Valós történelmi alapokon nyugszik annak a világháborús propaganda szórólapnak a szövege, ami megjelenik a Watchmen sorozat második epizódjában.
Történelem
A HVG cikke szerint a Prado története során a fenntartás rendre gondot okozott, a múzeum hívei ezért nem akármilyen ötlettel szereztek pénzt a XIX. század végén.
“Hogy miket tud meg az ember” alcímmel fut az interneten egy gyűjtés arról, milyen volt a higiénia a középkorban. A Snopes tételesen cáfolja meg az egyes állításokat.
Valós veszély-e a hatalmas felfedezéseket hajszoló emberi megismerés megtorpanása? – erre keresi a választ Isaac Asimov Alapítvány-történetfolyamából kiindulva Hraskó Gábor biológus-informatikus.
Az 1920-as évek Oklahoma államában dúsgazdag indiánok tucatjait gyilkolták meg rejtélyesen. Az ügyben a szárnyait próbálgató FBI is nyomozott, vegyes eredménnyel.
A tényeket magával ragadó történetbe kell ágyazni – vallja Yuval Harari izraeli történész, aki szerint ez is a politikusok munkájának a része. A fikció azonban nem mindig egyenlő a hazugsággal.
Eredményt hirdettek a történelmi tévhitekkel foglalkozó Tényleg!? diákoknak kiírt videós pályázatán: a győztes egy szabadkőműves konteókat bemutató alkotás lett.
Egy sokat idézett gondolat akkor sem lesz feltétlenül aranyszabály, ha valóban az mondta, akinek tulajdonítják.
Egy titokzatos levél története, amelynek hatására Darwin egy év alatt megírta, amin már több mint húsz éve dolgozott.
Sem a dicső múltba révedés, sem a magától működő jólétben való hit nem viszi előre a világot. Fenntartható rendszert csak a múlt hibáival való szembenézés, az értékek megújítása és a valós szakpolitika hozhat – mutat rá új könyvében Timothy Snyder történész.
Az esetet, amelynek Hofi Géza is emléket állított egy 1972-es kabaréban, Cseh Géza levéltáros mutatja be a Kommunista kiskirályok című könyv egy fejezetében.
Egy újabb népszerű idézet, amely úgy született, hogy egyszer valaki egy híres ember szájába adott egy mondatot, és az aztán ott is maradt.