Marinov Iván Nincs az a tényellenőrző oldal, amely lépést tudna tartani az egyes közösségi platformokon terjedő hamis vagy félrevezető információkkal. Egész egyszerűen annyi az ilyen tartalom, és ezek olyan könnyen továbbadhatók, hogy esély sincs minden témával foglalkozni, és a cáfolatot mindenhová eljuttatni. Ráadásul sokkal nagyobb munka ellenőrizni egy történetet, mint kitalálni. Nem utolsósorban egy rémisztő infó cáfolata jóval kevésbé virális, mint az érzelmekre ható eredetije.
Ezért aztán a tényellenőrzők általában nemcsak arra törekednek, hogy utánajárjanak egy adott információ valóságtartalmának, hanem az ide vezető út bemutatásával egyben tippeket is adnak az olvasóknak hasonló csekkolások elvégzéséhez.
A RumorGuard tényellenőrző oldal
Ez az edukáló tevékenység az alapja a nemrégiben indult RumorGuard nevű oldalnak is, azzal a különbséggel, hogy ez a funkció itt jóval látványosabb. A kritikai gondolkodást és a médiatudatosságot fejlesztő nonprofit The News Literacy Project (NLP) által fejlesztett szájt az ellenőrzéshez szükséges eszközök bemutatása mellett az ellenőrzés egyes lépéseit és általános tanulságait is megpróbálja beleégetni az olvasók fejébe. Erről az öt szempontról van szó:
Forrás | Az információt egy hiteles forrás posztolta-e?
Bizonyíték | Alátámasztja-e bizonyíték az állítást?
Kontextus | Valós kontextusában van-e tálalva az információ?
Érvelés | Az állítás megalapozott érvelésen nyugszik-e?
Hitelesség | Az információ hiteles-e, vagy szerkesztették, megváltoztatták, esetleg kitalálták?
Öt kérdés megválaszolása persze önmagában még senkit nem visz közelebb a megfejtéshez (mert hát mi az például, hogy hiteles, és kinek mi a hiteles, ugye?), de az egyes faktorokat bemutató oldalon további videók, infografikák, háttéranyagok segítenek egy-egy szempont értékelésében. Nyersanyagból pedig van elég, hiszen az álhírek felismerését segítő online oktatási platformot, a Checkologyt is lefejlesztő NLP-nek szép kis tudástára gyűlt fel az elmúlt másfél évtizedben.
A FIFA tényleg mindent kitilt a katari focivébéről?
Hogy miként néz ki egy tényellenőrzés az oldalon, azt egy focivébével kapcsolatos, félrevezető poszt példáján mutatom be. A szóban forgó bejegyzésben egy üdvözlő posztert láthatunk, amelyet állítólag a FIFA, más verziók szerint a katari kormány adott ki. Ebből megtudhatjuk, hogy a közelgő focivébén nem lehet majd alkoholt inni, randizni, hangos zenét hallgatni, tilos a homoszexualitás és a káromkodás, és a többi.
A RumorGuard IGEN és NEM címkékkel ellátott áttekintőjéből kiderül, hogy nem egy hivatalos poszterről van szó, hanem egy helyi konzervatív csoport üzenetéről. Tanulságként pedig megjegyezhetjük, hogy egy ütős állítás esetén mindig ellenőrizzük a forrást, illetve megismerhetjük a megerősítési torzítás nevű jelenséget is, valamint ennek hatását az álhírek terjedésére.
Ezután következik az öt ellenőrzési faktor számba vétele. Kiderül többek között, hogy a posztert nem egy hiteles forrás posztolta, és megtévesztően terjesztették róla, hogy a FIFA vagy a katari kormány adta ki. Az oldal alján pedig megtaláljuk a forrásul szolgáló tényellenőrzések linkjeit is.
Átnézve néhány további posztot az első hetek terméséből: az ötlet nem rossz, és valóban látványos is, valamint hasznos lehet a kognitív torzítások egyes típusait bemutató háttéranyagok megfelelő helyekre való becsatolása is. Viszont – mint minden hasonló, fix keretű megoldás esetén – az is érződik, hogy néha kényszeredetten kell az egyes dobozokba beletuszkolni valami szöveget, csak hogy ott is legyen valami.
Támogasd az Urbanlegends.hu-t a Patreonon, a Revoluton vagy banki átutalással!