1. Ismerd meg a betegséggel kapcsolatos alapinformációkat
Mik a betegség tünetei? Hogyan terjed? Milyen hasonló tüneteket produkáló betegségek léteznek? Hogyan védekezhetsz ellene? Minél több hiteles infód van, annál könnyebben tetten érheted a téves információkat. Legyél tisztában azzal is, mely szakmai oldalakon kaphatsz hiteles információt a témáról (például angolul a WHO vagy a CDC oldalain, magyarul pedig az MTA vagy a Virológia Pécs oldalain).
2. Ne foglalkozz a járvány szándékos kirobbantásáról szóló konteókkal
A kezdeti időkben nehéz megállapítani, hogy egy vírus honnan indult ki, és ezt az információhiányt az emberek összeesküvés-elméletek kiagyalása révén töltik ki (ezekből összegyűjtöttem párat korábbi anyagomban). Ha te épp azok közé tartozol, akik hajlamosak a “hagyományos médiában elhallgatott” elméleteknek hitelt adni, tedd egymás mellé az elmúlt hetekben ugyanazon a fórumon hallott különböző teóriákat, és gondold át legalább azt: lehet-e az ennyi különféle szereplőt bevádoló és ennyi különféle érdeket megjelenítő teória mindegyike egyszerre igaz.
3. Ellenőrizd a témával kapcsolatban megjelenő képeket és videókat
Válsághelyzetekben gyakran előfordul, hogy egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. A koronavírussal kapcsolatban előjött például egy olyan, utcán heverő hullákat ábrázoló fotó, amely valójában egy több évvel ezelőtti, németországi művészeti projektet ábrázolt. A kontextus nélküli képek jelenségéről ebben a cikkben olvashatsz részletesebben, ennek a bejegyzésnek az 1-es pontjából pedig megtudhatod, milyen eszközökkel és hogyan nézhetsz utána a képek és videók eredetének, hitelességének.
4. Ellenőrizd a járvány terjedésével kapcsolatos számokat hivatalos forrásból
A naponta frissített fertőzöttségi, halálozási, gyógyulási adatokat sokféleképpen lehet feldolgozni és tálalni. Nem egyszer volt rá példa a sajtóban, hogy ezeket a szenzációvadászat érdekében eltorzítva adták elő, miként arra is, hogy egész egyszerűen kitaláltak a valóságosnál rémisztőbb számokat. E témában is támaszkodj hiteles adatokra: a WHO naponta frissített adatait például itt találod. Idehaza a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató oldal az igazolt magyarországi megbetegedések számát a Nemzeti Népegyészségügyi Központ, a nemzetközi helyzetet pedig a Johns Hopkins CSSE számai alapján frissíti folyamatosan.
5. Óvakodj mind a járványt elbagatellizáló, mind pedig a riogatást túltoló próbálkozásoktól
Egy globális járványhelyzetben sokféle érdek ütközhet, így nem csoda, hogy a vita gyakran erősen átpolitizálódik, és mindenki megpróbálja a maga kis pecsenyéjét tovább sütögetni a forró téma felett. Ne ülj fel a bűnbakkereső narratíváknak: a járvány nem egyetlen nép, ország vagy vezető felelőssége, hanem egy olyan komplex helyzet, amit az ujjal mutogatás és a hibáztatás önmagában nem old meg.
6. Ne ossz meg olyan megelőzési tanácsot vagy gyógymódot, amit előtte nem ellenőriztél hivatalos forrásból
Legyen szó a Facebookon elhíresült “olasz orvos tanácsairól“, a 15 percenkénti vízivásra vagy pálinkázásra buzdító, megtévesztő körlevelekről, a közösségi oldalakon napról napra rengeteg megerősítetlen praktika jelenik meg. A védekezéssel kapcsolatban is inkább a szakmai szervezetek, a hivatalos szervek tájékoztatásaira érdemes támaszkodni, például ehhez hasonló videókra:
7. Azzal is legyél tisztában, mit NEM tudnak még a tudósok
Egy frissen kitört járvány esetében nincs azonnal minden kérdésre tudományos válasz. Amely területeken információhiány van, ott általában a hamis információk burjánzására lehet számítani. Kövesd nyomon folyamatosan hiteles forrásokból, hogy az adott pillanatban mit lehet tudni a járványról, és mi bizonytalan, és ezeket tartsd fejben a hírek olvasásakor.
*** KÉT SAJÁT TIPP ***
8. A gyors információszolgálat magában hordozza a hibázás lehetőségét is
A kiemelt érdeklődés miatt a hírszerkesztőségek iszonyatos nyomás alatt dolgoznak, az egyes médiatermékek közötti hírverseny még a megszokottnál is erősebb. Ebben a helyzetben hibázni is könnyebb. Ezért bizonyos esetekben még az amúgy hitelesnek tartott oldalak információt is érdemes távolságtartással kezelni. Megosztás előtt mindig gondold át, lehet-e egy adott történésnek valami más magyarázata, amire az újságíró esetleg nem gondolt, vagy nem hiányzik-e például a cikkből egy lényeges szereplő megszólalása, akit a lap – mondjuk, az idő szorítása miatt – nem tudott megszólaltatni.
9. A NÉHA hibázó és a SZÁNDÉKOSAN megtévesztő oldalak között komoly különbség van
Mint arról a megtévesztő oldalakat listázó cikkemben is szót ejtettem: az újságírói hibák megléte azonban nem jelenti, hogy “ma már semmilyen sajtótermékben nem lehet megbízni”. A minőségi oldalak tudatosan törekednek a hibák elkerülésére, tévedéseiket elismerik, felismerésük után mielőbb javítják őket, a jövőre nézve pedig hibáikból megpróbálnak tanulni, és minimalizálni a hasonló tévedések lehetőségét. Jó dolog a szkeptikusság, de az már nem, ha a kételkedés átcsap a sajtó egésze iránti cinizmusba – mert az csak az információs válságot erősíti tovább.
A PolitiFact cikkét itt olvashatod el teljes terjedelmében.
Illusztráció: pexels.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!