A mostani koronavírus-járványt kísérő összeesküvés-elméletekről – köztük arról a konteóról, miszerint a megbetegedéseknek az 5G hálózatokhoz van köze – szó esett már ezen az oldalon is. E teóriák kapcsán a Forbes újságírója most annak a 19. század végi konteónak járt utána, amely szerint egy akkori globális influenzajárványt szintén egy technológiai innováció, az elektromos világítás okozta.

A gyanúról, miszerint az influenza elsősorban azokban a városokban jelenik meg, amelyekben elektromos világítást használnak, a New York Herald 1890. január 31-ei száma is hírt adott. A lap cikke szerint az orosz influenzaként emlegetett betegség annyiban különbözik a többi influenzától, hogy nem a “szokásos influenza bacilus” okozza, hanem egy elektromos fény hatására kialakuló, teljesen új bacilus. Az írás megjegyzi azt is, hogy az elektromosság és a betegség közötti kapcsolatot az a “tény” is alátámasztja, hogy a kór mindenhol a telegráfot kezelő alkalmazottakat támadja meg.

Az 1889-90-es oroszinfluenza-járvány a vasutak és óceánjáró gőzhajók révén újonnan globalizált világ egyik nemkívánatos következménye volt, ami egyben az összeesküvés-elméletek fellendülését is hozta – mutat rá a Forbes szerzője. Nincs ebben semmi csodálkoznivaló: az emberek krízishelyzetekben általában olyan teóriákat keresnek, amelyek visszaadják az életük feletti kontrollnak legalább az érzését. Főként így van ez, ha a kor kutatói nem tudnak magyarázatot adni a kór eredetére és terjedésére.

Bár a korabeli orvostudomány még messze járt a vírusok természetének megértésétől, természetesen már akkoriban sem az elektromosság volt a vezető teória az orosz influenzára. Sőt, a New York Herald fent idézett cikkében megfogalmazott jelenségre – azaz a telegráfosok feltűnő megbetegedéseire – a magyar újságolvasók már egy alternatív magyarázatot is kaphattak. Ahogyan arról az Ellenzék című lap 1890. január 10-ei száma beszámol:

“Londonban a járvány hasonlókép terjed. Először a nyomdászokat, hírlapírókat s a telegráf- és postahivatalnokokat lepte meg a járvány. Nyílt bizonyitéka ez is annak, hogy az influenza ragadós, s a kontinensről beérkezett hirlapok és egyéb szállítmányok vitték be a betegséget Londonba. Maga Salisbury, mikor ez influenzába esett, visszaemlékezett, hogy két nappal előzőleg egy Oroszországból érkezett diplomácziai okmány volt a kezében. Hasonlót erősít meg egy orvos tapasztalata. Az orvost influenzás nőhöz hívták. Az orvos megkérdezte, nem kapott-e pacziense Oroszországból levelet vagy szállítmányt a napokban. A nő beismerte, hogy Oroszországból épen megelőző napon kapott postaküldeményt.”

Hivatalos és nem hivatalos gyógymódok

Cikkében a Forbes szerzője idéz néhány gyógymódot az amerikai lapokból, de én itt inkább néhány hazai csodaszert mutatok be szintén korabeli újságok tudósításaiból és hirdetéseiből. A tanácstalanságot a betegség kezelésével kapcsolatban jól jellemzi a Fővárosi lapok 1889. december 29-ei számában idézett Figaro-cikk:

“Mindenki csak az influenzában szenved, mi annyit tesz, hogy martaléka oly betegségnek, mely semilyen s mégis valamennyit magában foglalja, oly betegség, melyet a beteg és az orvos egyformán nem ismer, oly roham, mely ellen nincs gyógyszer s minden szer alkalmazható. Oly krízis, mely végzetessé válhat, hogy ha nem kedvező s melyet gyógyítanak az orvosok, bár nem tudják mikor, miért, hogyan és mi módon és melyben maguk sem hisznek.”

A francia Figaro fiktív párbeszédének képzeletbeli orvosa végül azt tanácsolja: “Bízzuk az egészet a természetre, vegyünk be kis adagnyi antipirint s negyednapra bárki egésséges lehet s elmondhatja barátainak vagy a társaságnak, hogy influenzája volt.”

Az influenzával kapcsolatos egyik leggyakoribb hirdetés a magyar lapokban azt ígérte: “Az influenza ellen mint bebizonyult védszer eddig csupán az amerikai náthasó ismeretes. E sót szagolva, nemcsak az orosz betegségtől véd meg, hanem a már meglevő náthánál és főfájásnál is kitűnő gyógyszer. Egy üveg ára 40 kr.”

B. Bárdossy J. siófoki gyógyszerész ezzel szemben saját megoldást kínált az orosz influenzára. A többek között a Budapesti Hírlap 1890. január 8-ai számában megjelentett hirdetésében azt állította dobozonként 70 koronáért árult Kava-pasztilláiról:

“Elkerülhetetlen szükséges mindenkinek, hogy ezen általam föltalált, Influenza ellen leghatásosabb és kitűnő szert mindenki megszerezze magának, melynek használata után az Influenzás betegek tökéletesen meggyógyulnak, a nem betegek ezen kitűnő gyógyszert használva az Influenzától mentek lesznek. E kitünő, eddig el nem ért hatású gyógyszer, nemcsak az Influenzát, de minden néven nevezendő betegséget a legrövidebb idő alatt meggyógyít, kivéve a vérbetegeket. Számtalan köszönő irat. Még egyszer sem használtatott eredmény nélkül. Kapható a feltalálónál, használati utasítással.”

És hogy mit mondott a betegség gyógyításáról a korabeli orvostudomány? A Pesti Napló 1889. december 17-ei száma Korányi Frigyes, a budapesti orvosi egyetem híres orvostanárának előadását idézve leírja:

“Egy oly betegségnél, mely rendesen kedvezően végződik fölösleges sőt némelykor veszélyes az erőszakos gyógyeljárás különösen kárhoztatandók a divatban volt érvágások és mindennemű gyöngitései a betegeknek. (…) Legfőbb teendő a száj- és orrüregeket tisztán tartani, a szájat napjában borvizzel öblögetni. Hogy ha az influenza beállt, mindenekelőtt nyugalom kell, diéta megszorítás és enyhe izzasztókat adni (hársfa, bodza, ipecacuanha-forrázat.) Ha fejfájás van jelen, hideg borogatást rakni, és ha erős a fájdalom czélszerü antipyrint 1 /2—1 grammos adagokban rendelni, mely egyszersmind hurut ellenes szer. Ahol gastricus tünetek vannak jelen, czélszerü enyhe hashajtót adni (Tinct. Rhei), a heves tagfájdalom ellen morphium injectiot alkalmazni.”

Az orosz influenza néven elhíresült világjárvány Oroszországból kiindulva körülbelül négy hónap alatt futott körbe a világon, első hullámában a világ akkori 1,5 milliárd lakosából egymilliót megölve.

Illusztráció: forbes.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!