Marinov Iván A spermás gyros történetéhez már két bejegyzésünk is kapcsolódik, most harmadjára is előhúzzuk a sztorit. Első bejegyzésünkben bemutattuk, hogy a legenda nem hazai termék, a világ számos országában ismerik. Szóltunk arról is, hogy mik váltják ki az ilyen típusú szóbeszédeket, minek köszönhető népszerűségük.
Második bejegyzésünkben egy olvasói hozzászólásra reagáltunk, amely a legenda konkrét budapesti előfordulására hívta fel a figyelmet. Megtaláltuk a hivatkozott történetet, de kiderült, hogy egyszerű rágalmazásról volt szó. Azoknak, akiket e két bejegyzésünk megnyugtatott, most bemutatjuk az ostension fogalmát.
Az ostension felfedezéséig hosszú út vezetett
Első körben levelet írtunk Sergio Benvenutónak, azt tudakolva, ismer-e példákat arra vonatkozóan, hogy egy legenda azáltal vált valóságossá, hogy a mesélők kipróbálták azt. Válaszában az olasz professzor elmesélte, hogy e létező jelenség miatt jobban szereti az angol rumor (szóbeszéd) kifejezést a városi legendáknál, mert ez utóbbi azt sugallja, hogy e történetek minden esetben kitaláltak – ez pedig nem igaz.
Az ostension szóra azonban nem az ő, hanem Barbara Mikkelson, a Snopes.com egyik szerkesztője mutatott rá, szintén levelünkre válaszolva. Ők például csak akkor jelölnek meg valóságosként (True) egy történetet, ha bizonyított, hogy a legenda egy valós eseményből ered. Ha egy szóbeszéd kialakulása időben megelőz egy valós cselekedetet, ostension-ről beszélhetünk – írják a szerkesztők.
Ostendere – felmutatni
A latin eredetű szót (ostendere – felmutatni) a magyar származású Dégh-Vázsonyi folklórkutató-szemiotikus házaspár hozta összefüggésbe a legendákkal. 1983-as, Does the Word ‘Dog’ Bite című tanulmányukban a szerzők az amerikai Halloween-napi „ugratások” fejlődését tanulmányozva mutatták be a legendák valóra válását.
A szó azt a folyamatot írja le, amikor a legendamesélők – mintaként felhasználva egy szóbeszédet – maguk is megteszik az abban elmondottakat. A cselekvés alapja ez esetben tehát egy legenda. A történetmesélés és a cselekvés időrendi sorrendje megfordul: előbb van szóbeszéd, amit egyfajta rituális cselekedet követ.
A folyamatnak három fajtája van
Ha valaki szándékosan játszik el egy legendát, pseudo-ostensionről beszélünk. Proto-ostension esetén valaki úgy mesél el egy létező legendát, mintha az személyesen vele történt volna. Végül quasi-ostension akkor áll elő, amikor megtörtént eseményeket értelmezünk félre egy fejünkben élő legenda miatt. A háromfajta jelenség eredménye tehát sorrendben: csínytevés, hazugság és tévedés.
Egy közös példa a fenti fogalmak megértésére
John Lundberg angol művész minden évben elkészíti a maga kis gabonakörét, folyamatosan táplálva ezzel a földönkívüliek földre szállásáról szóló legendákat, egyben a gyakorlatban illusztrálva az ostension fogalmát.
Ha ugyanezt Pistike csinálja a haverjaival, majd elbújva jókat röhögnek a terepre kiszálló szakértőkön, és csak napok múlva mondják meg, hogy ők a hunyók, ez a fogalom pszeudo változata.
Abban az esetben, ha ugyanezt a csínytevést Árpika a baráti körében úgy meséli el, hogy hazafelé menet hatalmas fénygömböket látott, amelyek köröket égettek a búzatáblába, proto ostensionről van szó. Ha ezt követően turistainvázió indul a térségbe, és Pistikéék hülyéskedésén túl minden viharvert gabonatáblában további köröket, ne adj isten ufókat vélnek felfedezni, előállt a jelenség kvázi változata.
Visszatérve a példánkra: a spermás girosz legendája ugyan a világ számos országában ismert és mesélt történet, és legtöbbször szakmai féltékenység, irigység, esetleg idegengyűlölet áll e legenda terjesztésének hátterében. De azok között, akik e sztorit mesélik, nem elképzelhetetlen, hogy akad valaki, aki – poénból, bosszúból, irigységből – kedvet kap e történet lemásolására.
Az ijesztgetés távol áll tőlünk, de ennyit még hozzá kellett tennünk a spermás gyros legendájához.
Does the Word ‘Dog’ Bite?
Ostension (Snopes.com)
Ostension.org
Memes and ostension: legend and life interacting
Gabonakör-gyártók
Fotó: sxc.hu
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!
Illett volna magyarul, és nem angolul írni a girosz szót.
Ez olyan kb. mint amikor valakinek elújságolod, hogy nem tudja megnyalni a saját könyökét. Szenzáció: mihelyst nem látja senki, ki fogja próbálni az illető.
Pl. amikor olyat hall az ember, hogy a gyanúsítottat az őrszobán megveri a búvár / bohóc / télapó / náci katona / tűzoltó / Darth Vader, az simán igaz lehet, sőt… Mivel az ötlet megnyeri az illetők tetszését, ők is kipróbálják. Ha a tipikus potenciális elkövetői kör olvasná ezt az oldalt, biztosan kipróbálnák a tojással kocsimegállítást.
Mellesleg GINA-val igenis le lehet rabolni az embert, vagy meg lehet erőszakolni a csajt – holott az első figyelmeztető körleveleknél még pánikkeltő hisztinek gondoltam az egészet.
A kihallgatáson megjelenő búvár nem legenda.
Konkrétan nálunk feljelentést tett egy illető, hogy őt bántalmazta a kihallgatásakor egy fagyasztóból előbújó búvár. Természetesen elmeorvosi vizsgálatra küldték. Nem hivatalosan, viszont téma volt a yardon, hogy ki volt a búvár és miért folyamodtak ilyen eszközhöz. A faszit többet nem is kellett bevinni, és nem is volt több zűrös ügye. Abban az időben amikor még veréssel vallattak, de már büntetés járt érte a régi rendőrök ilyen cselekhez folyamodtak. A búvár egyébként az egyik barátom volt, onnan ismerem a történetet is amit több munkatársa is később megerősített. Még a felettesük is tartott egy félórás lebaszást nekik.
GAbonakör témában is megnézném azt, aki egyetlen éjszaka alatt letapos majd egy négyzetkilométernyi gabonát és reggelre a háttérsugárzást meg is emeli benne. Meg azt is megnézném, ahogyan 3 szálanként összefonja a csontszáraz szálakat úgy, hogy egyetlen egy sem törik el és mindezt az autóút mellett szemben meg a gazda lakik… Mert hogy erre is volt példa. Nincs olyan ember aki egy Mandelbrot halmazt ki tudna taposni, még rajzlapon is elég bajos lenne megszerkeszteni.
Én meg azt nézném meg aki LÁTTA is ezeket az összefont szálakat az egész mezőn – nem csak írt róla D