Folyamatos rettegésben élni kitalált vagy a média által felfújt veszélyforrások miatt nemcsak energiapocsékolás, hanem esetenként káros is lehet. A HVG Extra: A nő című magazinba írt cikkemben megpróbáltam összeszedni, miért jobb tájékozódni, mint követni a “jobb félni, mint megijedni” stratégiát.
A koro nevet viselő betegség egy viselkedésünket és gondolkodásunkat befolyásoló tényezőket vizsgáló könyv olvasása közben jött szembe, a kultúrafüggő rendellenességek egyik példájaként.
Néha a legnagyobb koponyákat is becsapják a természet különös játékai, mint az történt például az első atombombát tesztelő tudóscsoport tagjaival.
Simon Briscoe statisztikus és Hugh Aldersey-Williams szakíró a Pánikológia című könyvben olyan nyugtalanító kérdéseket elemeznek, amelyeket hajlamosak vagyunk felnagyítani.
1999 nyarán a belgiumi Gornem városában 42 kólaivó gyerek különös betegségtüneteket produkált, és kórházba kellett őket szállítani. Az esetet követő országos hisztéria után a Coca-Cola hatalmas termékvisszahívásra kényszerült.
Miért káros a túlpörgetett médiahiszti? 
Hogyan okozott a pénisztolvajlás pánikot Afrikában? 
Lelőni az égről az atombomba után kémkedő Vénuszt 
9 tipp, amivel leleplezhető a szenzációhajhász média 
A szennyezett kóla és a tömeghisztéria