Maria Ressa: „Az oktatás meghatározza a kormányzás minőségét”

Az Így szállj szembe a diktátoroddal című könyvben a Fülöp-szigeteki Maria Ressa arról a harcáról mesél, amelyet újságíróként vív évtizedek óta egy folyamatosan változó technológiai, üzleti és politikai közegben. Az internet és azon belül a közösségi oldalak építő és romboló erejét az elsők között felismerő Ressát 2021-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták a demokráciáért és a szólásszabadságért tett erőfeszítései miatt. A közösségépítő minőségi újságírásáról ismert Rappler egyik alapító-vezetőjeként Ressa 2022-ben egy könyvben mutatta be az újságíróként őt ért támadásokat, valamint a közösségi oldalak pusztító hatását az újságírásra és a demokráciára. Az alábbiakban ebből a könyvből idézek néhány gondolatot.

Az oktatás és az újságírás szerepe a demokráciában

„A dezinformáció ereje először többnyire a kevésbé iskolázott rétegek gondolkodását fertőzi meg és viselkedését formálja át. Az oktatás meghatározza a kormányzás minőségét. Minden oktatásba történő befektetés egy generációval később hozza meg a gyümölcsét – és ugyanígy, az egyes országok egy generáció múlva érzik meg az oktatásba való befektetés hiányának a hatását. (…) A kritikai gondolkodás és a kérdezés készsége is az oktatáson, illetve az oktatásba történő befektetés hiányán múlik. Ezek a készségek mind az újságírás, mind a demokrácia szempontjából létfontosságúak. Az újságírók és hírszervezetek is csak tükrözik egy nép hatalmát, hogy az mennyire képes elszámoltatni a vezetőit. Ez azt jelenti, hogy egy demokrácia minősége végső soron az újságírói minőségben is megmutatkozik.”

Objektív újságíró vs. „jó” újságíró

„Objektív újságíró (…) nem létezik; és aki mást állít, az hazudik. (…) Én az ‘objektív’ szót mindig a ‘jó’-val helyettesítem, ha egy újságírót akarok jellemezni. Egy jó újságíró nem egyensúlyra törekszik. Ha, mondjuk, a világ egyik vezetője háborús bűnt követ el, vagy szemérmetlenül hazudik az állampolgárainak, egy ilyen egyensúly hamis egyenértékűséget teremtene. Amikor egy újságíró szembesíti a hatalomban lévőket egy tettükkel, valójában könnyebb és biztonságosabb ‘kiegyensúlyozottan’ írnia. De ez a gyávák menekülőútja. Egy jó újságíró például nem ad egyforma időtartamot és teret a klímatagadóknak és a klímaváltozással foglalkozó tudósoknak. A jó újságírók a bizonyítékok és a megdönthetetlen tények oldalára állnak.”

Megfigyelési kapitalizmus

„[A közösségi oldalak algoritmusai] olyan tartalmakat tálalnak, amelyek radikalizálnak bennünket. Ha például rákattintunk egy határesetnek számító összeesküvés-elméletre, a következő tartalom, amelyet a platform felkínál, még radikálisabb lesz, mert akkor tovább görgetünk. (…) Ezek a technikai döntések mind a megfigyelési kapitalizmus modelljét táplálták: a cég profitját hizlalták a barátok barátainak ajánlásai, egyre szélsőségesebb tartalommal bilincselték a képernyő elé a felhasználókat. A modell megkerülte a racionális, logikus elménket, amelyet Daniel Kahneman ‘lassú gondolkodásnak’ nevezett, és helyette a ‘gyorsan gondolkodó’ agyunkat aktivizálta: a gyors, ösztönös, nagyrészt tudattalan érzelmi reakciókat az amigdalánk mélyéről. A néhai biológus, E. O. Wilson ezeket ‘őskori érzelmeknek’ nevezte. Ha olyasmit olvasunk, amitől elöntenek bennünket az érzelmek, és sürgető késztetést érzünk, hogy megosszuk vagy cselekedjünk, lassítsunk le; gondolkodjunk lassan, ne gyorsan.

A lassításra való képességünk azonban korlátozott lett, mivel a Facebook idővel tudatosan létrehozott egy végzetes és rendkívül káros visszacsatolási mechanizmust: minél több időt töltünk a Facebookon, annál több adatot nyer a vállalat, hogy minél trükkösebben rávegyen bennünket, hogy még több időt töltsünk az oldalon. (…)

A Facebook a világ legnagyobb hírterjesztője, ugyanakkor tanulmányok kimutatták, hogy a közösségi médiában a dühvel és gyűlölettel átszőtt hazugságok gyorsabban és messzebbre terjednek, mint a tények. Azok a platformok, amelyek most a híreket szállítják nekünk, hazugságokat terjesztenek a tények rovására, és elfogultak az újságírókkal szemben is. Úgy vannak felépítve, hogy megosszanak és radikalizáljanak minket – mert a düh és a gyűlölet terjesztése jót tesz a Facebook üzletmenetének.”

Propagandahálózatok vs. tényellenőrzés

„A propagandahálózatok ezért olyan hatékonyak a történelem átírásában: egy hazugság terjedésének a sebessége sokkal nagyobb, mint az azt követő tényellenőrzésé, és mire a hazugságot megcáfolják, azok, akik hisznek benne, gyakran már nem hajlandók megváltoztatni a nézeteiket. Ez megegyezik a közösségi média viselkedésre gyakorolt hatásával a világ bármelyik részén.”

Az idézetek forrása: Maria Ressa: Így ​szállj szembe a diktátoroddal – Harcban a jövőnkért. Open Books, 2022. Fordította: Barta Judit.

Nyitókép: YouTube / Nobel Prize