1. A politika egyre inkább kihasználja a kamuhírezést

Támadó vagy védekező jelleggel, de egyre több politikai erő ismeri fel, hogy kamuhírekkel hatékony kommunikációt folytathat. Egyre szofisztikáltabb módszereik leleplezéséhez olyan tapasztalt oknyomozókra lesz szükség, akik képesek feltárni egy-egy kamuhír vagy mém forrását.

2. Csak a jog eszközét használva nem lesz hatékony a kamuhírek elleni harc

Bár már több helyen vezettek be intézkedéseket a kamuhírek terjesztése ellen, ezek több szempontból sem feltétlenül hatékonyak. A kamuhírek csak bizonyos tekintetben hasonlíthatók a néhány évtizeddel ezelőtti spam kérdéséhez, és e tekintetben – például a bothálózatok esetében – valóban eredményes is lehet majd a szabályozás. A pártos oldalak és a dezinformáció jelentette fenyegetés viszont már komplexebb kérdés, ezen inkább a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás oktatása segíthet.

3. Több valós életbeli infó lesz a tényellenőrzés és a kamuhírek hatásáról

2017-ben rengeteg tanulmány jelent meg a jelenségről, de ezek nagyrészt laboratóriumi körülmények között készültek. Az életszagúbb kutatásoknak nagy löketet adhatna, ha a Facebook megosztaná kamuhírek elleni harcának részletes adatait, de nem szabad csak erre várni, ezért a különböző tényellenőrző szövetségek is megkezdik saját ezirányú programjaikat.

4. A tényellenőrzőknek fel kell venni a kesztyűt a csetfelületeken is

A csetprogramokon keresztüli dezinformáció azért is okoz komoly gondot a tényellenőrzőknek, mert a titkosított felületeken nehéz visszakövetni az egyes infók terjedését. A buborékokban terjedő infót egyelőre csak a felhasználók segítségével lehet feltárni: vagyis arra kell kérni őket, küldjék be, amit kamuhírnek gondolnak, majd ezt ellenőrizve elkezdeni a cáfolatot is terjeszteni. (Ebben egyébként nekem is segíthettek: ha olyasmit láttok a Messengeren, a WhatsAppon, a Snapchaten és társaikon, amit gyanúsnak találtok, jelezzétek az ismert elérhetőségeken!)

5. A tényfeltáró együttműködések fellendülnek

Hasonlókra eddig is volt példa, de a jövőben egyre több lesz a szerkesztőségek és országok közötti tényellenőrzői együttműködés.

6. Változik a média hitelességéről való párbeszéd Amerikában

Az elmúlt években igencsak megkopott a bizalom a nézettség/olvasottság/hallgatottság bűvöletében élő mainstream sajtó iránt. Ezt Donald Trumpék csak súlyosbították, amikor – a kifejezést kifordítva – a hagyományos sajtó őket támadó, tényalapú anyagait kezdték el lekamuhírezni. Mára a sajtó zárta sorait, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz hitelessége, elvei és értékei hangsúlyozása érdekében. Ez azonban nem old meg mindent, nem változik ugyanis eközben az az alaphelyzet, miszerint a szűkös erőforrások közepette a kattintásszám hajszolása továbbra is meghatározó marad.

7. A tényellenőrzés tovább terjed

Mármint regionálisan is: a következő belépő térség a Szaharától délre fekvő Afrika lehet, amely számára mintaként szolgálhat a néhány évvel ezelőtti latin-amerikai tényellenőrző fellendülés.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Fotó: pexels.com

Tetszett a cikk? Támogasd az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.