A járványtörténész szerint a járványok általában ablakot nyitnak egy olyan világra, ami amúgy nem látszik – a felszín alatt húzódó konfliktusokra, egyenlőtlenségekre. Azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány alatt a társadalom két táborra szakadt a lezárások hívei és ellenzői között, Vargha elmondja:

“Mindig voltak, akik ellenálltak bármilyen intézkedésnek. A karantén az egyik legrégebbi módszer, amelynek a hatékonysága is vitatott volt. De amíg nincs elég információ, ez az egyetlen eszköz. Óriási probléma, hogy feketén-fehéren kezeljük a kérdést, mintha csak a két véglet, a teljes lezárás és a teljes szabadság létezne.”

Az oltásokkal kapcsolatban – egyfajta történelmi párhuzamként – az interjú felidézi az ötvenes évek végi poliojárványt is, amelyet szintén nem szüntetett meg azonnal az oltás felbukkanása. Ezzel kapcsolatban Vargha elmondja:

“Nem tudni pontosan, miért nem működött kezdetben elég hatékonyan az oltás. Sok szülő azt mondta, hogy az állam hibája, kevés volt az oltóanyag, nem a teljes adagot adták be a gyerekeknek. Az állam szerint viszont nem elegen oltatták be magukat. Voltak orvosok, akik azt állították, olyan rossz minőségű tűket kaptak, hogy szerteszét folyt a vakcina, nem is tudták, mennyit adtak be valójában. Végül a Sabin-csepp oldotta meg a helyzetet 1959 végén.”

A lezárások és oltások elleni társadalmi ellenkezés, a bűnbakkeresés és az álhírek terjedése jellemző volt a korábbi idők járványaira is. Az interjúban Vargha rámutat:

“A késő középkori pestisjárványok idején Nyugat-Európában pogromokban gyilkolták vagy űzték el a zsidók nagy részét, őket okolva a járványért. A XIX. század végén a brit uralom alatt álló Indiában a pestis ellen új, mikrobiológiai tudásra épülő, drákói intézkedéseket vetettek be a gyarmatosítók, de zavargások törtek ki, és a britek kénytelenek voltak együttműködőbb lépésekre váltani. Észak-Amerikában több helyen fegyveres csoportok járták az utcákat, hogy megakadályozzák a fekete himlős betegek járványkórházakba szállítását. Magyarországon híres az 1831-es kolerafelkelés, amikor a kutak fertőtlenítése kapcsán elterjedt, hogy a kormány és a földesurak meg akarják mérgezni a népet. A közelmúltban leginkább a gyermekbénulás felszámolásán dolgozó szakembereket érte erőszak, akik Pakisztánban és Afganisztánban próbáltak oltani. Ehhez hozzájárult, hogy Oszama bin Laden megöléséhez a CIA a helyi oltási kampányt is felhasználva szerzett információkat, ezt követően ugrottak meg drámaian az oltást végzők elleni gyilkosságok.”

A teljes interjút olvashatjátok a hvg360-on.

Kapcsolódó anyagok:

Illusztráció: National Archives

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!