Mark Sargent laposföldhívő youtuber 2014-ben vált a téma megszállottjává, 2015 óta pedig saját csatornáján terjeszti az igét. Bár megainfluenszer nem lett belőle, a közel 90 ezer feliratkozó a Youtube-on azért elég ahhoz, hogy a videói előtt megjelenő reklámokból megéljen, és a téma “szakértőjeként” rendre meghívják különböző laposföldes konferenciákra – mutat be egy tipikus konteós sikertörténetet Clive Thompson októberi Wiredben megjelenő cikkében.

Ezt az ismertséget Sargent – saját meglátása szerint – a YouTube ajánlórendszerének köszönheti, amely éveken át fűzte videóit hasonló témájú konteós tartalmak után, folyamatosan újabb és újabb közönséget szállítva ezzel csatornájára. 2019 elején azonban történt valami. Az új nézők elmaradtak, és Sargent videói az ajánlókból is kimaradtak. Sőt a rendszer egy idő után egyenesen a mainstream média konteókat leleplező videóit fűzte hozzá a laposföldes tartalmakhoz.

Ennek oka az ajánlórendszerért felelős mesterséges intelligencia módosítása volt, amelynek célja a hasonló konteók háttérbe szorítása volt.

Hogyan lett a YouTube ajánló algoritmusa a növekedés motorja?

A YouTube-nál a 2006-os Google-felvásárlás idején még nem a konteók, hanem inkább a pornó- és lefejezős videók kiszűrése okozott komoly fejtörést. A félrevezetés persze már akkor is jelen volt a platformon, de a felhasználók inkább a videóikra való kattintás növelése érdekében használták. A magas nézettség ugyanis – az ajánlásokon keresztül – egyenes utat jelentett a még magasabb nézettséghez.

A megtévesztő kattintásvadászatnak a YouTube az évek folyamán sorozatos algoritmusváltoztatásokkal vetett véget. Egyrészt ajánlási rendszerében a klikkelés helyett a videó előtt eltöltött idő lett az elsődleges mérce, másrészt egyre nagyobb szerepet kaptak a felhasználókról összegyűjtött személyes adatok (keresési és videomegtekintési előzmények, életkor, stb.).

Az ajánló algoritmus fejlesztése a platform növekedésének kulcsfontosságú motorjává vált, és folyamatos változtatásával sikerült is hozni a nagyratörő célkitűzéseket. A felhasználók egyre több időt töltöttek a felületen, és a kisebb tartalomgyártók – mint például a fent említett Mark Sargent – is megtalálták “fizető” közönségüket. A YouTube hatékony promóciós eszköze lett a különféle dezinformációs kampányoknak és összeesküvés-elméleteknek, egyre extrémebb tartalmak felé terelve az erre fogékony felhasználókat.

A YouTube hatékony promóciós eszköze lett a dezinformációs kampányoknak.
Kovács Andrea / Kurszan.com

A felismerést csak idővel követték cselekedetek

A túlhajtott növekedést aztán a felismerés és a bűnbakkeresés időszaka követte. A 2016-os amerikai választás után kritikusok tömegei szálltak rá a tömeges és rejtett befolyásolást lehetővé tevő közösségi oldalakra – elsősorban a Facebookra és a Twitterre, majd idővel a konteók felerősítésében nagy szerepet játszó YouTube-ra is.

Az algoritmusok felismerték az emberi természet csúnya oldalát, és ez lett a közösségi oldalak növekedésének hajtóereje – idézi a Wired szerzője Hany Farid kutatót. A YouTube persze – ahogy sokáig a Facebook is tette – nem volt hajlandó magára venni a konteók felerősítésének felelősségét. Szerintük nincs bizonyíték arra, hogy a konteók és a dezinformáció az átlagosnál jobban megmozgatná az embereket, és ezáltal nagyobb forgalmat generálna.

Fordulatot a helyzet kezelésében a 2017-es, 59 ember halálát okozó Las Vegas-i lövöldözés hozott. Az eset után a platformot valósággal ellepték a színészek közreműködésével megrendezett támadást kiáltó konteók, melyeket ráadásként maga a YouTube is megtámogatott. Az eset után a platform megerősítette moderátori csapatát, ráfeküdt a dezinformációs trendek elemzésére, és az alapból is tiltott gyűlöletbeszéd fogalmát kiterjesztette az Alex Jones-féle valóságtagadó, false flag narratívákra. Mindemellett a hiteles, minőségi források híradásainak előtérbe hozása is fontossá vált.

De mi legyen a határon táncoló laposföldesekkel?

A laposföldkonteó ebben a rendszerben egy ideig határesetnek számított. A szabályokat nem sértette meg, de a YouTube-nál azért nem voltak nagyon boldogok, hogy ilyen tartalmakat néznek felhasználóik. 2018 elején végül rájuk is lecsaptak, de nem a törlés, hanem a súlytalanná tétel eszközével. Vagyis – a Facebook gyakorlatához hasonlóan – az ilyen konteók elérését csökkentették, amihez azonban megint át kellett alakítaniuk algoritmusukat. Ennek a működésébe kapott betekintést a Wired szerzője személyesen is a cikke írása során.

Az egész folyamat az ún. határvonal tartalmak jellemzőinek kategorizálásával kezdődött, ami alapján hús-vér emberek elemezték videók tízezreit. A humán értékelőket a YouTube tájékoztatása szerint különféle világlátású, korú, nemű emberek közül válogatták ki. Őket ellenőrző munkájuk során konkrét megválaszolandó kérdésekkel vezették, az egyes videókról pedig több értékelő válaszai alapján hoztak döntéseket. A különböző nézőpont segítette ugyan az elfogultság elkerülését, de egyben nehezítette a mesterséges intelligencia kiképzését – főként a leginkább megosztó politikai tartalmak értékelésénél.

Amikor ez az emberi közreműködéssel létrehozott példatár elkészült, segítségével a cég programozói hozzáláttak az algoritmus felkészítéséhez. Érdekes módon ebből a munkafolyamatból az derült ki, hogy például a videó vizuális tartalma egy kevésbé használható jel a tartalom megítéléséhez. Sokkal többet segítenek az adott videókra jellemző kommentek, a címek és az alatta lévő leírások, a videó szöveges leirata. Vagy hogy épp a videó nézői milyen felvételeket tekintettek meg az adott videó előtt és után. A megvizsgált felvételeket az algoritmus végül nem mehet/nem mehet értékelésekkel látja el, hanem egy pontszámot ad, amit aztán az ajánlókat készítő mesterséges intelligencia beépít működésébe.

De miért kellett erre ennyit várni? És segít-e egyáltalán?

A rendszert a Wired cikke szerint 2019 januárjában kezdték bevezetni, és ennek hatását érzékelhették a példaként felhozott Mark Sargent mellett más laposföldhívők és chemtrailesek is. A YouTube saját, semleges forrásból nem ellenőrizhető adatai szerint a tavalyi év végére 70 százalékkal sikerült csökkenteni az ajánlásokból érkező határvonal tartalmak nézési idejét.

Hogy valami hatása valóban lehet a dolognak, azt Thompson cikke szerint az effajta tartalmak gyártóinak nyilvános panaszáradata, valamint az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások egyaránt alátámasztják. A videomegosztó kritikusai szerint azonban szégyen, hogy a Youtube-nak ennyi időbe telt ráeszmélni bizonyos tartalmakkal kapcsolatos felelősségére, és hogy a konkrét lépéseket csak azután tette meg, hogy a közvélemény nyomása elviselhetetlenné vált.

És amikor már azt hinnénk, valami elindult a YouTube-nál, ami működik is, Thompson cikke rákanyarodik a pandémiára, és az azzal kapcsolatos, tudományos állásponttal szembemenő tartalmak youtube-os dömpingjére. Amit – bár állítólag megsokszorozott erővel próbálnak a cégnél visszaszorítani – nem nagyon sikerül megállítani. Vírusszkeptikus, nulla bizonyítékot felmutató, teljesen nonszensz, a vírus elleni küzdelmet azonban nagyon is befolyásoló videók érnek el többmilliós nézettséget, mielőtt a YouTube leszedné őket (ha egyáltalán).

És ami Thompson szerint még ennél is aggasztóbb: úgy tűnik, hogy a határvonalon működő szcéna már alkalmazkodott is az új rendszerhez. Lehet, hogy a YouTube-nak sikerült őket visszaszorítani az ajánlórendszeréből, de a kritikus nézettséget e szereplők ugyanúgy elérik. Például egymást támogató hálózatok révén, amelyek gyorsan terjesztik e tartalmakat – mások mellett a Reddit, a QAnon közössége, vagy épp bothálózatok és neves influenszerek segítségével.

Ahogy Thompson idézi cikke végén Becca Lewis kutatót: az extrém tartalmak okozta problémát már akkor sem lehetne megoldani, ha a YouTube holnap megszüntetné ellentmondásos ajánlórendszerét. Mert amire igény van, az megtalálja a maga útját. A YouTube pedig egymaga nem tudja megoldani ezt a kérdést.

Fotó: Rachit Tank / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!