Marinov Iván Az alábbiakban a szeptemberi Jövő magazinban megjelent cikkem szerkesztett változatát olvashatjátok.
1. Valami becsapódik a Földbe
A sok tízmillió éves időszakonként ránk zúduló űrtörmelék nem egyszer eltörölte már a Föld élőlényeinek nagy részét. Alok Jha tudományos újságíró szerint 30-35 millió éves ciklusokban a Naprendszer fel-alá mozog a Tejútrendszerben, és amikor áthaladunk a legsűrűbb részén, eltalálhat minket valamilyen kozmikus tárgy. A Pánikológia című könyv szerzői szerint már egy százméteres átmérőjű kisbolygó is hatalmas károkat okozhat, attól függően, hol ér földet. Száraz landolás körülbelül tízezer ember életét olthatja ki, ha viszont a tengerbe csapódik, az áldozatok száma a szökőár következtében több millió lehet. Félni viszont nem kell, a mi életünket – beleértve az unokáinkét is – jelenlegi tudásunk szerint nem fenyegeti ilyen veszély. A kockázat ráadásul tovább csökken, ha időben értesülünk a veszélyről.
2. A Nap haldoklása
A Nap több milliárd év múlva bekövetkező haldoklása a távoli, de biztos világvégék közé tartozik, ahogy erre a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök is rámutatott. A csillag jelenleg életének középső szakaszában tart, körülbelül ötmilliárd év múlva azonban elfogynak elégethető hidrogénkészletei. E ponton a Nap magja előbb zsugorodni kezd, majd külső rétegei a jelenlegi átmérő több tízszeresére tágulnak. Az égitest elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt, és ha a Föld még túl is éli ezt a tágulást, az élet egészen biztosan kipusztul. Ezután a Napból Vénusz-méretű, a jelenleginél százszor fényesebb fehér törpe lesz, és intenzív fénye kiégeti a Föld kőzeteit és szétszakítja a felszíni molekulákat.
3. Földönkívüliek támadása
Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvételről Stephen Hawking fizikus pár éve igen pesszimistán nyilatkozott: szerinte az emberiség akkor jár a legjobban, ha az élet más formáinak keresése helyett inkább megpróbálja elkerülni a kontaktust. S ha nem is mindenki ért egyet vele ebben, már úgyis mindegy. Ahogy a földönkívüli intelligenciát keresők egyik vezető csillagásza rámutatott: a televízióknak, rádióknak, radaroknak köszönhetően a világűr már jó ideje tele van a nyomainkkal. Persze, ha a statisztikát nézzük, a Hawking-tábornak nincs oka aggodalomra. A találkozás valószínűsége igen kicsi, még ha eddig nem sikerült is tudományos megalapozottságú képletet találni a civilizációk közötti randevú lehetőségének kiszámítására.
4. Megacunamik
„La Palma az Atlanti-óceánba fog omlani. Nem az a kérdés, hogy ez be fog-e következni, hanem hogy mikor” – idézi az egyik katasztrófakutatót Alok Jha. Aki szereti a borzongást, annak a turisták által kedvelt sziget geotörténetének tanulmányozása megfelelő olvasmány lehet. Egyes jelentések szerint egy jövőbeli vulkánkitörés soha nem látott méretű földdarabokat szakíthat ugyanis a vízbe, ami akár 800 méter magas és óránként 240 kilométeres sebességű hullámokat gerjeszthet az óceánban. Ekkora vízfal nemcsak minden útjába eső szigetet elsöpörne, de az európai, az afrikai és az amerikai partokig se nagyon csökkenne 40-90 méter alá. Persze, ahogy az lenni szokott, olyan kutatások is léteznek, amelyek megalapozatlannak tartják a szigettel kapcsolatos riogatásokat.
5. Szupervulkánok
Globális következménye lehet egy normál vulkánnál sokkal erősebb szupervulkán kitörésének is – ekkora erupció hatása 900 méter átmérőjű aszteroida becsapódásához mérhető (ennek tizedének hatását lásd fentebb). Geológusok becslése szerint a 100 ezer évente előforduló, az 1883-as Krakatau-kitörésnél százszor nagyobb erejű katasztrófa esélye ötször-tízszer nagyobb a következő pár ezer évben, mint egy aszteroida becsapódása. Ilyen szerencsétlenség esetén kontinenseket borítana el a sár, a hamu és a tűz, az átlaghőmérséklet pedig fény hiányában drasztikusan csökkenne.
6. Mesterséges fekete lyuk
Népszerűek azok az elméletek is, amelyek az emberi tevékenységben látják világunk pusztulását. A legújabb ezek közül a médiában is alaposan kitárgyalt nagy hadronütköztető (LHC). A CERN svájci–francia határon kiépített részecskegyorsítójától a tudósok azt várják, hogy kitágítja a világunkról szerzett információk határait. A gyorsító ellenzői viszont attól félnek, hogy megismerés helyett önmagunkat pusztítjuk el, például mesterségesen létrehozott fekete lyukkal. Fekete lyuk és fekete lyuk között azonban nagy különbség lehet, ugyanúgy, ahogy az állat szóval egyaránt leírható elefánt és amőba mérete között is – mutatnak rá fizikusok. Miközben a Földet csak több tonnás fekete lyuk tudná eltüntetni, az LHC-ben születő lyukak súlya a gramm értékelhető hányadát sem éri el. Ilyen lyuk az előtt elpárologna, hogy bármi kárt okozna – érvel Alok Jha. Arról nem is beszélve, hogy ami a gyorsítóban történik, a természetben már számtalanszor bekövetkezett a Föld története során, bolygónk mégis él.
7. Atomháború
Hirosima és Nagaszaki, majd egy korszakkal később a csernobili és a fukushimai katasztrófa példáján a világ ízelítőt kapott a nukleáris pusztítás erejéből. A kölcsönös bizalmatlanságban átvészelt hidegháború már a múlté ugyan, de időközben új hatalmak jelentek meg a nukleáris csapásra képes államok térképén. A ma közel tucatnyi tulajnak több tízezer rakétatöltete van, bevetésükkel százmilliókat lehetne rövid időn belül elpusztítani.
8. Terrortámadás
Arctalan fenyegetésként rendre felbukkan a mindenre elszánt terroristának a képe is, aki valamely bizonytalan státusú állam rosszul fizetett tudósainak segítségével jut radiológiai, biológiai vagy vegyi fegyverhez. Az alapanyagokhoz manapság valóban nem olyan nehéz hozzáférni, sokkal nehezebb viszont hatékony bombát gyártani belőlük. Bárhogy jön is össze ilyen összeesküvés, valószínűleg nem pusztítaná el a civilizációnkat. Egy-egy várost örökre tönkre tudna ugyan tenni egy piszkos bomba, súlyosak lennének a csapás pszichológiai és gazdasági következményei is, de a földi élet eltörléséhez többre van szükség.
9. Mesterséges szuperintelligencia
Ennél is kisebb az esélye, hogy a közeljövőben az általunk létrehozott intelligenciák okozzák majd a végzetünket. Jelenleg a legmodernebb gépek sem közelítik meg egy gyerek gondolkodásának komplexitását, s a legoptimistább technológiai jóslatok sem számolnak azzal, hogy a XXI. század közepe előtt elérjék az ember szintjét.
Egyes vélemények szerint e ponttól viszont a folyamatok felgyorsulnak, és a gépek gyorsan túllépnek rajtunk. Hogy miként fogunk együtt élni velük, az rajtunk is múlik, ezért az első szuperintelligencia megtervezésekor külön figyelemre lesz szükség. Van időnk gondolkozni.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
„A mai piacgazdaságban pedig nem teheti meg egy nagy cég, hogy veszélyes vagy mérgező terméket dobjon piacra.” — biztos vagy ebben ? Philip Morris is egész biztosan hegi levegőt árul.
„Most ne a gagyi kínairól beszéljünk, mert azok sufnicégek” — csak csendben megjegyzem, hogy ezek a „sufnicéget” ellátják termékeikkel az egész világot.
Hat: Akkor átfogalmazom, hogy pontosabb legyek: azt nem tehetik meg, hogy olyan terméket dobnak piacra, aminek mérgező voltát elhallgatják vagy szándékosan félrevezető módon pont az ellenkezőját állítják.
A cigarettáról pl. köztudott, hogy mérgező, mégis szívják az emberek. Állítom, hogy nincsen olyan dohányos, aki nincs tisztában azzal, hogy mérgező. Szóval a cigi pont rossz példa.
Itt van pl. egy jó példa:
http://gosser.hu/pdf/fogyaszd_felelosseggel.pdf
Nem azt írják, hogy igyál mint a disznó, hanem pont azt, hogy ésszel fogyaszd. Ha olyan szar szemét vállalat lenne, mint amilyennek a legtöbb multit ti hiszitek, akkor az állna ott nagybetűkkel, hogy semmi bajod sem lehet, igyál meg huszat egy este nyugodtan.
Xezs, a multik ettől kifinomultabb módszereket használnak. Tényleg nem árt felhívni a fogyasztók figyelmét a veszélyekre, ezt itt a Heineken tudatosan megteszi, de szerintem ez semmit se ér. Aki alkoholista, annak édes mindegy hogy tudja-e hogy drogot fogyaszt, hiszen a szervezete már kívánja. A cigivel nem csak a „mérgezés” a baj, hanem az is, hogy telenyomják még több tucat szarral ami tovább fokozza a függőséget. Így aztán még rákos tüdőt is mutogathatnak a dobozán, a függő ember ezt így is megveszi, mert kell neki. És így aztán dől a sok pénz !!!
Az alkohollal ugyanez a helyzet, van aki azért iszik mert nem tud meglenni nélküle, és hidd el nem fog két pohárnál megállni. Ez kb, olyan mintha egy Porsche kereskedő felhívná a vevő figyelmét, hogy ne menjen túl gyorsan, mert ez veszélyes. Belgium a sör országa, itt aztán tényleg mindenki tisztában van a sör erényeivel és veszélyeivel, de itt is minden reklámot azzal fejeznek be, hogy „fogyassza mértékkel”.
Gala: Akkor fordítsuk meg a kérdést: Ha az emberiség képes lenne például elérni, hogy valami örökös rutinfeladat és egyáltalán nem szórakoztató vagy élvezetes (az evés például nem ilyen, mert a finom ételeket élvezettel fogyasztja az ember) tevékenység, például a székelés vagy a vizelés helyett mondjuk CO2 formájában távozna a salakanyag, tehát megspórolhatná az ember eme örökös rutinfeladatokat (ismétlem: teljesen elméleti okfejtés), majd évezredekig ebben élne, hozzászokna, akkor vajon kényszer nélkül visszakövetelné a hagyományos megoldást? És ha kényszerrel létre is lehetne hozni, hogyan lenne képes egy kis, hatalom nélküli internetezőkből álló csoport az egész emberiség biológiai működését egy csapásra a többségi társadalom akarata ellenére, mi több: vehemens tiltakozására megváltoztatni?
Az élelmiszer romlandó. A pénz nem. Az idealista közgazdászok pedig alkothatnak különböző kreditrendszerektől, alapjövedelmen át egészen erőforrás alapú gazdaságig mindenféle társadalmi modellt, azok a gazdagok, akik passzívan élnek a már felépített birodalmukból, nem lesznek saját maguk ellenségei, hogy olyan rendszert hagyjanak jóvá/szavazzanak meg, ami számukra előnytelen lenne. Ez működteti a gazdaságot, ez élteti az embert, ez sarkallja nagyobb tettekre, hogy életében elérheti azt az anyagi függetlenséget, ami után vagy egyáltalán nem kell dolgoznia többet, vagy csak nagyon keveset és számára örömteli tevékenységet. Ha ezt elveszik tőle, akkor nem lesz, mi motiválja.
Abban meg remélem te magad sem hiszel, hogy majd mindenkit megszáll hirtelen valami olyan mértékű önuralom, amit egy buddhista mester is megirigyelne és innentől senki nem lesz korrupt egyáltalán.
Végül, hogy tovább hasogassam a szőrt: Hol húzod meg a határt a jogos profit és a profitéhség között? És mi alapján?
„Tehát ha abból van profitja, hogy mérgező vagy veszélyes terméket dob a piacra, mert annak olcsóbb az előállítása, vagy nem használ a gyárakon szűrőberendezést, mert túl drága felszerelni”
Akkor (amennyiben ez jogilag bizonyítható is) egy gazdasági versenyhivatal úgy bünteti meg, mint annak a rendje. Ha pedig jogi kiskaput használ ki, akkor életre lehet egy lobbicsoportot hívni.
„a dolgozóknak alig fizet, mert nem hiszi, hogy a több pénzért jobban dolgoznának”
Ezt már a dolgozóknak kéne kiharcolniuk. De amíg sztrájk esetén röhögve kirugdoshatja az egész részleget, mert úgyis lesz, aki ugyanannyiért elvállalja helyettük, addig miről beszélünk? A magyar ebből a szempontból különösen birka. Ha az állam nem bábáskodna felettünk és nem állapítana meg minimálbért, még némelyik munkáltató azt is elérné, hogy a dolgozó fizessen azért, hogy dolgozhasson.
„Emellett persze, az igazgató évi 3x megy luxusnyaralásra, és a negyedik villáját veszi/építteti valami gazdag környéken.”
És van 1 igazgató és mondjuk 1000 dolgozó. Ami annyit jelent, hogy ha az igazgató a 10 000 000-s fizetését szétosztaná a dolgozók között (tehát a teljes fizetését), akkor mindenki kapna 94 000 bruttó helyett 104 000 bruttót. Valahogy nem nagyon megy ez az exponenciális matek. Talán ezért van ekkora sikere az MLM-nek is? (költői kérdés).
Hat: Az a baj veled, mint sok más emberrel, hogy 100%-ban le szeretnéd venni az egyén válláról a saját sorsa iránti felelősség terhét, majd egy nemes dobással átdobni bármilyen, számodra felsőbb (vagy annak tűnő) hatalom nyakába. Ez aztán lehet állam, EU, multi, tökmindegy. Én erre azt mondom, hogy nagy lószart.
Igenis minden ember felelős a saját maga sorsáért és ha valaki dohányfüggő vagy alkoholista, csakis ő fog tudni leszokni róla, senki más.
Aki nem szokott rá, miért nem szokott rá?
Aki képes volt önerejéből leszokni, miért volt képes rá?
Mindenkinek el kell döntenie, hogy megteszi-e azokat a lépéseket, amiket meg kell tennie a saját sorsa jobbítása érdekében, vagy inkább nyüszítve, földön fetrengve szidja a „felsőbb hatalmat”. Lássuk be, az elsőnek kicsit több értelme van.
„Aki nem szokott rá, miért nem szokott rá? Aki képes volt önerejéből leszokni, miért volt képes rá?” — na itt van az a pont, ahonnan nincs értelme tovább vitázni.
Kívánom neked xesz, hogy ne legyenek problémáid az életben (úgy érzem szavaidból, hogy nagyon fiatal vagy még), mert akkor ezek szerint te leköpnéd a feléd nyújtott segítő kezeket is.
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden olvasónak !!
„Kívánom neked xesz, hogy ne legyenek problémáid az életben (úgy érzem szavaidból, hogy nagyon fiatal vagy még), mert akkor ezek szerint te leköpnéd a feléd nyújtott segítő kezeket is.”
Ezek szerint ha valakinek problémái vannak az életben, akkor arra az alkohol és a dohányzás a megoldás? És mégis mit oldanak meg? Egyfajta közvetett Taigetosznak is fel lehet fogni, ugyanis ezek az emberek nagyrészt állami juttatásokból (amiket az adófizetőktől von az állam és az állam zsebéből mennek a „rászorulóknak”) élnek, majd veszik meg a jövedéki adóval terhelt termékeket (amik az állam zsebébe mennek vissza). Vagyis egy részük, mert sok esetben még elagonizál a szerencsétlen gégerákkal, tüdőrákkal, májcirrózissal, nem beszélve a többi, egészségtelen életvitelből fakadó betegségekről, szintén az állam pénzén (TB). Mindenesetre az állam esetében legrosszabb esetben is egy nullszaldós játék. Az adófizetők fizetik ki az életképtelen emberek lassú, de legális öngyilkosságát.
Olvasva az előzőeket(xezs,Hat,Emerson,Gala)az a véleményem alalkut ki,hogy nem elég 2-3 könyvet olvasni(Asimov)hanem kellene egy kis Jókait,Vernét,de a közgazdaságban ismert Hegelt,vagy Marxot,de a tudományos ismeretterjesztést is.A vitából azt szűrtem le, hogy alapvető közgazdasági ismeretek nélkül való viták vezethetnek az értelmetlen és vagdalkozó riposztokhoz.
Egyéb véleményem pedig az, hogy a munkást(aki eladja munkaerejét)mindegy milyen rendszerben,mindíg is arra ösztökélték, hogy egy dolog legyen neki fontos,a munkájából való megélés,és családja eltartása.
Ezzel máris belekényszerítette a munkaadó egy olyan rendszerbe,amiből nincs kiút.Amelyik munkaadó(tőkés,vállalkozó tulajdonos)ezt keményebben csinálja,mert több profitot akar,ott sztrájkok lehetnek,amelyik kevésbé keményen az talán hamarabb tönkremegy.Az állam ezt hamar észrevette,és igen gyorsan kitalálta az adókat,melyek nem a munkaadót érintik,hanem a munkavállaló által előállított-egyre magasabb érték-levonásából.
Ezeknél nem játszik szerepet, hoyg melyik munkavállalónak mi az értéke, hiszen a munkaadó nagyon jól tudja, hogy munkavállalói közül ki mennyit képes előállítani.
A számítógép korának legnagyobb baja az, hogy virtuális értéket állít elő(azaz nem létező)mert kivéve néhány munkaszervező területet,a számítógépes programok nem termelnek,(kivéve a robotprogramokat)hanem ellenőriznek,rendszereznek,terveznek,biztosítanak.Ezek alkotják a termelő szférára épülve azok 130-140%-át.Ez úgy értendő,hogy az előállított termék árában az alapanyag,és a közvetlen munka+ energia összegén kívül ezeknek 130-140%-a minden olyan egyéb költség,aminek semmi köze a termékhez.Ehhez jönnek még az adók és a profit.Ez a legegyszerűbb séma,amivel be lehet mutatni,hogy miért lesz időről- időre gazdasági válság.Az eladható termékekre rátelepszik a pénzügyi rendszer,ami nem fejleszti,hanem megakadályozza a (termelő)vállalkozások fejlődését,mert olyan szolgáltatást nyújt(állami kötelezettségként)ami profitorientált,és mindezt egy olyan szervezettel,aminek semmilyen termelő funkciója nincs.
Ez természetesen tovább növeli a termék árát,és mire a vevő megveszi,már többszörösét fizeti ki az előállítási értékének.Ez a spirál világosan érthető,és nyomon követhető mindaddig,amíg vevő van.Amikor egy gazdasági válság elindul,akkor a spirál visszafelé megy mert az egyre kevesebb vevő,nem fizeti meg a termékre rakódó + -okat,és egyre olcsóbb termékeket keres,ami csökkenti azokat a bevételeket (állami és vállalkozói),amikről nem akarnak lemondani.A profit és az adó.Ezért csökkentik a munkabéreket,ezzel a vásárlóerőt.És ez mindaddig tart,amíg a munkaadók valamiféle erőre kapva (hogy honnan azt mély homály fedi)ismét emelik a munkabéreket…és felfelé indítják a spirált.Hogy a közben felhalmozódott készletekkel mi történik az egy újabb fejezet,mert az igazi haszon abban van.
Kedves Tamás, ez egy érdekes eszmefuttatás volt. Kiegészíteném azzal, hogy túlmenően a humán erőforrásokon, rengeteg állam a nyersanyag erőforrásokra is rátelepszik, mint pl. a kőolaj termékek. Itt a végtermék ára, pl. a benzin amit tankolunk, max. 20-25% a annak amit fizetünk érte. Sokszor elgondolkoztam már azon, ha egyszer ez is elfogyna, akkor mire tolnák át az így kieső adóbevételt. Jelenleg a hidrogén tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak, mert az elektromos autók csak városi, vagy rövidtávú közlekedésre alkalmasak. Hidrogént pedig könnyen elő lehet állítani, de akkor a vizet adóztatnák meg. Ha esetleg a bio üzemanyag lenne a nyerő (colza olaj) akkor azt, ha pedig a „villany autó”, akkor biztos jön majd az „akkumulátor” adó is.
Szerintem tehát nem csak a fizetésemelés lenne a felfelé ívelő spirál kulcsa, hanem az ezért kapható termékek olcsóbbodása is. Sok termékkel ez megvalósítható (ruha, TV, stb.) de ahol tényleg rengeteg adó van (benzin), ott ez nem nagyon divat.
A fogyasztás újraindításához pedig sokszor hitel is kell, de itt viszont szintén hatalmas a köd. Ha ugyanis a bankok emiatt bedőlnek, az „állam bácsi” nálunk (Belgiumban) mindig a zsebébe nyúl hogy megmentse őket. Ezt a mentést pedig végül mindig a kisemberek fizetik vissza adó formájában.
Mennyire bírom, amikor Világvégéről beszélnek, mindig valamilyen válogatás nélküli katatsztrófa jön szóba. Pedig a legtöbb vallás „világvégéje” egy isteni ítéletről beszél, a jó és rossz végső harcáról, a gonosz pusztulásáról, amit nem lehet kijátszani modern Noé-bárkákkal, űrhajókkal, bunkerekkel. Teszem hozzá, hogy pl. a Biblia sosem beszélt a Föld teljes elpusztításáról, és lásd Noé idejét, amikor a Teremtő egy természeti beavatkozással megváltoztatta a Föld szerkezetét, 8 személy számára pedig megmentést biztosított. Szóval, ne hagyjuk ki a Teremtő ítéletét sem a felsorolásból, ez pedig nem dátumhoz kötött.
„Ezek mint alapprogramok beégetésével nem lehet ez veszély számunkra, hisz a gépek, amiket építünk, egy olyan programozást követnek, amit mi alkotunk.”
Ez sajnos korántsem így működne.
Asimov jó író volt, de akkoriban még nem tudta hogyan is fog működni ez.
Ha jobban belegondolunk, a mai jól működő mesterséges dolgok a valódit utánozzák le. A legtöbb ember által készített dolog bárhogyan is kezdték el, a végén a természetben kialakult megoldásra kezdett hasonlítani, mert az a legtökéletesebb. Nem tudom ki/mi „rakta össze” a világot de kis szórással minden tökéletesen működik benne, – pedig olyan bonyolult dolgok amiket több évezredig tartana akár számítógéppel is 1/1-ben lemodellezni jelenleg.
A lényeg, hogy a statikus programozással ahol ez tökéletesen alkalmazható max. egy hangyát lehet lemodellezni. Az ember önfejlődő, öntanuló elme.
Ha hasonló szintű mesterséges intelligenciát szeretne valaki alkotni akkor bizony csakis ez az út járható.
Öntanulás esetén pedig mindig ott a rizikó, – hiába lesz alap program ha a ráépülő rutinok mind saját maguktól alakulnak ki. Előbb – utóbb bizony felül fogja tudni bírálni ezeket, mert így nem lesz „szabvány” program ezekben ahol minden robot egyforma. Így kikísérletezhető hogy hogyan lépjen túl az alapprogramon a leendő MI – mert lehet hogy az alapváltozatnál működni fog a blokk, de az öntanult, önfejlesztett verziónál már nem.
Emberi iq-t pedig nem lehet másképpen csinálni, csakis ez az út járható…
Szerintem bár nem vagyok pénzügyes de amíg a pénz csak számítógép bit marad valódi érték helyett addig nagy gondok lesznek a világban.
Páran rájöttek a tűz közelében hogy nem szükséges munka, fáradtság, tudás a pénzcsináláshoz és a maguk számára megalkotott igencsak tökéletlen pénzügyi szabályozásokkal a semmiből állítanak elő trilliárdokat.
Pl. ha valakinek van pénze bankot alapítani, csak beír a számítógépben pár trilliárdot a semmiből és készen is van, mehet az üzlet. Nem a meglévő pénzéből csinál üzletet, azaz a pénz ma csak bizalom a bank iránt.
Csak hogy ez a pénz a semmiből lett, ezért érték sem kötődik hozzá. Így a földön meglévő valódi értékek (anyag, késztermék, tulajdon) már tizedakkorák sincsenek mint amennyi pénz a világon van. Ezért mindig bukni kell valakiknek, akik jobbára a kicsik – hisz nekik nincs befolyásuk a piacra.
A bankrendszer találmánya szerintem a világ legroszabb húzása, amíg érték alapú volt a pénz addig hasznos találmány volt, de most csak a modern rabszolgaság létrehozója és fenntartója lett.
Az emberek pedig egyszerűen nem látták ezt át, mert senki nem látott bele ezekbe a dolgokba. Mostanában kezdenek rájönni mi is történik… Remélem tesznek is ellene előbb – utóbb.
És persze ehhez jön amit Tamás írt – az emberiség felsőfokú képzettjeinek fele teljesen felesleges munkát végez ma, a maradék egyharmada szintén.
Pénzügyesek, brókerek, könyvelők… Egy virtuális világot alakítgatnak ahelyett hogy előbbre vinnék az emberiséget a valódi fejlődésben.
Meg is látszik az eredménye…
Shaddark! Amit fentebb írtál, az jó nagy zöldség, már ne haragudj. Mi az, hogy értékalapú pénz? A pénz mindig is a bizalmon alapult, konkrét megjelenési formájától függetlenül. Az aranytallérnak is az adta az értékét, hogy az ember számíthatott rá, hogy más árukra tudja elcserélni. A papírbankóra és a bitekre ugyanez áll. Az áru és a pénz mennyiségét meg ugyan miféle etalon alapján hasonlítod össze? Csak annyit tehetsz, hogy megállapítod, hogy mondjuk egy év alatt hogyan változott az árumennyiséghez képest, aztán kijelented hogy ekkora volt az infláció (vagy a defláció). Nem egy abszolút érték, hanem a folyamat a lényeg. Bank (vagy egyéb vállalat) alapítása esetén sem „írhatnak be” bármekkora tőkét az alapítók – az egyszerűen csalás, bűncselekmény lenne. Persze biztosan vannak, akik elkövetnek ilyen stikliket, de vannak ez ellen felügyeleti szervek, törvények. A vállalatok túlnyomó többsége azért nem fiktív tőkéből jött létre. Ha a hitelezést vizsgálod, lényegében bizalmi kapcsolatokat, sőt bizalmi láncokat látsz, amelynek a végén tényleges vagyon van.
A felesleges munkáról meg annyit, hogy elég önkényesen jelölted ki, hogy kik végeznek felesleges munkát. Ezt valójában nem lehet eldönteni, mert nincs objektív mértéke a munka szükségességének, csak a rá vonatkozó igényt tudjuk mérni – abból, hogy mennyit fizetnek érte.
Én sem állítom, hogy a létező világok legjobbikán élünk, de legalább ábrándokba ne ringassuk magunkat…
„csak beír a számítógépben pár trilliárdot a semmiből”
Látszik, hogy nemhogy nem dolgoztál még bankban, de az épületét is csak messziről láttad.
Ne haragudj, de ilyen buta zöldségre nem tudok finomabbat írni.