A tudomany.hu összeállításának legfontosabb mondanivalója, hogy bár nyelvünk finnugor eredetű, a magyar nép nem nevezhető finnugornak. A genetikai rokonság ugyanis sok esetben független a nyelvek rokonságától.
A világot bejárt hír szerint egy kanadai tini műholdképek alapján azonosította a maja várost. A szakértők szerint nem eszik olyan forrón a kását, de legalábbis még ellenőrizni kéne az állítást.
Mára Bosznia fontos turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát a 2005-ben felfedezett „piramiscsoport”, annak ellenére, hogy a projekt kezdettől fogva heves tiltakozást vált ki a hivatásos régészet képviselőiből. Horváth Zoltán egyiptológus-muzeológus a Tényleg blogon az elmélet alapjait boncolgatja.
Megdöbbentőnek kikiáltott képek terjednek a húsvét-szigeti szobrokról. Hogy lehet, hogy eddig nem fedezte fel senki, hogy a szobroknak testük is van? – szól a kísérőkérdés. Hát úgy, hogy már jó ideje nem kell ezt felfedezni.
Heribert Illig könyvében a történelem meghamisításáról elmélkedik. A Rubicon folyóiratban történész, jogász, csillagász és régész szerzők értékelték a teóriát.
Az Anonymus-beszámolón alapuló Pusztaszer-kultusz újabb fejezete nyílt meg azt követően, hogy az MTI hírül adta: az új alkotmány aláírása „az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg”. A cikkben ennek kapcsán rövid zanzát olvashattok Kovács Ákos tanulmányából.
„Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk” 
Elveszett maja várost talált egy 15 éves fiú? 
Mit érdemes tudni a boszniai piramisokról? 
A Húsvét-sziget szobrainak testük is van? 
Kitalált középkor: mi nem stimmel? 
Tényleg Ópusztaszeren ülésezett az első országgyűlés?