Az Atlantic cikke személyes történetek és emberi emlékezéssel foglalkozó szakértők segítségével mutatja be, hogyan változnak emlékeink idővel.
Címke emlékezet
“A tények valója, érzések igaza” című novellájában a sci-fi író Ted Chiang azt mutatja be, miként változtathatja meg egy új technológia az emberi gondolkodást.
Bár emlékezetünkre szeretünk fotógyűjteményként gondolni, inkább impresszionista festmények sorozatáról van szó, amelyek alkotója nagy szabadsággal viszonyul a témához – mutat rá Daniel Gilbert harvardi pszichológiaprofesszor.
A 2001-es WTC-merénylet idején hivatalban lévő amerikai elnök, George Bush rosszul idézte fel az emlékeit.
Erre vonatkozó kutatások ugyan még nincsenek, de már a kamufotók is elképesztő hatással voltak a múlt felidézésére. A kamufelvételek emellett a valós felvételek hitelességét is csorbíthatják.
Valószínűleg veled is előfordult már, hogy élénken emlékeztél egy történésre, de minden más bizonyíték ellened szólt. A jelenség oka az agy működésében keresendő – mutat rá könyvében Kathryn Schulz.
A felejtés az emlékezet lényeges funkciója, amely lehetővé teszi a hatékony működést. A szelekció azonban nem mindig sikeres: néha hasznos információkat felejtünk el, triviális vagy nyomasztó infók viszont megmaradnak emlékezetünkben. Miért?
Az HBO egyik új szolgáltatása apropóján a Quartz szerzője olyan cikket írt, amelyben a szürke különböző árnyalataival jelölte az egyes infók hitelességét.
Az emberi agy nem képes minden részlet megőrzésére, és emlékeink befolyásolhatók – az ezzel foglalkozó kutatások érdekesek a legendák vizsgálóinak is. Íme néhány példa az emlékezet kísérleti úton történő átalakítására.
És mirét tjuduk még eénnl is knnöyebebn ellovsnai ezt? Mert agyunk kiegészíti a nem létező korrektorom helyett a dolgokat. Találgat, és kicsit lassabban ugyan, mint normális esetben, de célba ér.