1994 és 2004 között írt munkáját Kovács Göndöcs Benedek 1882-es dolgozatával kezdi, amelyben a gyulai lelkész és pusztaszeri apát azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek. Göndöcs ugyanis azt állította, ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-család patrónájának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, vagyis annak az ősi bazilikának a romjait, amely a néphagyomány szerint „azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották”. Göndöcs javaslata tíz évvel később meghallgatásra talált, és az 1893-ban kiadott millenniumi programba bekerült Pusztaszer neve is.

Mindez annak ellenére történt meg, hogy – ahogy arra Kovács felhívja a figyelmet – Pusztaszer kultuszának indokolatlanságára már akkor is többen figyelmeztettek. Révész Imre akadémikus szerint például Anonymus honfoglalással kapcsolatban leírt állításának („azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának”) nincs semmi alapja, azt ugyanis történeti bizonyítékok nélkül, háromszáz évvel a honfoglalás kori események után jegyezte fel a Névtelen. Révész szerint árulkodó, hogy a magyarság életét meghatározó színhelyről Anonymuson kívül sem István törvényei, sem okleveleink, sem későbbi történészek nem tettek említést. Az akadémikus úgy vélte, merő fikció maga a szószármaztatás is („itt ejtették szerét” az országgyűlésnek), ez szerinte éppúgy népetimologizálás, mint a Munkácsnak a „munkás” szóból való eredeztetése.

Az indítvány hatására emelt pusztaszeri emlékmű, akárcsak a többi millenniumi emlékoszlop az úgynevezett dinasztikus-nemzeti emlékművek sorába tartozott – véli Kovács, aki szerint ezek alig titkolt provokatív célja az volt, hogy emlékeztessék “az utast, a honlakót és az innen elszakadni akaró nemzetiségeket, hogy e föld magyar államterület ezer év óta.” A kultusz bizonyításáért több korban is indult régészeti feltárás, és – Erdei Ferenc egykori MTA-főtitkár javaslatára – még a kommunizmusban is támogatták a település kultuszának országos szintre emelését, a folyó régészeti ásatások eredményétől függetlenül. Azokra persze felesleges is lett volna várni, mert – ahogy Kovács a feltárásokat vezető régészt idézi – “nem szégyen bevallanunk, hogy a mai régészet eszközeivel nem lehet sem bebizonyítani, sem cáfolni: hoztak-e törtvényeket Szeren a honfoglaló vezérek”.

Aki kíváncsi Kovács teljes tanulmányára, megtalálja a szerző Kitalált hagyomány című könyvében.

Fotó: fortepan.hu

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!