1994 és 2004 között írt munkáját Kovács Göndöcs Benedek 1882-es dolgozatával kezdi, amelyben a gyulai lelkész és pusztaszeri apát azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek. Göndöcs ugyanis azt állította, ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-család patrónájának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, vagyis annak az ősi bazilikának a romjait, amely a néphagyomány szerint „azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották”. Göndöcs javaslata tíz évvel később meghallgatásra talált, és az 1893-ban kiadott millenniumi programba bekerült Pusztaszer neve is.
Mindez annak ellenére történt meg, hogy – ahogy arra Kovács felhívja a figyelmet – Pusztaszer kultuszának indokolatlanságára már akkor is többen figyelmeztettek. Révész Imre akadémikus szerint például Anonymus honfoglalással kapcsolatban leírt állításának („azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának”) nincs semmi alapja, azt ugyanis történeti bizonyítékok nélkül, háromszáz évvel a honfoglalás kori események után jegyezte fel a Névtelen. Révész szerint árulkodó, hogy a magyarság életét meghatározó színhelyről Anonymuson kívül sem István törvényei, sem okleveleink, sem későbbi történészek nem tettek említést. Az akadémikus úgy vélte, merő fikció maga a szószármaztatás is („itt ejtették szerét” az országgyűlésnek), ez szerinte éppúgy népetimologizálás, mint a Munkácsnak a „munkás” szóból való eredeztetése.
Az indítvány hatására emelt pusztaszeri emlékmű, akárcsak a többi millenniumi emlékoszlop az úgynevezett dinasztikus-nemzeti emlékművek sorába tartozott – véli Kovács, aki szerint ezek alig titkolt provokatív célja az volt, hogy emlékeztessék “az utast, a honlakót és az innen elszakadni akaró nemzetiségeket, hogy e föld magyar államterület ezer év óta.” A kultusz bizonyításáért több korban is indult régészeti feltárás, és – Erdei Ferenc egykori MTA-főtitkár javaslatára – még a kommunizmusban is támogatták a település kultuszának országos szintre emelését, a folyó régészeti ásatások eredményétől függetlenül. Azokra persze felesleges is lett volna várni, mert – ahogy Kovács a feltárásokat vezető régészt idézi – “nem szégyen bevallanunk, hogy a mai régészet eszközeivel nem lehet sem bebizonyítani, sem cáfolni: hoztak-e törtvényeket Szeren a honfoglaló vezérek”.
Aki kíváncsi Kovács teljes tanulmányára, megtalálja a szerző Kitalált hagyomány című könyvében.
Fotó: fortepan.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Kovács szerint Anonymus hazudott, a Biblia egy meséskönyv, Jézus nem volt zsidó és a farizeusok terroristák voltak. Persze a Föld körül forog a Világegyetem. Shalom !
A hagyomány a fontos, nem az, hogy honnan ered, vagy eredetileg nem egy hótt butaságból vagy félreértésből indult.
Amúgy az új alkotmány az összes fülkeforradalmas egyéb marhasággal együtt ópusztaszerestől kinyalhatja
Ha “szer-eltek” itt a régiek, ha nem, ez
egy jelképes dolog akar lenni.
Még jó, hogy nem a bal ambérok döntik el … :)
Mit ír Anonymus?:A győzelem után Árpád fejedelem és vitézei a Körtvénytónak nevezett mocsárig vonultak és Gyümölcsény erdeje mellett harmincnégy napig időztek.
A Körtvénytó ma is létezik! Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza partján van, a folyó keleti oldalán.
Ha átkelnek a Tiszán, fel kellett volna lovagolni a “Bődi” révig, majd onnan újból le “szerig” Ez nagyon valószínütlen.
Cirbolya apó.
Hát, amióta Kövér László megkoszorúzta Csaba királyfi szobrát és még fejet is hajtott előtte, én már bármit el tudok képzelni.
Azért nem semmi, hogy Ákosnak a zenei karrierje mellett ilyen régészeti kutatásokra is van ideje – hihetetlen energiák vannak a srácban :D
bio
http://www.xn--kovcskos-bzac.hu/
Nincs nálam a történeti-etimológiai szótár, de nyelvtörténeti tanulmányaimból az még megvan, hogy a “szer” eredeti jelentése “út”; bár tőlem akár szerét ejthették a pusztában az országgyűlésnek, ahogy magam is szert tettem (TD-féle változatban “elejét vettem”) egy nemes hölgy közepére (~nek) a Középszeren (utca Miskolcon).
A magyarok történelme tömören összefoglalva:
Pusztaszertől – pusztaszarig…
Michael Knigthnek!
Kövér László koszorúja a székelységnek és hitüknek szólt.
a zsidók meg egy falnak imádkoznak ??
ne legyél ennyire prímitiv!
@lacus!
Nem a falnak imádkoznak, hanem a falnál. Azonkívül nem is Istennek, hanem Istenhez.
Koszorút elhelyezni halott, de tisztelt emberek emlékművein szokás. Így emlékezünk rájuk. Élő, esetleg sosem volt személyek, hitek és legendák nem szoktak koszorút kapni. Legalábbis eddig, tudtommal. De már én sem tudok csodálkozni. Próbálok nem annyira primitív lenni.
Balambérról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunok