A Wired magazin 2009 novemberi címlapszereplője a rotavírus elleni vakcina egyik felfedezője, Paul Offit volt, aki az oltás és az autizmus közötti kapcsolatot cáfoló könyvével egyes számú közellensége lett minden oltástagadó amerikai mozgalomnak (az autizmus és az oltások közötti kapcsolatról már az Urbanlegends.hu-n is szó esett).

A cikk megemlíti, hogy a főként az interneten terjedő, alaptalan híreszteléseknek, tévhiteknek köszönhetően – Nagy-Britanniához hasonlóan – az Egyesült Államokban is jelentősen csökkent a beoltottak száma, ezzel párhuzamosan pedig többszörösére nőtt a korábban már eltűnt betegségekben szenvedők száma. “Régebben azt mondtam, ez akkor fordul meg, ha majd a gyerekek elkezdenek meghalni e betegségekben. Nos, ez elkezdődött, így most már azt mondom: ha már elég gyerek meghalt” –  mutat rá Offit a szomorú tényekre.

Az oltást megtagadók felelőtlensége ráadásul nem csupán az érintettekre van hatással. Egy 2002-es, több mint 3 ezer holland kanyaróst vizsgáló tanulmány ugyanis rámutat: annak az esélye, hogy elkapjuk a betegséget, kisebb abban az esetben, ha nem vagyunk beoltva, de magas arányban oltott környezetben élünk, mint annak, ha mi magunk ugyan oltva vagyunk, de környezetünk kis arányban.

Cikkében a Wired szerzője megemlíti: a hírességek és közéleti szereplők (többek között Jim Carrey, Robert F. Kennedy Jr., Joe Lieberman) által is felkarolt vakcinahisztéria úgy kezdődött, hogy néhány szülő éppen az első oltások után vette észre gyermekén az autizmus jeleit. Ez az egyidejűség azonban nem jelenti azt, hogy a vakcina okozná az autizmust – mindössze arról van szó, hogy az oltások beadásának ideje egybeesik az autizmus első jeleinek felbukkanásával (a 18. és 24. hónap közötti időben). Korreláció tehát van ugyan a két esemény között, de ez nem oksági kapcsolat – az egyik megfigyelt esemény nem okozza, hanem csupán követi a másikat.

Az ellenzők sokszor érvelnek azzal, hogy nem tesz jót a gyerekeknek, ha szervezetük rövid időn belül annyi mérget kap, amennyit a beadott vakcinák tartalmaznak. Offit erre válaszul kiszámolta, mennyi vakcinát képes elviselni az emberi szervezet. A megdöbbentő eredményen – immunrendszerünk 100 ezer vakcinát képes kezelni – még a tudomány képviselői is megütköztek, pedig – így Offit – még ha őrülten is hangzik a dolog, ez a válasz a neki feltett kérdésre.

Offitot gyakran vádolják azzal is, hogy a gyógyszeripar fizetett ügynöke, akit csak a haszonvágy hajt. A lap ezzel kapcsolatban bemutatja a kutató pályaútját. Megkíméllek titeket a részletektől (a lényeg az, hogy Offit élete során többször is kapcsolatba került a fertőző betegségekkel, ami állítása szerint kitartó munkára sarkallta). Érdekesebb ennél az, amit az oltásbizniszről mond: szerinte a vakcina egyáltalán nem akkora üzlet, mint azt sokan gondolják, hiszen egy ember élete folyamán csupán néhány oltást kap. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vakcinák ne hoznának profitot, de a pénz Offit szerint nem itt, hanem a mindennap használatos gyógyszereknél van. A RotaTeqet például 4 dolláros gyártási árához képest 70 dollárért árulja a Merck Amerikában, ami körülbelül 17-szeres hasznot jelent és 2008-ban 665 millió dollárt hozott, de például a Pfizer Lipitor nevű koleszterincsökkentője ennél jóval jövedelmezőbb – egy évi 12 milliárd dolláros biznisz.