Körülbelül három hónappal ezelőtt érkeztek az első jelentések Kínából az ismeretlen koronavírusról, amely gyorsan felforgatta a világ mindennapjait. Azóta kutatók és egészségügyi szakemberek dolgoznak éjt nappallá téve azon, hogy jobban megismerjék a vírust.

De még így is sok a kérdőjel, a bizonytalan információ, ami a táptalaja lehet mind a téveszmék természetes terjedésének, mind pedig a tudatos dezinformációnak. Az ember ugyanis természeténél fogva nem kedveli a bizonytalanságot, és ha valamiről nem kap hivatalos információt, ott alternatív forrásokhoz fordul vagy kombinálni kezd.

Ezért is tartották fontosnak a PolitiFact tényellenőrzői, hogy a koronavírusos álhírek felismerését segítő útmutatójukban felhívják a figyelmet annak fontosságára is, hogy legyenek naprakész információink arról:

– hol tart a vírus megismerése,
– ezekről milyen forrásokból tájékozódhatunk hitelesen,
– és mit nem tudnak még a vírusról a kutatók.

Az alábbiakban a Reuters és a BBC március végi összefoglalóiból idézek néhány olyan kérdést, amelyre a cikkek írásakor még volt biztos válasz.

Figyelem! Mivel a világ tudósai folyamatosan dolgoznak a lenti kérdések mielőbbi megválaszolásán, tisztában vagyok vele: ennek az anyagnak a ténybeli érvényessége nem tart majd sokáig. Mivel nem fogom a cikket napról napra frissíteni a legújabb felfedezésekkel, azt tanácsolom: az összeállítást vegyétek inkább egyfajta pillanatfelvételnek, aminek szemlélete a későbbiekben is segítheti tájékozódást.

1. Mennyi a tényleges fertőzöttek száma?

A Reuters és a BBC cikkeinek megírásakor világszerte több százezer megbetegedést és több tízezer elhalálozást regisztráltak (március 31-én ez a szám 786 228 illetve 37 820 volt). Kutatói becslések szerint azonban – mivel a fertőzések 80 százalékában a betegség enyhe lefolyású vagy tünetmentes – a megbetegedések valódi száma a hivatalos adatoknak akár a többszöröse is lehet. A fertőzöttség tényleges arányának meghatározásához további tanulmányokra és tesztelésekre lesz szükség. Komoly segítség lehet ebben annak a tesztnek a kifejlesztése és elterjedése, amely jelzi, hogy valaki átesett-e már korábban a betegségen.

2. Mennyire halálos a betegség?

Az előbbiekből kifolyóan egyelőre csak azt látni, hogy mennyi a tényleges regisztrált megbetegedések és a halálos kimenetelek aránya, ráadásul ezt is csak időbeli eltolással. A betegségre vonatkozó utólagos tesztelés – már amennyiben megerősíti a feltételezést a tünetmentes megbetegedések nagy arányáról – csökkentheti majd a jelenleg tapasztalt halálozási arányt, ami természetesen országonként is eltérő lehet.

3. Mi a betegség teljes tünettára?

Az újfajta koronavírus fő tünete a láz és a száraz köhögés. Emellett a megbetegedést jelezheti többek között torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, fáradékonyság, sőt friss megfigyelések szerint akár a szaglásvesztés is. Nem egyértelmű jelei a betegségnek viszont az olyan megfázásra utaló tünetek, mint például az orrfolyás vagy a tüsszögés, de a visszamenőleges tesztelés ebben az esetben módosíthatja az előzetes feltételezéseket.

4. Honnan származik pontosan a vírus?

Bár hétről hétre egyre több dolog derül ki a vírusról, kérdőjeles feltételezések azért még mindig vannak. A vírus létezése 2019 végén, 2020 elején vált ismertté a világ számára, miután a kínai Vuhanban elszaporodtak a vele kapcsolatos megbetegedések (az egyik első megtalált gócpont egy vadállatok kereskedésére szakosodott vuhani piac volt).

Jelenlegi ismereteink szerint

– a vírus természetesen fejlődött ki (tehát nem laboratóriumi készítésű, mint arról a különböző összeesküvés-elméletek tudósítanak),
– közeli rokonságban áll egy denevéreket megfertőző vírussal,
– de nem közvetlenül a denevérről, hanem egy közvetítő állat révén került át az emberre.

5. A vírus terjedése lelassul majd a nyári felmelegedésben?

Sokan bíztak abban, hogy a meleg nyár közeledtével a vírus előrenyomulása – a megfázáshoz és az influenzához hasonlóan – magától is lelassul, de ezt a reményt a március végén publikált vizsgálatok nem erősítik meg. A vírus mindemellett meleg klímájú helyeken is terjed, ami egy újabb jel arra vonatkozóan, hogy az időjárási körülményeknek nincs akkora hatásuk a terjedésére, mint mondjuk a megfázás esetében. De nem is biztos, hogy ez baj, mutat rá a BBC anyaga, mert egy nyári visszaesés magában hordozná annak az esélyét, hogy a megbetegedések télen érik el következő csúcspontjukat, amikor a kórházak amúgy is terheltek a szokásos szezonális megbetegedések miatt.

6. El lehet-e újra kapni a betegséget?

Erre a kulcskérdésre sincs megnyugtató válasz. Bár találtak már olyan betegeket, akik állítólag másodjára is elkapták a vírust, a legtöbb tudós szerint ezek inkább visszaesések lehettek. Nem zárható ki ugyanis, hogy egy orrból vagy torokból vett negatív teszteredmény és a tünetek elmúlása ellenére valakiben a teste egy más pontján jelen legyen még a vírus. A teljesen felépült betegeket az antitestek elvben megvédik az újbóli megbetegedéstől, de azt nem tudni, hogy ez a védettség mennyi ideig tart. Arról nem is beszélve, hogy közben az új koronavírus is átmehet kisebb változásokon, és ez esetben az antitestek már nem lesznek hatékonyak a védekezésben.

7. Tudni-e, mikorra lesz a vírusra gyógyszer vagy vakcina?

Pillanatnyilag erre a kérdésre sincs válasz.

A szemlézett cikkek írásának pillanatában – bár tudósok és gyógyszercégek sokféle úton keresik a megoldást – nem volt kifejezetten a koronavírus kezelésére ajánlott gyógyszer. Reménykeltő próbálkozások persze vannak, és ezekről a sajtó (vagy akár az országvezetők, politikusok, pr-osok) rendre be is számolnak, ki-ki a maga vérmérsékletében, stílusában, érdekei mentén, a rá jellemző túlkapásokkal. Nagyon fontos, hogy ezeknek a kutatásoknak az eredményeiről ne Mindenegyben Aranka facebookos posztjaiból vagy Sósvíz Béla WhatsApp-üzeneteiből tájékozódjunk, hanem komoly oldalak eredeti forrásokat is közlő cikkeiből. De azért az itt megjelenő próbálkozásokat se vegyük mindig azonnali megoldásnak, legyünk tisztában a “nem ellenőrzött tanulmány”, a “laboratóriumi körülmények között” vagy épp a “további vizsgálatokra van szükség” kifejezések jelentésével.

Ami a megbetegedés elleni oltást illeti: néhány fejlesztés ugyan már elérte az emberi tesztelés fázisát, a Reuters cikke szerint még legalább egy évre van szükség az oltás kifejlesztéséhez és teszteléséhez. Ez az időpont azonban nem egy mindenki számára azonnal elérhető oltást jelent: tovább nyújthatja a várakozást többek között a gyártás, a forgalomba hozatal és a terjesztés logisztikájának megoldása is. A hatékonyság tekintetében pedig az oltásokkal kapcsolatban is felmerül a mutációk kérdése, még ha az eddigi megfigyelések szerint az újfajta koronavírus viszonylag stabil is.

8. Mennyi ideig fog tartani a járvány?

Erre se tud senki biztosat mondani, mivel ez rengeteg dologtól függ – többek között attól is, meddig képesek tartani egymástól a távolságot az emberek, és hogy mikorra lesz hatékony gyógyszer vagy oltás a betegségre. Kicsit morbidan hangzik, de Kína példáján keresztül hamarosan azt is látni fogjuk, a járvány csúcsának elvonulása utáni lazítások okoznak-e újabb fellendüléseket a vírus terjedésében.

Akit további nemtudjukok érdekelnének, a Reuters cikkében a gazdasági hatások bizonytalanságáról, a BBC anyagában pedig többek között a gyerekek vírus terjesztésében betöltött szerepéről olvashat részletesebben.

Illusztráció: Kovács Andrea / Kurszan.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!