Az Eurológus az Európai Parlament nyáron létrehozott, többek között a dezinformációval is foglalkozó bizottságának elnökével, Raphaël Glucksmann-nal készített interjút.
Címke sajtó
Többek között ennek a fotóhamisításnak a háttere is kiderül Murányi Gábor új könyvéből.
A sajtó úgy láttatja magát, mint ami a valóság hiteles képét nyújtja, holott nem rendelkezik a valóság leírásának mindent átfogó képességével – véli Alain de Botton író-filozófus.
Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, miután a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, az incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában – írja Murányi Gábor a HVG-ben.
Hogyan etették olvasóikat a 20. század elején mindenféle vad történetekkel a bűnügyi újságírók? – az erről beszámoló anekdotára a keresztrejtvényben üzenő pincérről szóló bejegyzés írásakor bukkantam.
Magyar hazafi vagy a bécsi titkosrendőrség fizetett ügynöke volt-e a márciusi ifjak követelésére nyomdáját átengedő Landerer? Bár utóbbi vád már Landerer korában közismert volt, egy sajtótörténész szerint nincsenek bizonyítékok rá.
Könyvében Ryan Holiday bemutatja, hogyan működik napjaink hírhálója az Egyesült Államokban. A magát médiamanipulátornak nevező szerző úgy véli: a rendszer ismerői könnyen sikerre vihetnek egy terméket, de ugyanígy háborúkat is kirobbanthatnak.
Az 1944-ben alapított Le Monde sok minden volt már a honi hírügynökségi gyakorlatban: francia, párizsi, párizsi esti, neves párizsi, befolyásos, mértékadó, tekintélyes, nagytekintélyű, legnagyobb példányszámú. Az MTI most hadat üzent az elcsépelt jelzőknek.
Murányi Gábor sajtóbakis sorozata folytatásában egy 1974-es esetről számol be az őszi Múlt-kor magazinban.
A “mélységes megrendeléssel”-sztori után íme egy újabb legendás sajtóhiba, ezúttal a hetvenes évekből.