Tényleg ezt mondta Albert Einstein a negyedik világháborúról?
Lehet, hogy Einstein is beszélt botokkal és kövekkel megvívandó negyedik világháborúról, de erre nincs szilárd bizonyíték, és a gondolat sem annyira eredeti – mutat rá a Snopes.
Lehet, hogy Einstein is beszélt botokkal és kövekkel megvívandó negyedik világháborúról, de erre nincs szilárd bizonyíték, és a gondolat sem annyira eredeti – mutat rá a Snopes.
Az ezzel foglalkozó, kattintásvadász cikkek összemossák egy orosz katonai szakértő mondatait a hivatalos orosz állásponttal.
Nukleáris szakértők szerint a híres hirosimai „gombafelhős fotón” valójában a támadás utáni tűzvész gomolygó füstje látszik.
Az első atombomba felrobbantásának fénye olyan erős volt, hogy még a vakok is láthatták – mesélik egy új-mexikói lány beszámolójára hivatkozva. A Snopes utánajárt, mit lehet tudni erről a csodatörténetről.
Néha a legnagyobb koponyákat is becsapják a természet különös játékai, mint az történt például az első atombombát tesztelő tudóscsoport tagjaival.
Kármán Tódor. Hevesy György. Polányi Mihály. Szilárd Leó. Wigner Jenő. Neumann János. Teller Ede – a magyar zsidóság köréből származott a 20. század kiemelkedő tudósai közül legalább hét, akiket kollégáik marslakóknak hívtak.
Bevándorlók és a kanyaró, interneten megölt műsorvezető, térképre tett városi legendák, bosszút esküdő király, A szürke ötven árnyalata által kiváltott vásárlói roham, atombomba Ukrajnában – többek között ezeket hozta február első fele.
Hogyan sikerült megőrizni az atombombagyártás titkát az amerikaiaknak, amikor másfél évvel Japán bombázása előtt még újságcikk is született a Los Alamos-i szupertitkos kísérleti telepről? Egy kiszivárgás története a The Atlantic cikke alapján.
Sztanyiszlav Petrov szovjet tiszt története 2012 szeptemberében bukkant fel a közösségi oldalakon. A sztoriból több dokumentumfilm is készült.
Egy állítólagos nagaszaki díszkapu képe járja az internetet, a jogos kérdéssel: miből készülhetett, hogy túlélte az 1945-ös atomtámadást és a 2011-es cunamit is?