Marinov Iván A projekt első youtube-os videója 2020 februárjában jelent meg. Az Egyesült Államok-szerte bevont diákok eredetileg az általuk használt felületek mémjeit és virális tartalmait tervezték helyrerakni. A koronavírus azonban közbeszólt, és az azóta eltelt több mint egy évben rengeteg komolyabb – a járvánnyal, a vírussal, az oltással és az amerikai választással kapcsolatos – tényellenőrző anyag került fel a TikTokra, az Instagramra, a Twitterre és a YouTube-ra.
A MediaWise szakértői elkészítés és publikálás előtt átnézik a tartalmakat, emellett folyamatos képzéssel, coachinggal és technikai háttérrel segítik a programban résztvevő tiniket. A 91 közreműködő – köztük 12 kiemelt youtube-os tényellenőrző – közel 400 anyagot gyártott az indulás óta.
Videóik nem csupán lelepleznek vagy kontextusba helyeznek egy-egy kiválasztott tartalmat, hanem minden esetben általános tanulságokat, trükköket is tartalmaznak. A cél ugyanis az, hogy a nézők idővel maguk is értőbb befogadói legyenek az online tartalmaknak. A MediaWise saját felmérései szerint a megkérdezettek közel 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy-egy ilyen tényellenőrzés után maga is hajlamosabb lett utánanézni más információk hitelességének.
Az alábbiakban mutatok három példát arra, hogyan épül fel, miként néz ki egy ilyen videó – hátha valakinek kedve támad hasonlók készítésére. Olyan széleskörű támogatást nem ígérek, mint a MediaWise, de szívesen átnézek, véleményezek vázlatokat, forgatókönyveket, ha átkülditek az e-mailcímemre. És akkor jöjjenek a példák!
Slenderman tényleg megjelent egy Disney-filmben?
Az állításnak a 17 éves Angie Li járt utána, a következő forgatókönyvet követve:
- Rövid, személyes felvezetés. (Saját Disney-emlékek a gyerekkorból.)
- Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy YouTube-on terjedő videó azt állítja, hogy A Szépség és a szörnyetegben megjelent Slenderman alakja.) Valódi-e a felvétel? (Részletes kifejtés a videóban, rövid válasz a végén.)
- Háttér: Kicsoda Slenderman, mit lehet róla tudni, kell-e félni tőle?
- Forráselemzés: Hol jelent meg a videó? Mi derül ki a csatornáról, ha a szerző más anyagaiba is belenézel? (Árulkodó lehet, hogy a csatorna más videói szerint Slenderman állítólag egyéb Disney-filmekben is megjelent.) Mit ír magáról a szerző a bemutatkozó oldalán? (Hogy TikTok-videós.) Mi az eredeti forrás? (Egy TikTok-csatorna, amely videoszerkesztéses videókkal van tele, sőt tutorial is van például arról, hogyan szerkesszük bele magunkat egy mozifilmbe.) Valódi a felvétel? (Ha megnézzük A Szépség és a szörnyeteg báltermi részét, kiderül: nincs Slenderman a háttérben.)
- Kulcsszavas Google-keresés: Írt-e valaki más erről a témáról? (Kulcsszavak a Google-kereséshez: Magyarul a Slenderman Szépség és a szörnyeteg szavakra nincs találat. De angolul a Slenderman in Disney Movies kulcsszavakra feljön például a Snopes tényellenőrző oldal cikke. Ez a sztorit kamunak minősíti.)
- Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. Választ adni a kérdésre, hogy tényleg megjelent-e Slenderman a filmben. (Nem jelent meg, digitálisan tették bele.) Mik a tanulságok? (A digitális manipuláció néha veszélyes is lehet. Ezért ha olyan felvételt látunk, amely megijeszt, felidegesít, gondoljuk át, hogy nem azért készült-e épp abban a formában, hogy ezt a hatást váltsa ki belőlünk. És mindig próbáljuk megkeresni az eredeti közzétevőt.)
Tényleg chipet rejtettek a koronavírus elleni vakcinákba?
A 16 éves Ssuuna McKitty tényellenőrző munkája a kérdésben:
- Bevezetés: A videó céljának meghatározása. (A felvétel készítője elmondja, hogy nem orvos, nem akar senkit rá- vagy lebeszélni az oltásról, csupán eszközöket szeretne bemutatni neten terjedő állítások ellenőrzéséhez.)
- Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy YouTube-videó címe azt sugallja, hogy a koronavírus elleni vakcinában chip van.) Hiteles-e a forrás? Azt tartalmazza-e a videó, amit a címe állít?
- Kontextusba helyezés: Hogyan értelmezik félre a videót? (Bár a videóban megszólaló szakember valóban arról beszél, hogy léteznek olyan fecskendők, amelyek külsején a vakcinák nyomon követését segítő chipek találhatók, ezek nem a vakcinában vannak. A cím ezért erősen kattintásvadász és megtévesztő, amit a videó alatti kommentek is tanúsítanak.)
- Általános tanács: Mik a videóból levonható tanulságok? (Ne csak a címet olvassuk el, hanem nézzük végig a videót, fussuk át a teljes anyagot.)
- Motivációk feltárása: Mi lehetett a céljuk a videóval azoknak, akik ezzel a címmel rakták ki? (Félelmet kelteni az oltások iránt.)
- Kulcsszavas keresés: Írt-e valaki más erről a témáról? Ellenőrizte-e más korábban az állítást? (Igen: Reuters, USA Today, FactCheck, PolitiFact)
- Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésekre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. (Nem a vacinákba tesznek chipet, hanem egyes injekciókba. A videó címe szándékosan félrevezető.)
Egy nővér tényleg arcidegbénulást szenvedett az oltása után?
A 14 éves Isaac Harte tényellenőrző videója:
- Bevezetés: Helyzetkép a koronavírussal kapcsolatos félrevezető információkról. A videó céljának meghatározása. (A felvétel készítője itt is elmondja, hogy nem akar senkit rá- vagy lebeszélni az oltásról, csupán eszközöket szeretne bemutatni egyes állítások ellenőrzéséhez.)
- Problémafelvetés: Mit állít az elemezni kívánt tartalom? (Egy Khalilah Mitchell nevű, magát nővérként bemutató nő egy videóban azt állítja, hogy koronavírus elleni oltása után részleges arcidegbénulása lett.) Hiteles-e az állítása?
- Kulcsszavas keresés: Ellenőrizte-e más korábban az állítást? (Igen, az AP tényellenőrzése arról ír, nincs nyoma ilyen nevű regisztrált nővérnek Tennessee-ben.)
- Szélesebb kontextus: Még ha az elbeszélő esetleg nem is az, akinek állítja magát, van-e kapcsolat a vakcina és a megfigyelt jelenség között? (Az AP tényellenőrzése szerint a vakcinák tesztelésekor 52 ezer ember közül 8-an jelztek hasonló problémát (köztük egy ember a placebós csoportból), szakértők azonban egyelőre nem tudták bizonyítani, hogy ezeknek közük lenne a vakcinához.)
- Hiteles források: Hol lehet hasonló állításoknak hiteles forrásból utánanézni? (A videó szerzője az FDA és a CDC koronavírussal foglalkozó oldalait ajánlja.)
- Értékelés: Mi a válasz a videó elején feltett kérdésekre? Röviden és világosan összefoglalni a tényellenőrzés eredményeit. (A nyilatkozó személyazonossága ismeretlen, a betegség és a vakcina közötti kapcsolat nem bizonyított.)