A férfit a forgalmi ügyeletes vette észre, aki ezt követően lekapcsoltatta az áramot az alagútban. Az alagútfutó az Újpest-Városkapu megállónál meglépett a riasztott biztonsági őrök elől. Az Index szerint a Kontroll bemutatása óta rendszeresen érdeklődnek a BKV utasai, hogy mikor rendeznek a filmben látotthoz hasonló állomásközi futóversenyeket.
Könyvünkben, melyben többek között a metró illetékeseit kérdezzük az internetes fórumokról, baráti beszélgetésekből összegyűjtött metrós legendákról, – a Kádár-alagút és az atombunker-illúzió mellett – a versenyfutás is szóba jött. Szonntag Andor, cég járműműszaki főmérnöke akkor arról beszélt, hogy állomások közötti versenyfutásra nem volt még példa, csupán arra, hogy egy kiskatona leugrott a sínekre a Keleti pályaudvar állomásnál és elindult a Blaha felé. Előfordult azonban már „szörfölés”, azaz a két metrókocsi közötti utazás; Szonntag szerint nem egy fiatalt rajtakaptak már ilyen mutatvány közben. A szörfölők általában videóval vették fel egymás vakmerő produkcióját.
Maguk a Kontroll című film készítői úgy nyilatkoztak, a metrófutás puszta fikció, nem valós sztorikról mintázták azt. Ha az eset szombaton valóban megtörtént – márpedig az Indexnek a BKV megerősítette az értesülést -, akkor ismét találtunk egy példát az ostensionre, azaz arra a jelenségre, amikor egy történet azáltal válik valóságossá, hogy a legendát ismerők kipróbálják azt. Köszönjük, egy példa elég volt az illusztrálásra, ne menjetek tömegesen meghalni.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Extrémsportnak jó lenne, de csúcsban jó kondi kéne hozzá, h a metró előtt odaérj.
harapós, Jhonny:
Szerintetek ha a szocialista érában lett volna/volt ilyen, akkor az kitudódott volna? Nincsen róla személyes tapasztalatom, de a mások által elmondott dolgokból ítélve szerintem biztosan eltitkolták (volna), nehogymár az egész ország nekiálljon ilyeneket csinálni. De persze ez csak egy személyes vélemény, lehet vele vitatkozni.
12. Johny Mahoney:
A metrómegállókban lévő kamerák nem rögzitenek semmit, mert nincs meg a személyes jogok védelméhez szükséges technika. Ezért csak a felügyelök láthatják, de nem rögzithetik ami lent történik (mégha büncselekmény történne, akkor se).
Lehet,h előtte si volt már ilyen, csak mivel senki sem látta vagy legalábbis a metrőőrök nem, és baleset sem volt belőle így nem is tudtak róla csak kevesen.
Valami olyasmit írt Oscar Wilde, hogy az élet utánozza a művészetet, s a közhiedelemmel ellentétben nem a fordítva.
én két éve a metrófelújításon dolgoztam, és a népstadiontól elfutottam a deákig az alagútban – na jó, gyalogoltam :D
Az Oktogon és a Vörösmarty utca között a földalatti vonalán mi is megcsináltuk 2x is. Igaz, hogy kb. 22 óra körül amikor 10 percenként jár és annyi idő alatt a felszínen is békésen át lehet gyalogolni. Ez még a földalatti felújítása előtt volt, akkor az állomásokon még nem volt kamera. Ja és a földalatti veszélytelenebb (már ami az áramütést illeti, ill. könnyen át lehet menni a másik sínpárra ha igazán nagy gáz lenne)
Hja, Párizsban is gyakran járnak át az egyik peronrol a másikra meg a két megálló között. mondjuk ott kb 100 métert kell megtenni két álomás között. mondjuk ott már volt rázás is mert a belső sinpár az áram
Néztem múltkor egy Mythbusters részt, ahol azt próbálgatták,h meg tud-e csapni az áram ha lepisálod az áramvezető sínt. Kiderült, h nem, ill. cska akkor ha közvetlen közel hajolsz hozzá és közvetlen közelről pisálod, mert a pisa nem öszefüggő hanem apró cseppekre esik szét, így nem vezeti az áramot.
Most találtam rá egy három évvel ezelötti hírre, miszerint Madridban már maratont is futottak metróban.
http://www.extrem.hu/cikk/extrem.hu/1736
A Szinyei gimibe jártam, amikor egy-kétszer megjátszottuk suli után, Kodály körönd-Vötösmarty u között, rendes csúcsforgalomban. Arra hamar rájöttünk, hogy legalább egy zseblámpa nem ártott volna, viszont amikor épp jött a szerelvény nagyon jól lehetett látni. Akkor kicsit izgalmasabb volt, amikor egyszerre két irányból jött (…), épp el lehetett férni a kettő között. Emlékszem utána a Margit szigeti szökőkútnál mostuk le az elég nagy mennyiségű mocsot magunkról, mert otthon kicsit nehéz lett volna kimagyarázni. Régi szép idők… hát nem csinálnám meg újra.
Minden nap újpestől jártam be két évig.
Soha nem féltem, a metrót várni addig, amíg majdnem be nem löktek alá.
Mikor februrban az illető beugrott a sinekre újpest központban, rá két napra mit sem sejtve vártam a metrót. Na akkor hátulról egy idegbeteg fickó egy kurva nagyot lökött rajtam, majdnem beszálltam a közelgő metró alá. Alig birtam felocsúdni.
De rá egy hétre megint volt hasonló estem, mikor az álló metrókocsinak taszított neki teljes erővel egy nagy darab csukjás fickó. Fájt is a vállam egész nap.
Ezek engem találnak meg mindig.
Gyerekkoromban, a 80-as évek végén, sokat jártunk korizni a Műjégre. Egyszer nem jött jó sokáig a Földalatti, és kb. 30 ember ment egy megállónyit az alagútban. A Földalatti amúgy fentről szedi az áramot.
nem egyszer mentünk végig barátaimmal a Nov 7 tértől a Hősök teréig a 90-es években, az alagútban :)
nem voltak biztonsági őrök… kutya nem szólt érte.
egyik alkalommal úgy masíroztunk tovább az egyik állomáson, hogy a „Szövetsébe forrt Magyar köztársaság…) énekeltük, a peronon csak néztek, nagyon nagy volt :)
a 80-as evek kozepen mi is megcsinaltuk Bajcsy-Opera kozott. Senkit nem erdekelt akkor, este 11 fele vartuk a foldalattit es nem jott, persze volt kicsi az fejunkben is, k*rva sotet van a kozepe fele es olajos mocskos lett a ciponk.