a kocsimat.
Ez persze csak egy példa annak illusztrációjára, hogy miért fontos a hitel egy gazdaság újraindításához. Ha ezt az állam bácsi is megérti, talán ki is fizethetné előre a munkanélküli segélyt amit nem munkanélküliként vesz majd fel a kirúgott munkás, és így lenne tehát egy induló alaptőke is egy cég indításához. Egyes nyugati országok esetében ez 7-8 éves segélyt is jelenthet, ami elérheti pl. a 30.000 € -t is. Így tehát nem a bank ad kölcsönt, hanem az állam előlegezné meg azt, ami úgyis járna. Van sok ismerősöm aki így indította el az üzletét vállalkozóként és ma is jól él.
Hat: Annyi kiegészítést hadd tegyek, hogy amikor betéti kamatról beszélsz, akkor nagyon nem mindegy, hogy milyen devizáról beszélünk, és hogy annak milyen az inflációs rátája. Egy EUR betétre pl. sosem fogsz annyi kamatot kapni, mint egy HUF betétre, de ez nem biztos, hogy rossz, mert mindeközben az EUR kevésbé romlik, mint a HUF, tehát jobban tartja az értékét.
Ennek fényében nem biztos, hogy a HUF-nál kisebb EUR betéti kamat annyira rossz lenne.
Viszont azt tegyük hozzá még, hogy a munkanélküli segélynek nem az a célja, hogy abból valaki üzletet indítson, illetve a legtöbb ember eltapsolná nagyon lazán már az első hónapban, ha több évit kapna meg egyszerre. Az emberiség nagy részének nem szabad sok pénzt adni egyszerre, mert egy gyerek szintjén élnek, és nem gondolkodnak előre. Csak a ma, most kell, ma este buli, a holnapot meg majd meglátjuk… Na így nem lehet élni, és mégis, így él nagyon-nagyon sok ember szerte a világon.
xezs: „nagyon nem mindegy, hogy milyen devizáról beszélünk” — igaz, de én EUR-ban gondolkozok. A forint 2006-ben kb. 250 EUR volt, most pedig kb. 290. Ez azt jelenti, hogy évente átlagban 2% -ot romlik csak az EUR-hoz képest, hacsak nem nem nyitja ki a száját egy-két úriember ;-) . Tehát ha a különbség évi 2 % és mondjuk itt max 1-2 % -ot kamatozik az EUR, a HUF többet hoz a konyhára ha a betét hozama meghaladja az évi 4 % -ot.
Persze, sok befektető inkább francia, német vagy holland kincstárjegyet vásárol 0 %-os kamattal, hogy legalább biztosan azt kapja vissza amit befektetett.
„a munkanélküli segélynek nem az a célja, hogy abból valaki üzletet indítson” — persze hogy nem, viszont segíthet olyan országokban, ahol nagy a munkanélküliség. Ezt a példát a spanyoloktól hoztam, úgy emlékszem, hogy ez az Aznar elnöksége alatt jött létre és akkor nagyon beindult a spanyol gazdaság. Nem az lenne a célja a legtöbb társadalomnak, hogy kevesebb legyen a munkanélküli és hogy minél többen dolgozzanak ? Igaz, azóta ott is bedőlt a bankrendszer a felelőtlen ingatlan beruházások miatt …
Szesztok!:)
xezs: köszi a választ, DE!
1:
az alanyi-jogos dumát NEM!!!! viccnek szántam, tök komolyan gondoltam…
aminthogy azt is, h sajna, tudom, csak már nem írtam le, h ahhoz, h ez igaz legyen, MINDEN embernek meg kéne változnia, amire sajnos, a kapitalizm és az összes többi ratyi rendszer NEM alapkövetelmény, és azt sajnos igazán el is hiszem, h amíg valami nagy-nagy baj nem lesz, ami az összes, tehát nemtomhánymilliárd embert, ill akik maradnak, összelapátolja, addig NEM várható egy ilyen társadalom… De sztem mindenképpen ennek kéne a jövőnek lennie, mert ez az egyetlen olyan lehetőség, amikor nem hal senki éhen, és amikor senki nem fagy meg, nem hal szomjan, stb…
Amíg lehetőség van mások elől lenyúlni bármit, csak azért, h nekem legyen olyanom, amire ugyan baromira nincs szükségem, de legyen ennek ellenére nagyobb, több, szebb mint egy olyan, amire ugyan szükségem van, de az van másnak is… :(
2:
én nagyon elhiszek Neked mindent, mert végül is látom itt-ott, h korrekt illető vagy, ha épp nem idegellek fel :D, de vhogy nem hiszem… sztem mindenki tudja, csak úgy csinál, mintha…
De bocs, most csak ennyi voltam, szesztok, jó éjt! :D
Dody
:)
Shaddark: „Csak hogy ez a pénz a semmiből lett, ezért érték sem kötődik hozzá. Így a földön meglévő valódi értékek (anyag, késztermék, tulajdon) már tizedakkorák sincsenek mint amennyi pénz a világon van. Ezért mindig bukni kell valakiknek, akik jobbára a kicsik – hisz nekik nincs befolyásuk a piacra.”
Ma ez az ára annak a luxusnak (és relatív luxusnak) amit ma még egy kispolgár is tapasztalhat elektromos áram, vezetékes víz, internet, infrastruktúra és még sorolhatnám mely formákban.
Értéket kétféleképpen lehet társítani egy értékközvetítőhöz. Abszolút módon, amiegy ilyen komplex rendszerben tarthatatlan, de még egy bennszülött törzs esetében is viszályokat szítana, mert mi alapján kategorizálnád például egyes élelmiszereket? Kalória alapján? Vitamintartalom alapján? Tetszési index alapján? Csak relatív értéket tudsz adni bárminek is, akár egy botnak vagy egy kőnek is az alapján, hogy egy adott időpillanatban, egy adott személynek az mennyire értékes. Ha éppen egy vadállat elleni támadásban szolgálja a védekezésedet, akkor felbecsülhetetlen, máskülönben akár értéktelen is lehet, mert ingyen is beszerezhető.
Amit te érték alapúnak hívsz az ugyanolyan relatív volt, mint a mostani rendszer. Mindössze annyival egészült ki (haladva a korral), hogy a nem materiális dolgokhoz is társítható érték, mint szellemi munka.
Úgy gondolod, hogy egy bank alapításához CSAK pénzre van szükséged? Akkor nagyon el vagy tévedve. Pénzt szerezni bárki tud. A gond ott van, hogy olyasmibe fekteti, ami nem elég jövedelmező ahhoz, hogy megtérüljön, ezért a potenciális befektetők körberöhögik. Vagy a másik eset, amikor annyira sötét, hogy önkéntes Emesét játszik a többiek (akiknek eszük van) meg persze, hogy nem fognak még 1%-ot sem adni a szóban elhangzott ötletekért, amiket ők a tőkéjükkel megvalósítanak. Utána mehet panaszra a helyi kocsmába, mert túl okosnak képzelte magát. Pedig ötletekből is meg lehet ám élni.
„Az hogy komoly gazdasági viszonyokat beszólások, álhírek, urban legendsek vagy bármi befolyásolhat elég rendesen, mintha a pénzügyi szakembereknek nem lenne agya és pénzügyi szakértelem helyett pletykákkal dolgoznának az ijesztő nekem.”
„Ha az informatikát is így működtetnénk mindig újraindulna magától a számítógéped ha hapcizol előtte”
Sokkal jobb, ha a programkódban elütsz egy karaktert akkor összeomlás, el nem indulás, memóriaszivárgás, folyamatos CPU terhelés és egyéb finomságok történhetnek. És végül az elmaradhatatlan magyarázat: bugmentes szoftver nem létezik.
Az emberek nem rendelkeznek kollektív tudattal, de még csak nem is szuperintelligens mind, ezért bármilyen a kapitalizmustól jobb rendszer egyenlőre utópia marad.
„pl. egy hdd gyártó tönkrement nemrég, pedig jó termékeket készített, vették is őket, azaz volt jó minőségű olcsó termék és kereslet is rá rendesen.”
Melyik? A Samsungot felvásárolta a Seagate a Hitachi-t pedig a WD (vagy fordítva). Nem tönkre ment, hanem a nagy hal megette a kicsit.
Hat: Még mindig túlságosan sokat remélsz az emberektől. Megmondom mi lenne. Felélnék az állam „szociális háló” címszó alatt elkülönített tartalékait, amiből ugyan valamennyivel több szivárogna vissza az államnak jövedéki adó címén (pia, cigi), de annál több folyna feketegazdaságokba (drogok, szerencsejáték), amiből még adóbevétel sem lenne, szóval nagyjából ugyanott lenne a pénzügyi mérleg. Ezek után két dolgot tehetne az állam. Széttárná a kezét (jogosan), hogy a sok söpredék megérdemelte, ha felelőtlenül eltapsolta a pénzt. Ekkor a sok söpredék (mivel immáron egyszerre sokan lennének) elindulna az internacionálét énekelve és a rohamrendőröket szétszednék és káosz lenne, amit idővel helyreállítanának (beavatkozna külföld), de hatalmas pénzeket emésztene fel, amiből a már meglévő, nagyvállalkozások profitálnának, akik újraépítik a megrongált, lerombolt dolgokat.
A másik lehetőség, hogy ugyanúgy kapnák a minimálisan kiporciózott segélyt, az eltapsolt pénzt pedig hozzácsapnák az államadóssághoz.
Hitelt pedig jó ötletre a bank is ad, amiben lát fantáziát, de valahogy szűrni kell a söpredéket. De a proli még a cigányságtól is rosszabb, mert utóbbi legalább bátran felveszi a hitelt, segélyt és mindent, aztán nem fizeti vissza és behajtani se tudják rajta, aztán még ha börtönbe kerül is az állam (és az adófizetők) fizeti az eltartását, ami egy düledező putrihoz képest nem is rossz (ha homoszexuális az illető és különben is otthonülős típus, akkor meg egyenesen a paradicsom). De a proli mit csinál azon túl, hogy panaszkodik? A hivatali ügyintézés is azért megterhelő számára, mert teljesen hülye. Az idősebb korosztály még megmagyarázhatja azzal, hogy más rendszerben nőtt fel, de egy 20-30 évest semmi sem ment fel a hülyesége alól. Az internetet készségszinten használja, a fizetését bankkártyára kapja, de még mindig a sárga csekkekkel bajlódik. Persze megmagyarázza, hogy vagy azért, mert több a kiadás mint a bevétel (gondnokság alá vele!), vagy valami más. De sosem a valódi indok, hogy a banknak nem mondhatja, hogy „Ne vond már le ezt meg azt, úgyse kapcsolják ki még ebben a hónapban, de nekem most piát vagy cigarettát kell vennem és má’ megint túlszaladtam.”
Emerson : „a proli még a cigányságtól is rosszabb” …”ha homoszexuális az illető” …”De a proli mit csinál azon túl, hogy panaszkodik” — ezek szerint az lehet csak jó ember aki nem proli, nem cigány és heteroszexuális.
Ha ezt megfordítjuk, akkor arra lehet következtetni, hogy szerinted csak egy gazdag kapitalista osztály, a nem cigány és a nem buzi érdemelné meg az életet. Itt tehát szembemész az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, amit Magyarország is aláírt. Az EU is ezen elvek alapján építkezik, de kezdem azt hinni, hogy Te inkább a szélső jobbhoz tartozol. Gyere ki Brüsszelbe, bemutatlak nyilas Barbinak, itt együtt szidhatnátok a prolikat meg a cigányokat. Csak Barbi még téged is leprolizna, hiszen biztos sokkal több pénzt keres mint te. Annyira elfogult vagy másokkal szemben, hogy ha r
Emerson : „a proli még a cigányságtól is rosszabb” …”ha homoszexuális az illető” …”De a proli mit csinál azon túl, hogy panaszkodik” — ezek szerint az lehet csak jó ember aki nem proli, nem cigány és heteroszexuális.
Ha ezt megfordítjuk, akkor arra lehet következtetni, hogy szerinted csak egy gazdag kapitalista, a nem cigány és a nem buzi érdemeli meg a munkát, tehát a méltó életet. Itt pedig már szembemész az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, amit Magyarország is aláírt. Az EU is ezen elvek alapján építkezik, de kezdem azt hinni, hogy Te inkább a szélső jobbhoz tartozol. Gyere ki Brüsszelbe, bemutatlak Nyilas Barbinak, együtt szidhatnátok a prolikat, a komcsikat meg a cigányokat. Csak Barbi még téged is leprolizna, hiszen biztos sokkal több pénzt keres mint te.